Hazatért Budapestre Barabás Miklós akvarellje Leiningen Károlyról

 Hazatért Budapestre Barabás Miklós akvarellje Leiningen Károlyról

A Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta Barabás Miklós akvarelljét, az egyik aradi vértanút, Leiningen Károly grófot ábrázoló portrét az Angliában élő Ambrus Győző. A kedden ünnepélyesen átadott alkotás hollétéről több mint száz éven át nem lehetett tudni.

"Nagyszerű darabbal gazdagodik a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye. A magyar történelem számára minden olyan tárgy elképesztően fontos, amely az 1848-as nagy nemzedékhez kötődik. Barabás Miklós a reformkor legjelentősebb magyar arcképfestője volt; az 1844-ben készült, majd később átfestett akvarell gyönyörűen megjeleníti a hős honvéd tábornok karakterét, jellemét" - mondta az eseményen Csorba László, az intézmény főigazgatója.

Mint hangsúlyozta, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mai szabadságunk alapító mítosza volt, új formában fogalmazta meg a múltról való gondolkodásunkat. Hozzátette: a forradalom győzött, a polgári Magyarország alapvívmányait az önkényuralom sem tudta eltörölni, ugyanakkor a nemzeti önrendelkezés a szabadságharc leverésével jó ideig megszűnt.

"A 13 kivégzett aradi főtiszt, akik között volt szerb, horvát, német, osztrák, örmény is, mintegy aláhúzza, megerősíti az emlékezést. Leiningen-Westerburg Károly hesseni származású német birodalmi gróf volt, családja az angol uralkodóházzal is kapcsolatba került. Bár testvére és unokatestvére is a császári oldalon harcolt, részévé vált a magyar elitnek, igazi férfi- és fegyverbarátság kötötte Görgey Artúr tábornokhoz" - fejtette ki a főigazgató.

SciArt.eu |  Hazatért Budapestre Barabás Miklós akvarellje Leiningen Károlyról

SciArt.eu | Hazatért Budapestre Barabás Miklós akvarellje Leiningen Károlyról | Ambrus Győző adományozó és Csorba László, az intézmény főigazgatója Barabás Miklós Leiningen Károly grófról készített portréjának átadásán a Magyar Nemzeti Múzem kupolatermében 2015. május 5-én. A múzeumnak ajándékozta Barabás Miklós akvarelljét, az egyik aradi vértanút, Leiningen Károly grófot ábrázoló portrét az Angliában élő Ambrus Győző. Az alkotás hollétéről több mint száz éven át nem lehetett tudni. (Fotó: Bruzák Noémi)

Az aranyozott keretben lévő mű 20-szor 25 centiméteres, egy minitárlat keretében a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolájában már megtekinthető, abban a vitrinben, ahol korábban Leiningen tábornoktársa, Nagysándor József honvéd vezérőrnagy aradi búcsúlevelét mutatták be a közönségnek. Utóbbit tavaly ősszel vásárolta meg a kormány.

Csorba László elmondta: a Leiningen-portré különlegessége, hogy a tiszt özvegye évekkel a forradalom leverése után arra kérte Barabás Miklóst, fesse át az eredeti képet. Így került rá Leiningenre, a császári hadsereg huszár egyenruhájára a vörös honvédtábornok-egyenruha (ez 1844-ben még nem lehetett rajta), valamint a Magyar Katonai Érdemrend II. osztályú kitüntetése.

A Leiningen grófot ábrázoló Barabás-akvarellt az eddigi tulajdonos, Ambrus Győző 45 évvel ezelőtt vásárolta egy dél-angliai város régiségkereskedésében. Mint kedden újságírók előtt kifejtette, a közelmúltig nem volt tudomása arról, hogy a portré Leiningen Károly grófot ábrázolja, akit 1849. október 6-án a 13 aradi vértanú egyikeként végeztek ki.

"Egy magyaros kinézetű, vörös kabátban lévő huszártisztet ábrázoló képet láttam meg a kirakatban. Kiderült, hogy egy idős hölgy hozta be a boltba, de nem tudni, ki volt ő. Az akvarellen Barabás neve, Pest mint helyszín és az 1844-es dátum szerepelt, az nem, kit ábrázol. Azonnal megvettem, majd évtizedekig volt a szobám falán. Egy barátom, Molnár István nemrég kapott egy 1848-as albumot, amelyet 1898-ban adtak ki Jókai Mór és Rákosi Viktor szerkesztésében, eredeti nyomatokkal és portrékkal. Ebben, a 180. oldalon találtam a meg a képet, fekete-fehérben, mint a Leiningent ábrázoló portrét" - mesélte Ambrus Győző.

Kitért arra, hogy írt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, amelynek két művészettörténész szakértője, Rózsa György és Spira György a fotó alapján azonosította a művet. Az alkotásról Barabás Miklós is említést tett önéletírásában, azzal, hogy 10 aranyat kapott érte. "Gondoltam, ideje hazatérnie a képnek Magyarországra, százegynéhány év után" - tette hozzá.

Csorba László az MTI-nek elmondta, hogy nagyon sok olyan Barabás-portré készült, amelynek létezéséről, hollétéről máig nem tudni. "Ezekkel az alkotásaival polgári szükségletet elégített ki, ezt a képet is Leiningen gróf megrendelésére készítette. Persze Barabás portréiban mindig van valami plusz, Leiningen arca egészen különleges finomsággal lett kidolgozva" - hangsúlyozta a múzeum főigazgatója.

Az eseményen jelen volt az ajándékozó fia és rokonai.

Barabás Miklós 1810. február 10-én született az erdélyi Kézdimárkosfalván, református székely családban. Ő volt az első magyar festő, aki művészetéből tudott megélni. A legmaradandóbbat az arcképfestés terén alkotta, tökéletes technikájához kiváló kapcsolatteremtő képesség járult. Szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette, jelentős Liszt Ferencet és Bittó Istvánnét ábrázoló munkája, de Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról és Petőfi Sándorról is készített portrét. Az utókor jórészt az ő munkái alapján ismeri az 1848-49-es szabadságharc szereplőit. 1898. február 12-én halt meg Budapesten.


  • A művészet templomai - Firenze és az Uffizi képtár 3D

    A művészet templomai - Firenze és az Uffizi képtár 3D

    A Vatikáni múzeum 3D alkotóinak legújabb mozifilmje rendkívül látványos ismeretterjesztő alkotás, egy sokoldalú utazás Firenzébe, az itáliai reneszánsz bölcsőjébe, a korszak legjellemzőbb műremekeinek megismerésén keresztül; Michelangelo, Brunelleschi, Raffaello, Leonardo, Botticelli és további művészóriások alkotásaival és az azoknak otthon adó "kincsek tárházával", az Uffizi képtárral a központban.

  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Ki gondolta volna, hogy a dolgok ennyire a feje tetejére hágnak, és alig több mint két évtized alatt az AD Stúdió refrénjének sajátos korrekciója, ekkora relevanciával bír?

  • Megtalálhatták Mona Lisa csontvázát

    Megtalálhatták Mona Lisa csontvázát

    Olasz régészek évek óta kutatják, hogy merre lehet a nyughelye a világ egyik leghíresebb festményén szereplő, titokzatos mosolyú nőnek. A napokban több csontot is talált a kutatócsoport, akik állítják, hogy nagy valószínűséggel Mona Lisa földi maradványait fedezték fel.

  • Az Edelényi Kastélysziget

    Az Edelényi Kastélysziget

    Ismerd meg hazádat – halljuk számtalanszor, de mégis ki az, aki értékes szabadidejét tényleg az ország félreeső zugaiban megbúvó rejtett természeti vagy kulturális kincsek felfedezésére használja?

  • Sporthírességek celebkultusza az ókorban

    Sporthírességek celebkultusza az ókorban

    Napjainkban az élsportolók részesülnek talán az egyik legnagyobb társadalmi elismerésben. Az emberek határtalan rajongása és csodálatáról azonban sokan úgy vélik, hogy napjaink kulturális melléktermék.

  • Elkészült Magyarország legnagyobb Street Art alkotása

    Elkészült magyarország legnagyobb Street Art alkotása

    Átadták Magyarország legnagyobb egybefüggő tűzfalfestményét a VII. kerületi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium udvarán.

  • Michael Snow, Szekvenciák

    Michael Snow szekvenciális esszenciái között

    Michael Snow egy igazi matuzsálem a kortárs művészek "panteonjában", szeptember héttől október végéig, munkáiba kaphatunk betekintést, behallást és betapintást a Sequences címmel debütált barcelonai kiállításán.