Bizonytalan tájakon Marcos Ávila Forero társaságában

Bizonytalan tájakon Marcos Ávila Forero

Bizonytalan tájak (Paisajes Revoltosos/Unruly Landscapes) címmel nemrég Barcelonában bemutatott kiállítás, érzékeny költőiséggel szemlélteti az otthonukból elűzött emberek sanyarú sorsát, kényszerű útjaik veszélyes és embert próbáló történetein keresztül. Tragikus sorsokat bemutató kiállításokból sajnos lassan Dunát lehetne rekeszteni, Marcos Ávila Forero munkássága, azonban az egyedi kiábrázolás érdekében, egészen más alapokhoz nyúlt vissza.

Mindamellett, hogy a szörnyűségek tétlen szemtanúsága miatt Forero már-már a bűnrészesség határait súrolja, így a művész valóságot megörökítő törekvése és a beavatkozás kötelességének örök kérdéskörét is feszegeti, a tudományos módszereinek köszönhetően e morális dilemmát a tudományok szintjére is áthelyezi. A valóság megörökítése ugyanis a tudományban és a művészetben is a hitelesség záloga, amiből nincs hiány Forero munkáiban.

Forero nem kis dologra szánta el magát, amikor a néprajzot, mint önálló tudományos diszciplínát újragondolta és tulajdonképpen a művészt, egyben önmagát is kutatóvá koronázta. A különös szinte trónfosztásnak beillő cselekedet indokolása pedig nemcsak egyszerű, hanem nagyon logikus is. Ferrero művészetével szokatlan, geográfiai és ideológiai határoktól függetlenül, elszigetelten élő közösségek múltját és a jelenét is kutatja. Munkája során nemcsak e népcsoportok identitását elemzi, kulturális örökségük és mindazok megörökítésén keresztül, hanem társadalmi felépítésüket, gazdaságukat, szociális berendezkedésüket is. Forero gyakorlatilag egy teljes körű etnográfiai kutatást is elvégez a művészi "örökségvédelmi" akciói alkalmával. Éppen ez a tudományos megalapozottság az, amiért Forero történeteinek művészi ábrázolása lényegesen hangsúlyosabbá válhat és éppen ez a tudományos alaposság és kutatói munka az, aminek végeredménye egységes művészetté kovácsolódhat.

SciArt.eu | Bizonytalan tájakon Marcos Ávila Forero társaságában

SciArt.eu | Bizonytalan tájakon Marcos Ávila Forero társaságában | Juta-zsák. 350 menekült család írta fel történetét saját zsákjaira (Fotó: palaisdetokyo.com)

Forero munkásságával gyakorlatban is elvezet bennünket egy művészi paradigmába: "a művész, mint néprajzkutató" kérdéskörhöz, ami már a 90'-es években megfogalmazódott Hal Foster kritikus elméleti fejtegetéseiben. Forero azonban úgy fest a gyakorlatba is sikeresen átültette.

A Bizonytalan tájakon, Forero eddigi projektjei elevenedtek fel, méltatlanul kevés teret biztosítva munkásságának bemutatására. Az adngaleria méretében eleve kis galériának számít, ám még ehhez képest is meglehetősen szabadon rendezték be a termeket, sajnos a légüres falak dominanciájának kihangsúlyozásával.
Forero művészi értelemben grafikáiban és installációiban éli ki önmagát, tudósként azonban jóval szerteágazóbb munkát végez.

SciArt.eu | Bizonytalan tájakon Marcos Ávila Forero társaságában

SciArt.eu | Bizonytalan tájakon Marcos Ávila Forero társaságában | Dobok (történetüket lásd a mellékelt videón)

A barcelonai kiállítás fókuszában Forero kolumbiai munkája állt. A kutató művész egy az otthonából elűzött csoport, nagyjából 350 család mozgását örökítette meg. Forero ezt azonban nemcsak az egyéni sorsok, hanem a közösség alkotásainak, gondolatainak, egyszersmind kultúrájuk mozgásának és átalakulásának történetén keresztül próbálta megragadni és érzékeltetni.

A menekülő ember a modern társadalmunkban megszokott határok átlépésére kényszerül, a halál elől futva ugyanis nincsenek földrajzi, vagy politikai határok. Egy kultúra migrálása e határokat akaratlanul is megsértheti. Számomra a tanulságot azonban a menekülők saját határainak cipelése jelentette. A csoport ugyanis, Forero által is bemutatni kívánt sajátos láthatatlan határokat is magával vitt, amelyek ugyan alig észrevehetőek mégis kitapinthatóak, helyi és külföldi, városi és falusi, szegény és gazdag között.

Bennem rögtön felmerült az európai menekültek helyzete. Vajon milyen számunkra nem észlelhető határokat hoznak magukkal a bevándorlók? Lesz-e átjárás rajtuk? Le kell-e dönteni őket, vagy nem?

Marcos Ávila Forero munka közben

Tibor Janosi-Mozes
A szerző geológus, informatikus, e témákban PhD kutató, később tudományos munkatárs volt a Szegedi Tudományegyetemen. Több tudományos és ismeretterjesztő könyv, valamint szakcikk szerkesztője és szerzője.


  • Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Régóta vitatott kérdés a tudósok között hogy honnan származik az ember legjobb barátja. Egyes kutatók szerint először Európában háziasították a farkast, míg mások a mellett érvelnek, hogy Közép-Ázsiában, vagy Kínában.

  • A rák bioelektromos meghackelése lehet az új csodafegyver

    A rák bioelektromos meghackelése lehet az új csodafegyver

    A tumorsejtek elektromos állapotának lézeres újraprogramozása alternatívát nyújthat a mellékhatásokkal bíró gyógyszerekkel szemben.

  • Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    A 2000-es évek közepén több, mint nyolcvan lefejezett csontvázra bukkantak egy római kori temetőben Nagy-Britannia területén. A kutatókban egy évtized után is számos kérdés merült fel a maradványok eredetével kapcsolatban, azonban a legújabb genetikai vizsgálatok segítségével sok mindenre fény derült a lefejezett rómaiakról.

  • Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Egy francia kutatócsoport neolit korú maradványokra bukkant Franciaország keleti részén. A vizsgálat alapján az egykori újkőkorszaki emberek erőszakos halált haltak, a megcsonkított maradványokat egy gödörbe dobálták gyilkosaik.

  • Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    “A viszonyok embertelenek voltak. A fegyveres csoportok a törvényen kívül állónak tekintették magukat, és senki nem tudta megfékezni őket.” Axel Mutia Mburano így írja le a mindennapjait, amelyek egy kongói bányában teltek, ahol 15 000 sorstársával kézzel fejtette az ónkövet, és aranyat mosott a közeli folyóban puskacsövek árnyékában.

  • Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

    A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

    Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

  • Dheepan

    Dheepan

    A film első képkockáit Sri Lankán (Ceylon) forgatták. Az 1948-ban felszabadult, volt Brit gyarmat, a többi kizsigerelt országhoz hasonlóan súlyos feszültségeket örökölt. A 75%-ban Szingaléz, 17%-ban Tamil népesség között sok évi csendes terror után kitört a polgárháború, amely csak 2009-ben jutott nyugvópontra, a Tamil Tigrisek nevű csoport vereségével. India, mint regionális nagyhatalom, jobbnak látta kiszállni a kegyetlen küzdelmekből. Azóta az ország kiemelkedően fejlődik, évi 7-8% GDP növekedést produkál.

  • Taxi Teherán

    Taxi Teherán

    A magyarok döntő többségének igazából fogalma sincs, milyen az élet a közel-keleti országokban. A médiahírek mindig szélsőséges ügyeket mutatnak be, melyek többnyire a kormányok, a rendőrök, a hadsereg túlkapásairól szólnak. Jatar Pahani Taxi Teherán című Aranymedve-díjas filmje egy kis ablakot nyit a valódi életre, amellett hogy az üldöztetés viszontagságait, valamint a politikai klímát is bemutatja.