Három nap múlva megöli magát a Messenger

Három nap múlva megöli magát a Messenger

A Merkúr első műholdja, az amerikai Messenger (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) űrszonda három nap múlva, április 30-án követ el "öngyilkosságot".

A Messenger csupán a második űrszonda, amely eljutott a Naprendszer legbelső bolygójának közelébe. Az első az ugyancsak amerikai Mariner-10 volt, amely az 1970-es évek közepén háromszor közelítette meg a Merkúrt, ám felszínének alig harmadát tudta megfigyelni.

Az űrszondát 2004. augusztus 3-án indították útnak, azóta több mint 7,9 milliárd kilométert tett meg. Hosszú útja során 15-szőr repült el a Nap mellett. A Messenger hatszor hajtott végre úgynevezett gravitációs hintamanővert - egyszer a Föld, kétszer a Vénusz, s háromszor a Merkúr mellett, míg 2011. március 18-án a bolygó körüli pályára állt.

A műhold kutatási programját eredetileg egy földi évre tervezték, a küldetés végül négy évig tartott, amelynek során az űreszköz fantasztikus tudományos programot hajtott végre. Több mint 250 ezer felvételt készített, s a Messengernek köszönhetően elkészült a Merkúr eddigi legpontosabb térképe. 2012-ben bebizonyosodott, hogy a bolygó pólusvidékein, a kráterekben bőséggel található vízjég és széntartalmú szerves anyagok, amelyeket a távoli múltban becsapódó aszteroidák és üstökösök hozhattak az égitestre.

A John Hopkins Egyetemen működő irányítóközpontban elvégezték a hat betervezett pályakorrekciós manőver közül az utolsót, növelve az űrszonda pályamagasságát és némiképp elhalasztva ezzel a Messenger elkerülhetetlen végét. A két héttel korábban elvégzett műveletnek köszönhetően az űrszonda minimális felszín feletti magasságát 6,5 kilométerről 13,3 kilométerre növelték, ám azóta a műhold folyamatosan ereszkedett. A legutolsó módosítással viszont elérték, hogy 18,2 kilométerre távolodjon el a Merkúr felszínétől - olvasható a NASA, valamint a John Hopkins Egyetem honlapján.

"Egyetlen űreszközt sem navigáltak még ily alacsonyan a felszín felett. A művelet kockázatos volt, de megérte a rizikót, hiszen bizonyos megfigyeléseket csak ilyen kis magasságban lehet elvégezni" - hangsúlyozta Bobby Williams, az űrszonda navigálását végző KinetX csoport vezetője.

Az utolsó manőverrel elfogyott a hélium maradéka. A nemesgáz eredetileg a hajtóanyag összenyomására szolgált, amikor azonban az utóbbit felhasználták, üzemanyaggá "lépett elő".

A Messenger április 30-án, óránkénti több mint 14 ezer kilométeres sebességgel csapódik be a Merkúrba, az ütközés nyomán 16 méter átmérőjű kráter keletkezik az égitestnek a Földtől átellenes oldalán.


  • Gravitáció - Hétköznapi dráma a Földön kívül

    Gravitáció - Hétköznapi dráma a Földön kívül

    Az űr hátborzongató valóságossága egy olyan történet helyszínét adja, amely nagyon is földi.

  • Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány

    Kip Thorne: Az Interstellar és a tudomány

    Exkluzív bepillantás Christopher Nolan Csillagok között című filmjének tudományos hátterébe!

  • A Cassini-űrszonda mintát vesz az Enceladus gejzírjéből

    A Cassini-űrszonda mintát vesz az Enceladus gejzírjéből

    A Cassini-űrszonda, amely szerdán közép-európai idő szerint 18 óra tájban mindössze 49 kilométerre repül el a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladusnak a déli pólusa felett, mintát vesz a sarkvidéken feltörő gejzírből.

  • Kim Stanley Robinson: Aurora

    Kim Stanley Robinson – Aurora

    Ha az emberiség egyszer eléri azt a technológiai fejlettséget, hogy a csillagközi űrben új otthon után kutató hajók fedélzetén emberi legénység lesz; akkor majd mind az itthon maradóknak, mind az útnak indulóknak rengeteg etikai és filozófiai kérdéssel kell majd szembenézniük.

  • Meglepően fiatal a Pluto felszíne

    Meglepően fiatal a Pluto felszíne

    Meglepően fiatal a Pluto felszíne, amelyen viszonylag ritkák a nagy kráterek - értékelte Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa a New Horizons űrszonda első felvételeit az mta.hu-nak.

  • Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon

    Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon

    A VMC felvételein a kutatók hirtelen hőmérséklet-kiugrásokat észleltek a bolygó néhány pontján, ezek a forró pontok mindössze néhány nap alatt fényesedtek ki, majd gyorsan el is halványultak. A tudósok arra következtettek, hogy a megfigyelt jelenséget forró lávafolyamok okozzák.

  • Egy kutatás egyszerre ad magyarázatot a Föld magjának kéntartalmára és a Hold kialakulására

    Egy kutatás egyszerre ad magyarázatot a Föld magjának kéntartalmára és a Hold kialakulására

    Egy új kutatás a Föld magjában hatalmas, a Holdunk tömegének közel 10%-át kitevő mennyiségben azonosított ként. Ez akkora mennyiség, ami a bolygónk geokémiájáról alkotott eddigi elképzeléseinket is átszabja.

  • Űrszemétfigyelő Központot alapítottak Kínában

    Űrszemétfigyelő Központot alapítottak Kínában

    A kínai űrjárműveket és műholdakat veszélyeztető, a világűrben keringő hulladék megfigyelésére hozott létre központot Kína, amelyet egyre jelentősebb űrhatalomként mind inkább fenyeget az űrszemét.