Már a kannabiszt is hamisítják

Már a kannabiszt is hamisítják

Mióta az Ecstasy csillaga leáldozóban van, élelmes kínai zugvegyészek olcsó, szintetikus hasonmásokkal árasztották el a piacot. Azt viszont sosem gondoltuk volna, hogy még a kannabisznak is kapaszkodnia kell, nehogy Zs-kategóriás pótlékai kiszorítsák - írja a Cannabis Kultusz.

Hegedűs Attila, a droghasználókkal foglalkozó INDIT Közalapítvány baranyai bulisegélyének koordinátora kapásból azzal sokkolt, hogy a műfüvek 4-5 éve tartó könnyű elérhetősége azt eredményezte, hogy megjelent egy olyan tizenéves generáció, amelynek nincs kapcsolata a kannabisszal, és már a „beavatási élményét” is a műfűvel szerezte. Ők, ha jobb híján természetes marihuánából tekernek, nem is tartják kielégítőnek az élményt, mert hiányolják a rövid, de intenzív, stimuláns típusú hatást. Nincs meg a flash, mert a fű nem erről szól.

A Magyar Pszichedelikus Közösség (Daath2) főszerkesztője és Dát2 PsyHelp partyszerviz koordinátora egyenesen a „szipukultúrához” hasonlítja a műfüvezés jelenségét, melyben a bódulatkeresés és a szétcsapott állapot minél gyorsabb elérése a cél. Gén szerint a műfűvel átélt pozitív élmények eltörpülnek a rendre jelentkező mellékhatások – szívdobogás, fejfájás, émelygés, látászavar, hányás – mellett, így a használat elterjedtségét leginkább az összetartozás élményével, a menőzéssel, a figyelemfelkeltéssel és a lázadással lehet magyarázni. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy bár a hosszú évek óta spanglizók tudnak a műfűlázról, mégis ritkán kísérleteznek vele, és szinte kivétel nélkül maradnak a jól bevált, hagyományos gandzsánál. Hegedűs ezt azzal magyarázza, hogy az eltelt idő alatt felmérték a fűszívással járó kockázatokat, az árak pedig évtizedek óta stabilak, nincs hát miért váltaniuk. Ezzel szemben a fiatalabb generáció a könnyű hozzáférhetőség és az olcsóság miatt hajlamos az ismeretlen kemikáliákat választani, melyekről úgy véli, hogy kevésbé kockázatosak és bizonyosan legálisak. Ezek azonban nem többek elterjedt tévhiteknél. Több szakértőtől, de még rendőr szájából is hallottuk, hogy hatalmas probléma, hogy sok fiatal a fű helyett a szintetikus hasonmásokat választja, hiszen még a legmegrögzöttebb, problémás hátterű szmókereknél sem tapasztalnak olyan riasztó hatásokat, amit a szintifüvesek nemritkán pár hónap után produkálnak. Az INDIT ambulanciáján az a tapasztalat, hogy a masszív szmókerek leállás után pár hétig ingerlékenyek, fokozottan izzadnak, és alvászavarral is küzdenek, ám tüneteik egy-két hét után megszűnnek. A műfűnél ezzel szemben pont a leállás utáni első két hét a problémamentes, majd utána jelentkezik egy pszichotikus, paranoid időszak, aminek biológiai alapjaira nehéz magyarázatot találni. Szintén az eltérő hatásmechanizmusra utal, hogy azok a személyek, akiknél a marihuánafogyasztás akár egy évtized alatt sem hozott a felszínre semmilyen pszichés problémát, műfűvel könnyűszerrel tapasztalhatnak úgynevezett drog indukálta pszichózist, magyarul átmenetileg „bekattannak”, ami jobb esetben a hatás elmúltával lecseng. A műfüves társaságok rendre bővelkednek a bekattanós sztorikban, a bevált cuccuktól mégsem tágítanak. Ez pedig azt jelzi, hogy e kemikáliák jóval addiktívabbak, mint a marihuána. A pszichózist átélt, drogambulanciát megjárt fogyasztók hiába szidják a műfüvet, mint a bokrot, továbbra is nehezen mondanak le a használatáról.

Kínai díler, kívégzés előtt
Kínai díler, kívégzés előtt (Kép: marijuanacannabis.wordpress.com)

Legális, tehát veszélyes

A szintetikus kannabinoidok jó része már szerepel a tiltólisták valamelyikén, így a fogyasztó sosem tudhatja biztosan, hogy legális szerhez jutott-e. Ami pedig vélelmezhetően legális, az frissen jelent meg a piacon, a kevés kísérletezés miatt kockázatai sem ismertek. Vagyis a fiatalok védelmére kialakított drogszabályozással mostanra sikerült odajutnunk, hogy azoktól a szerektől kell a leginkább tartanunk,amelyek nem szerepelnek a tiltólistán. Az abszurd helyzethez Szemelyácz János, az INDIT Közalapítvány szakmai vezetője hozzáfűzi, hogy a műfű használója okkal tarthat a füvezéstől, amit a vizeletteszt még alkalmi használat esetén is kimutat. A törvény tehát az ismeretlen vegyületek felé tolja őt, ezek ugyanis, ha listára is kerültek,a jelenlegi tesztekkel gyakorlatilag kimutathatatlanok, törvényi szempontból kockázat nélkül használhatók. Az elterjedtség és az olcsó ár pedig azt eredményezi, hogy a szintetikus füvek olyan szegényebb rétegekben is hódítanak, ahol korábban a szipuzás és az alkoholfogyasztás volt az uralkodó. Minthogy a tinédzserkorosztályt az ártalmak hangoztatásával aligha lehet meghatni, sőt a dizájner drogokra szabott kormányzati prevenció felér egy ingyenreklámmal, Szemelyácz még azt is megfontolandónak tartja, hogy tűrt kategóriába helyezzünk néhány kevésbé kockázatos pszichoaktív szert – leginkább a marihuánát és az MDMA-t –, hogy megelőzzük a generációs katasztrófát. Történt hasonló már Hollandiában a 70-es években, amikor annyira elharapódzott a heroin és a crack használata, hogy megtűrt kategóriába tették a kannabiszt, a függők számára hatékony szolgáltatásokat indítottak, és láss csodát! a kockázatosabb drogok használata rövid idő alatt jelentősen visszaszorult. Szemelyácz szerint ezzel párhuzamosan az „üldözzünk mindent teljes erőből” költséges és kontraproduktív hozzáállásból is vissza kellene vennünk, és a felszabaduló pénz-ből olyan sport- és alkotólehetőségeket, illetve fejlesztőprogramokat kellene biztosítani a kamaszok számára, amikkel a szabadidejüket kisebb eséllyel akarnák szintetikába fojtani. Ezt a befektetést a drogtörvények végtelenségig tartó szigorításával és iskolarendőrökkel biztosan nem lehet megspórolni.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző geológus, informatikus, e témákban PhD kutató, később tudományos munkatárs volt a Szegedi Tudományegyetemen. Több tudományos és ismeretterjesztő könyv, valamint szakcikk szerkesztője és szerzője.