A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus

A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus

Ki gondolta volna, hogy c-t az atommodell kialakítása során a kor fundamentalista művészete, a kubizmus segítette?

Niels Bohr a XX. század elején, a kor tudományos és művészeti paradigmaváltásának időszakában, az anyag szerkezete fölötti elmélkedése közben rendkívüli felfedezésre jutott, ami alapjaiban változtatta meg az anyagról alkotott képet. Elődei az anyagot alkotó elemeket, az atomokat apró, mikroszkopikus naprendszerekként fogták fel, amelyek piciben követik és reprezentálják a nagyobb struktúrákat. A korabeli nézőpont az atom felépítését a Napunkhoz és a körülötte keringő bolygókhoz hasonlította. A klasszikus elektrodinamika szerint a körpályán mozgó töltés folyamatosan elektromágneses hullámokat bocsát ki, ami energiaveszteséggel jár. Ebben az esetben az elektronoknak rövid időn belül az atommagba kellene zuhanniuk, azonban mégsem ezt teszik. Az elektronok "viselkedésükkel", úgy tűnt, minden hagyományos szemléletet felrúgtak.

SciArt.eu | A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus

SciArt.eu | A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus | Niels Bohr

Bohr a vizsgálatai során az elektromágneses sugárzásokat elemezve hamar rájött, hogy merőben új dologról van szó, ami annyira szürreálisnak tűnt, hogy elképzelni sem lehetett, így pedig leírni is lehetetlenség volt számára. A tudós figyelmét Jean Metzinger és Albert Gleizes a "Du Cubisme" című, a kubizmus elméletét összefoglaló kötetben írottak keltették fel, elősegítve ezzel a nagy kérdés megválaszolását.

SciArt.eu | A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus

SciArt.eu | A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus | Jean Metzinger és Albert Gleizes a "Du Cubisme" című könyvének borítója

A kubizmus merőben újszerű művészet volt, ami szakított a klasszikus térszemlélettel, alkotásaiban végsőkig fokozta a szerkezetet, a tárgyakat és a térviszonylatokat meghatározó geometriai szükségszerűségeket. A kubizmus egyetlen jelenetben több nézőpont próbált vizualizálni, ahol a megfigyelő csak kiválasztotta a saját "képét" a vásznon. A kubizmus általános értelmezése szerint ugyanis nem a kép vagy műtárgy a lényeg, hanem az, ahogyan nézed és értelmezed, vagyis ahogyan látod azt. E gondolatok inspirálták Bohr-t, és az elektronokkal kapcsolatos paradoxon feldolgozásában heurisztikusan hatottak rá.

Bohrt a kubizmus segítette a komplementaritás elvének felismerésére, utat nyitva ezzel a kavantumelmélet megszületésének. Ez a felismerés pont annyira szürreális volt, mint a kubizmus által képviselt szemlélet. Az anyag kettős természete a kubizmushoz hasonlóan fundamentális elképzelés volt.

SciArt.eu | A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus

SciArt.eu | A tudós, aki megtalálta a választ a művészet segítségével: Bohr és a kubizmus | Jean Metzinger, Le goûter (Teaidő), 1911, 75.9 x 70.2 cm, Philadelphia Museum of Art

Bohr rájött arra, hogy az elektron egyben részecske is és hullám is, ami a hagyományos gondolkodás szerint kizárta egymást. Amikor ugyanis olyan mérést végzünk, amelyben az elektronokat vagy fotonokat megszámláljuk, akkor ezek részecsketermészetével dolgozunk, amikor pedig interferencia-kísérletet végzünk, akkor a hullámtermészetüket vizsgáljuk; e két tulajdonság pedig nem ugyanaz, mégis egyszerre jelen van. Ennek felismeréséig Bohr számára megfogalmazhatatlan volt a jelenség. Az így megszületett komplementer-elvben azonban kimondhatta, hogy komplementer viszony áll fenn egy részecske helyzete és impulzusa között, az egyik pontos ismerete pedig kizárja a másik ismeretét.

Valami tehát lehet egy részecske és egy hullám egyazon időben: mi döntjük el, hogy melyiket figyeljük meg.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző geológus, informatikus, e témákban PhD kutató, később tudományos munkatárs volt a Szegedi Tudományegyetemen. Több tudományos és ismeretterjesztő könyv, valamint szakcikk szerkesztője és szerzője.


  • Megtalálhatták Mona Lisa csontvázát

    Megtalálhatták Mona Lisa csontvázát

    Olasz régészek évek óta kutatják, hogy merre lehet a nyughelye a világ egyik leghíresebb festményén szereplő, titokzatos mosolyú nőnek. A napokban több csontot is talált a kutatócsoport, akik állítják, hogy nagy valószínűséggel Mona Lisa földi maradványait fedezték fel.

  • Elkészült Magyarország legnagyobb Street Art alkotása

    Elkészült magyarország legnagyobb Street Art alkotása

    Átadták Magyarország legnagyobb egybefüggő tűzfalfestményét a VII. kerületi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium udvarán.

  • Michael Snow, Szekvenciák

    Michael Snow szekvenciális esszenciái között

    Michael Snow egy igazi matuzsálem a kortárs művészek "panteonjában", szeptember héttől október végéig, munkáiba kaphatunk betekintést, behallást és betapintást a Sequences címmel debütált barcelonai kiállításán.

  • Megalkották a világ legkisebb és legpontosabb kvantumhőmérőjét

    Megalkották a világ legkisebb és legpontosabb kvantumhőmérőjét

    A világ legkisebb és legpontosabb kvantumhőmérőjét alkották meg brit és spanyol kutatók, a parányi alkalmatosság akár egyetlen élő sejten belül is képes regisztrálni a minimális hőingadozásokat.

  • Hazatért Budapestre Barabás Miklós akvarellje Leiningen Károlyról

     Hazatért Budapestre Barabás Miklós akvarellje Leiningen Károlyról

    A Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Barabás Miklós akvarelljét, az egyik aradi vértanút, Leiningen Károly grófot ábrázoló portrét az Angliában élő Ambrus Győző. A kedden ünnepélyesen átadott alkotás hollétéről több mint száz éven át nem lehetett tudni.

  • Hitler festmény az aukción

    Hitler festmény az aukción

    Elárvereznek egy Adolf Hitlernek tulajdonított, 1912-ben készült virágcsendéletet Los Angelesben. A későbbi náci vezér húszas évei közepén festhette az akvarellt, amelyet egy olyan zsidó műkereskedő adott el, aki a második világháború alatt gettóban halt meg.

  • Éljen a festészet!

    Éljen a festészet!

    Jörg Immendorff munkáival, köztük számos fő művel tiszteleg a berlini fal leomlása előtt az esemény 25. évfordulóján a Szépművészeti Múzeum vasárnap megnyílt, Immendorff - Éljen a festészet! című kiállítása.

  • A lázadók diszkrét bája – Dada és szürrealizmus

    A lázadók diszkrét bája – Dada és szürrealizmus

    2014 nyarán a Magyar Nemzeti Galéria több külföldi és magyar gyűjteménnyel, de főleg a jeruzsálemi Izrael Múzeummal együttműködésben nyitotta meg Dada és szürrealizmus című tárlatát a látogatók előtt Budapesten – Tóth Emese beszámolója.