Lassan minden fajt a kihalás veszélye fenyeget

Lassan minden fajt fenyegeti a kihalás veszélye

A nagytestű növényevő állatok - rinocéroszok, elefántok, zebrák, tevék, gorillák - mintegy 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye egy amerikai tanulmány szerint, amelynek szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy ezen fajok populációcsökkenése különösen Afrikában és Ázsiában oly mértékű, hogy üres tájak kísértetképét vetíti fel Földünk legváltozatosabb ökoszisztémáiban.

Az Oregoni Állami Egyetem professzora, William Ripple vezette nemzetközi kutatócsoport a világ legnagyobb testű - 100 kilogrammnál nagyobb súlyú - növényevő állatainak adatait elemezte a rénszarvastól egészen az afrikai elefántig. Áttekintették ezen állatok veszélyeztetettségi státuszát, a rájuk leselkedő legnagyobb veszélyeket, a populációhanyatlás ökológiai következményeit. Megállapításaikat a Science Advances című tudományos online folyóiratban tették közzé.

A szakemberek 74 növényevő állat helyzetét vizsgálták és arra a következtetésre jutottak, hogy "radikális beavatkozás nélkül folytatódni fog a nagy testű növényevők - és sok kisebb testű - eltűnése a világ számos térségében, amelynek hatalmas ökológiai, gazdasági és társadalmi ára lesz.

A tanulmány elkészítését Ripple kezdeményezte az után, hogy hasonló kutatást végeztek a nagy testű húsevő állatok körében. Ez hasonló populációcsökkenést állapított meg esetükben is.

"Arra számítottam, hogy élőhelyük változása lesz a fő tényező a növényevők számának csökkenésében. De meglepetésre az eredmények azt mutatták, hogy a két fő tényező az ember által folytatott vadászat és az élőhelyváltozás" - idézte a professzort a ScienceDaily tudományos ismeretterjesztő hírportál.

"Elemzéseink azt mutatják, hogy utóbbi jóval kiterjed az erdőkön túlra, a szavannákra, mezőkre és sivatagokra. Ezért vezettük be az üres tájak fogalmát" - tette hozzá.

A szárazföldi növényevőkhöz mintegy négyezer faj tartozik az Antarktisz kivételével a Föld valamennyi kontinensén. A leginkább veszélyeztetett fajok a fejlődő országokban, különösen Délkelet-Ázsia, India és Afrika területén élnek. Egyetlen, az európai bivaly él Európában. Észak-Amerikában nincs ilyen faj, ott már a legtöbb nagytestű emlős kipusztult a prehistorikus vadászat és az élőhelyváltozások nyomán - írták a szakemberek a tanulmányban.

Megjegyzik, hogy a világ 25 legnagyobb testű növényevője eredeti élőhelyének már csak átlag 19 százalékán él. Az 1980 óta megháromszorozódott állattenyésztés csökkentette a területükhöz, élelmükhöz, vízhez való hozzáférést, és növelte a vadállatok körében a betegségek terjedésének kockázatát.

A növényevőket jelenleg két ok miatt vadásszák: húsukért és az állati testrészek iránti globális kereslet miatt. A becslések szerint egymilliárd ember él vadhúson.

A tülköket drágábban adják el, mint az aranyat, a gyémántot és a kokaint

Afrikában a keskenyszájú orrszarvút (Diceros bicornis) 2011-ben kihaltnak nyilvánították - emlékeztetnek a kutatók.

A szakemberek szerint a nagytestű növényevők populációcsökkenése számos következménnyel jár: el fognak tűnni a vadon ökoszisztémájának más részei is, csökkeni fog az élelem a nagytestű húsevők, mint az oroszlánok és tigrisek számára. Kevesebb növény fog szaporodni, egyre több erdőtűz lesz, megváltoznak a kisebb állatok, köztük a halak, a madarak és a kétéletűek élőhelyei is.


  • Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Régóta vitatott kérdés a tudósok között hogy honnan származik az ember legjobb barátja. Egyes kutatók szerint először Európában háziasították a farkast, míg mások a mellett érvelnek, hogy Közép-Ázsiában, vagy Kínában.

  • Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    A dinoszauruszok kihalására több teória is született, a legnépszerűbb talán az a felvetés, hogy meteor becsapódás következményeként kialakult ökológiai változások miatt haltak ki. Kanadai kutatók megvizsgálták, hogy hogyan élhette túl néhány csoportjuk a katasztrófát, és fejlődhettek ki belőlük a mai madarak, miközben az összes többi társuk eltűnt a Föld színéről a kréta időszak végén.

  • Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás

    Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás

    Egyes szakértők becslése szerint a ma élő fajok akár fele is kihalhat 2100-ra. Ez lehet a Föld történetében a hatodik tömeges kihalás, amely során tudatos lények először (és valószínűleg utoljára) tapasztalhatnak meg ilyen ritka földtörténeti eseményt. A jelenségről Elizabeth Kolbert írt Pulitzer-díjas kötetet.

  • A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    2014-ben egy csapat olasz és tunéziai kutató bukkant rá a hatalmas, másfél méter hosszú hüllő koponyára, mintegy 30 mérföldre délre Tataouine városától. Hamarosan rájöttek, hogy egy új fajt fedeztek fel a 130 millió éves kőzetekben.

  • A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    Vajon a ragadozó dinoszauruszok tényleg olyan gyors és agresszív vadászok voltak, mint a Jurassic Park filmekben, vagy olyan lassúak és lomhák voltak, mint a mai krokodilok? A paleontológusok már 150 éve vitatkoznak a dinoszauruszok testhőmérsékletéről, ami alapjaiban különbözteti meg az őshüllők életmódját és aktivitását.

  • Az orosz medve a jeges ellen. Szabotálja a jegesmedve-számlálást Oroszország

    Az orosz medve a jeges ellen. Szabotálja a jegesmedve-számlálást Oroszország

    A korábbi közös megegyezés ellenére Oroszország nem engedélyezte norvég kutatóknak, hogy a fennhatósága alá tartozó Ferenc József-földön is végezzék a jegesmedvék kutatási célú számlálását.

  • Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

    Mikroszkopikus nyomkövető chipteket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

    Több éve figyeltek fel a tudósok arra, hogy a háziméhek egyedszáma globális szinten erőteljes csökkenést mutat. Mára olyan súlyossá vált a helyzet, hogy egyes elképzelések szerint az élelmiszeriparnak szembe kell néznie a legfontosabb beporzó állatok kipusztulásának lehetőségével.

  • Középkori kun finomságok terítéken

    Középkori Kun finomságok terítéken

    Az Ezüst sávok, arany liliomok, valamint a folytatásként megjelent Diadalmas liliomok című regények története került eddig terítékre, a regény ízletes terítékei azonban mindeddig háttérbe szorultak, pedig a finom kun falatok következetesen visszatérő zamatos motívumok a sötét krónika véres eseményeiben.