Költők és kórképek

Lírai képek kórtörténeti hátterét boncolgatta Szegeden Áfra János és Lázár Bence András. A kanapéra és a műtőasztalra Molnár H. Magor fektette fel a pácienseket - olvasható az Irodalmi Jelen Science Caffe Pódium előadássorozata keretében készült videótudósítás bevezetőjében. A videó nálunk is megtekinthető.

Hogyan válik költői képpé egy betegség? Miként szűrődnek be medikusi ismeretek a lírába? Költészet és konzílium volt a Nyugi Kertben a Science Caffe Tudományos és Művészeti Portál rendezésében, ahol Áfra János GLAUKÓMA és Lázár Bence András RENDSZERES BONCTAN címmel megjelent versesköteteinek "boncolására" került sor.

Felolvastak:

  • Áfra János (Hajdúböszörmény, 1987): költő, művészeti író. Első kötete GLAUKÓMA címen jelent meg 2012-ben.
  • Lázár Bence András (Szeged, 1989): költő. Legutóbbi kötete 2011-ben jelent meg, RENDSZERES BONCTAN címmel.
  • Az eseményen moderál: Molnár H. Magor


  • Menekültek a világban

    Menekültek a világban

    Az ENSZ adatai alapján 2014-ben hozzávetőlegesen 60 millió migráns volt a Földön. Kétharmaduk belső migráns, azaz országhatárt nem lépett át.

  • Jövőkép a kávéról

    Jövőkép a kávéról

    A kávéfogyasztás a világon folyamatosan nő. Már az olyan hagyományosan teaivó térségek is, mint Ázsia, kezdenek rászokni a sötétebb innivalóra. Ugyanakkor a teafogyasztás is növekszik, különösen a gyümölcsteáké. A tea-, és a kávéfogyasztás olyan pozitív hatásokkal is jár, mint a fertőző betegségek csökkenése, hiszen ezeket az italokat magas hőmérsékletű vízzel készítik.

  • Elveszettnek hitt Ady-kéziratot kapott az Országos Széchényi Könyvtár

    Elveszettnek hitt Ady-kéziratot kapott az Országos Széchényi Könyvtár

    Ady Endre 1908-ban írt Májusi zápor után című versének kézirata, Diósady Levente, az Ady család egyik Kanadában élő leszármazottjának adományaként, július 12-én új otthonába az Országos Széchényi Könyvtárba került.

  • A hidegháború „kilépni tilos” rendszerét a „belépni tilos” rendszere váltotta fel

    A hidegháború „kilépni tilos” rendszerét a „belépni tilos” rendszere váltotta fel

    A történelmet meghatározó nagy népmozgásokkal kapcsolatban a tudomány a környezet változásainak tulajdonít nagyobb szerepet. A népvándorlások és civilizációs "összeomlások" egyik legismertebb kutatója, Jared Diamond az Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez című könyvében is a környezet pusztulásának hatásait és következményeit vizsgálja a népességmozgások összefüggéseinek teljesebb megértése érdekében. Nem kérdés, hogy a népvándorlások és a környezet között kapcsolat húzható, napjaink migrációs folyamatait azonban mégsem ebben a kontextusban vizsgálják, holott a legtöbb népvándorlást okozó konfliktus mögött is környezetromlással kapcsolatos jelenségek húzódnak meg.

  • A többnejűség szívbajhoz vezethet

    A többnejűség szívbajhoz vezethet

    Minél több felesége van egy férfinak, annál nagyobb a szívbetegség kialakulásának lehetősége az első olyan kutatás szerint, amely a többnejűség egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta.

  • A másnaposság kezelése az ókori Egyiptomban

    A másnaposság kezelése az ókori Egyiptomban

    Az egyiptomiaknak jól bevált receptje volt a másnaposság ellen a fellelt kézirat alapján. A napjainkban használatos tabletták helyett az ókori nép természetes gyógymódot használt a macskajaj ellen.

  • Pozitív városklímafaktor az elektromos autó, csökkentik a hőséget a zöld járművek

    Pozitív városklímafaktor az elektromos autó, csökkentik a hőséget a zöld autók

    A hagyományos gépjárműveknél jóval kevesebb hőt bocsátanak ki az elektromos autók, ez pedig komoly környezetvédelmi előnyökkel járhat, csökkenthetik a hőséget a városokban - érvelnek amerikai és kínai tudósok.

  • Lehet hogy megtalálták Cervantes sírját

    Lehet hogy megtalálták Cervantes sírját

    Valószínűleg a spanyol irodalom egyik legismertebb képviselőjének, a kalandos életű Miguel de Cervantes sírját találták meg Madridban.