Növényvédelem kontra méhészet - Vita a neonikotinoidok használatáról

Növényvédelem kontra méhészet - Vita a neonikotinoidok használatáról

Az Európai Tanács ülésén, az év elején napirendre került a méhpusztulásban esetlegesen szerepet játszó a neonikotinoid hatóanyag tartalmú csávázószerek betiltása. A tagországok megosztottak a kérdésben, mert a rendelkezésre álló adatok alapján a neonikotinoidoknak köszönhető méhpusztulás nem egyértelműen bizonyított. Az ügy természetesen éles vitát váltott ki az agrárszektor egyes szereplői és a környezetvédők közt, és mindkét oldalnak igen erős érvei vannak.

Modern eljárás nikotinnal

A csávázás a legmodernebb célzott növényvédelmi eljárások egyike, kiemelt szerepe van a növénytermesztésben. A vetőmagok feldolgozásakor egy külön technológiai lépés során tápanyagokat és növényvédő szereket tartalmazó csávázószerrel borítják a szaporító anyagot. Ezzel az eljárással biztosítható a kelés után a csíranövények egészséges fejlődése, valamint a kórokozók és kártevők elleni védelme, ebben a rendkívül érzékeny növekedési periódusban.

A dohányban is megtalálható, és szintén kiváló rovarirtó hatású nikotin kémiai rokonai a neonikotinoidok számos, a növényvédelem szempontjából igen kedvező tulajdonság miatt rendkívül elterjedt csávázószerek. Az ilyen típusú vegyületek rendkívül szelektívek, kis mennyiségben is hatásosak, felszívódnak és szétterjednek a növényben, valamint hosszú hatástartamú védelmet biztosítanak. A belőlük fogyasztó ízeltlábúakban a központi idegrendszert támadják, ugyanis az idegsejtekben található acetilkolin neurotranszmitter agonistái, azaz kapcsolódva a jelmolekula receptoraihoz folyamatosan ingerlik azt, ez által paralízist, bénulást okoznak. Szelektivitásukat jellemzi, hogy csak az ízeltlábúakra toxikusak, míg a melegvérű állatokra, a kissé eltérő felépítésű acetilkolin molekula miatt csak elhanyagolható mértékben.

A környezetvédelmi problémát egyrészt a vetés során a csávázott magok felszínéről elporlódó, másrészt a növényekben való szabad áramlás miatt a kiválasztott vízcseppekben, virágporban, nektárban megjelenő - a halálos dózist ugyan el nem érő - hatóanyag jelenti, amely nemcsak a célcsoportnak számító rovarokat károsíthatja.

Pusztuló méhcsaládok, nem egyértelmű okok

A méhcsaládok tömeges pusztulását 10-15 éve figyelték meg először egyes észak-amerikai és nyugat-európai országokban. A folyamat korántsem nevezhető a méhészek és méztermelők saját ágazati problémájának. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján a világ élelmiszertermelésének 90%-át adó 100 növényből 71 méhek által megporzott. Ezért a méh állomány drasztikus csökkenése óriási veszteségeket okozna a világ élelmiszerellátásában, nem is beszélve a természetben előforduló számos, a méhek által megporzott növényfaj sorsáról.

A méheket megtámadó vírus, baktérium és gombabetegségek, valamint különböző parazita életmódot folytató egysejtűek és atkák egyaránt okozhatnak a méhcsalád összeomlásával járó pusztulást. E mellett a növénytermesztésben használt rovarölő szereket és egyes GMO növényeket is felelőssé tették már a kolóniák számának csökkenéséért. Önállóan azonban egyik sem nevezhető meg, mint a méhek tömeges pusztulásának okozója, általában több tényező együttes fellépése áll a háttérben.

Franciaországban már betiltották

Miután 2012-ben saját kutatási eredményeikre hivatkozva Franciaországban betiltották a neonikotinoidokat, az Európai Bizottság felkérésére az EFSA (Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság) is készített egy tanulmányt a hatóanyagok méhekre gyakorolt hatásáról. Három neonikotinoidot (klotianidint, imidaklopridot és tiametoxamot) vizsgálva megállapították, hogy a pollen és a nektár fogyasztásával a méhekbe kerülő vegyszer miatt használatuk csak olyan növényeken ajánlható melyeket méhek nem látogatnak. A vetés folyamán a vetőmag felületéről való elporlódás miatt szintén nem zárható ki a fokozott veszély. A guttációval, azaz a levélen keresztüli cseppkiválasztódással kikerülő hatóanyagot egy befejezett vizsgálatban a tiametoxámmal kezelt kukorica esetén találták méhekre veszélyesnek. Azonban a kutatók ajánlásukban a még hiányzó adatok pótlására további széles körű, szántóföldi eredményeket magában foglaló vizsgálatokat, valamint a megporzó rovarokra vonatkozó átfogó kutatás lefolytatását javasolják, mielőtt végső következtetéseket vonnának le.

Méztermelésben negyedikek, kukorica vetőmag előállításban másodikok vagyunk az EU-ban

Egy esetleges teljes tiltás komoly következményekkel járhat, mert jelenleg nincs olyan hatóanyag, amely a neonikotinoidok használatát kiválthatja. Ez pedig a Humboldt egyetem tanulmánya szerint komoly anyagi veszteséggel járna az Európai Unió agrárszektorában. Elsősorban gazdasági szempontokat vizsgáló tanulmányukban rövid és középtávú modellszámításokat végeztek a búza, árpa, kukorica, repce, napraforgó, és a cukorrépa termelést érintő veszteségekről. Számításaik során, a védtelen növényeken a rovarkártevők által okozott termésveszteség mellett figyelembe vették többek között a betiltásból eredő technológia-váltás költségeit, az esetleges vetésforgó szerkezetváltást, a nagyobb munkaigényű kelés utáni növényvédelem, az alacsonyabb termésből következő árnövekedés, sőt a kibocsájtott CO2 növekedő mennyiségéből eredő hatásokat is. Becsléseik szerint a neonikotinoidok betiltása az első 5 éves periódusban 17 milliárd eurós veszteséggel és több mint 50000 munkahely megszűnésével járhat az EU-ban. Ezen felül, a termésveszteségek miatt újabb földterületek bevonására lenne szükség a megfelelő élelmiszerellátás érdekében, vagy egyes országoknak behozatalra lenne szüksége a ma még elegendő mennyiségben megtermelt növényekből.

Magyarország, a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint, nem támogatja a neonikotinoidok betiltását, mert jelenleg még nem tapasztaltak a csávázószer okozta méhpusztulást. Hazánk azonban különösen érintett a problémában ugyanis méztermelésben harmadik-negyedik helyen, míg például kukorica vetőmag előállításban a második helyen vagyunk, azaz nagyhatalomnak számítunk az EU-ban.


  • A Zöld Dzsihád

    A Zöld Dzsihád

    Az idei párizsi klímacsúcson is találkoztak egymással az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői, a világ leggazdagabb országainak, a globális szennyezésért leginkább felelős országok vezetőivel. Az eseményen nem hivatalos programelemként vált szélesebb csoportok számára is ismertté a “Zöld Dzsihád” elnevezésű akciócsoport munkássága, amit a világ több vallási vezetőjének, így a muszlim, és a keresztény egyházak prominens személyeinek összefogásából született.

  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • Lefeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben

    Megfeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben

    Negyvenkilenc százalékkal csökkent a tengeri emlősök, madarak, halak és hüllők populációinak mérete 1970 óta.

  • Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

    Mikroszkopikus nyomkövető chipteket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

    Több éve figyeltek fel a tudósok arra, hogy a háziméhek egyedszáma globális szinten erőteljes csökkenést mutat. Mára olyan súlyossá vált a helyzet, hogy egyes elképzelések szerint az élelmiszeriparnak szembe kell néznie a legfontosabb beporzó állatok kipusztulásának lehetőségével.

  • Menekültek a világban

    Menekültek a világban

    Az ENSZ adatai alapján 2014-ben hozzávetőlegesen 60 millió migráns volt a Földön. Kétharmaduk belső migráns, azaz országhatárt nem lépett át.

  • Középkori kun finomságok terítéken

    Középkori Kun finomságok terítéken

    Az Ezüst sávok, arany liliomok, valamint a folytatásként megjelent Diadalmas liliomok című regények története került eddig terítékre, a regény ízletes terítékei azonban mindeddig háttérbe szorultak, pedig a finom kun falatok következetesen visszatérő zamatos motívumok a sötét krónika véres eseményeiben.

  • Népes civilizáció művelte az amazóniai esőerdők térségét

    Népes civilizáció művelte az amazóniai esőerdők térségét

    Csupán az elmúlt évszázadokban hódította vissza a vadon az amazóniai esőerdőket, amelynek térséget tudósok szerint az európai hódítók megjelenése előtt sűrűn lakott volt és az ott élők hasznosították az erdőket, földeket, háziasították a növényeket.

  • Jövőkép a kávéról

    Jövőkép a kávéról

    A kávéfogyasztás a világon folyamatosan nő. Már az olyan hagyományosan teaivó térségek is, mint Ázsia, kezdenek rászokni a sötétebb innivalóra. Ugyanakkor a teafogyasztás is növekszik, különösen a gyümölcsteáké. A tea-, és a kávéfogyasztás olyan pozitív hatásokkal is jár, mint a fertőző betegségek csökkenése, hiszen ezeket az italokat magas hőmérsékletű vízzel készítik.