Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok

Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok

A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és a toulose-i Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) tudósai a Science legújabb számában ismertetik kutatási eredményeiket.

Az asztronómusok eddig körülbelül kéttucatnyi szökevény csillagot találtak, sőt galaxisától elszakadt csillaghalmazt is azonosítottak. A legújabb kutatások keretében viszont 11 olyan csillagvárost fedeztek fel, amelyek otthont adó galaxishalmazukból kilökődve örök magányosságra vannak ítélve - olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt összefoglaló ismertetőjében.

Egy égitest akkor "menekülhet" el "otthonából", ha az elszakadási sebességnél nagyobb gyorsasággal száguld. A szökevény csillagok esetében ez másodpercenként 500 kilométer, míg egy galaxisnak az elszakadáshoz másodpercenként 3000 kilométert kell megtennie.

SciArt.eu | Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok

SciArt.eu | Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok | Az ábrasor első képén egy betolakodó galaxist, a másodikon a betolakodó a központban lévő nagytömegű galaxishoz történő közeledését, míg a harmadik a kilökődését mutatja. (Kép: NASA, ESA és Hubble Heritage Team)

A vizsgálat keretében a tudósok a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) és a NASA GALEX ultraibolya csillagászati műholdjának az adatait elemezve eddig ismeretlen kompakt elliptikus galaxisokat kerestek. Ezek a képződmények nagyobbak, mint a csillaghalmazok, de kisebbek, mint az "átlagos" galaxisok. Átmérőjük csupán néhány száz fényév, míg a Tejútrendszeré például százezer fényév. A mostani vizsgálatig mindössze 30 kompakt elliptikus galaxis volt ismert, ezek mindegyike valamely galaxishalmaznak volt a tagja.

A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és az Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet csillagászai közel 200 új kompakt elliptikus galaxist fedeztek fel. Közülük 11 teljesen magányos volt, távol bármely nagy galaxistól vagy galaxishalmaztól. "Felbukkanásuk" váratlan volt, hiszen az általánosan elfogadott elmélet szerint a kompakt elliptikus galaxisok nagyobb galaxisok maradványai. Csillagaik többségétől egy még nagyobb galaxis fosztotta meg őket, s az "áldozat" a "rabló" közvetlen közelségében található.

Mint a szökevényekről kiderült, nemcsak magányosak, hanem sokkal gyorsabban száguldanak, mint a halmazokhoz tartozó "testvéreik".

Igor Chilingarian, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza, a tanulmány első szerzője szerint a magányos kompakt elliptikus galaxisok valójában nem szökevények, hanem száműzöttek. Kezdetben mindegyikük az őket a csillagjaiktól megfosztó nagy galaxis közelében maradt, míg egy harmadik csillagváros bele nem avatkozott a páros életébe, s ki nem penderítette kisebbik tagját. A betolakodók elnyerték a méltó büntetésüket, hiszen befogták őket a nagy csillagvárosok, a szökevény galaxisok viszont örök magányosságra vannak ítélve.


  • Kim Stanley Robinson: Aurora

    Kim Stanley Robinson – Aurora

    Ha az emberiség egyszer eléri azt a technológiai fejlettséget, hogy a csillagközi űrben új otthon után kutató hajók fedélzetén emberi legénység lesz; akkor majd mind az itthon maradóknak, mind az útnak indulóknak rengeteg etikai és filozófiai kérdéssel kell majd szembenézniük.

  • A mágneses mező is alakítja a galaxisokat

    A mágneses mező is alakítja a galaxisokat

    A mágneses mező is alakítja a galaxisok fejlődését - erre a következtetésre jutottak német csillagászok.

  • Az élet építőelemei a világűrben

    Az élet építőelemei a világűrben

    Spanyol asztrofizikusok születő csillagokhoz közeli anyagfelhőkben, bonyolult szerves molekulákat fedeztek fel.

  • Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok

    Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok

    A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és a toulose-i Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) tudósai a Science legújabb számában ismertetik kutatási eredményeiket.

  • A világegyetem titokzatos hideg foltjának megértésében segítünk

    A világegyetem titokzatos hideg foltjának megértésében segítünk

    Az egész világegyetemet kitöltő elektromágneses sugárzás (kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás) az ősrobbanás egyik legfontosabb bizonyítéka, amelynek vizsgálata alapvető fontosságú az univerzum fejlődésének megértése szempontjából.

  • A Hubble űrteleszkóp soha nem nézett még ilyen távolra

    A Hubble űrteleszkóp soha nem nézett még ilyen távolra

    Minden eddig látottnál távolabbi galaxisokat sikerült lefotóznia - több mint tíz milliárd évvel ezelőtti állapotukban - a Hubble űrteleszkópnak azáltal, hogy egyes hatalmas galaxiscsoportok tömegvonzása úgy viselkedik, mint az optikai lencse: megvilágítja és felnagyítja a mögötte rejtőző égitesteket.

  • A matek sem mindenható

    A matek sem mindenható

    A matematikát már sokan tekintették az univerzum alapvető nyelvének. Vajon valóban a matematika szabályait követi a fizikai világ, mintha csak az anyanyelve lenne? Megfogható módon is létezik? Ezt a nézőpontot matematikai platonizmusnak nevezik, de nem mindenki ért vele egyet.

  • Tudományos pontossággal elevenítette meg egy művész a legextrémebb csillagtánccot

    Artist's rendition of extreme stellar system

    Egy művész az eddig ismert Világegyetem egyik legextrémebb csillagpárosát a PSR J0348+0432 névre keresztelt rendszert, a tudományos precizitás jegyében illusztrálta.