Dróntámadás a környezetszennyezők ellen

Dróntámadás a környezetszennyezők ellen

Regényeket lehetne írni a kínai környezetszennyezés borzalmairól, a drónok harcászati alkalmazásának sokszor dámai következményeihez hasonlóan. Léteznek azonban szerencsés párosítások. Most egy ilyenről lesz szó.

Kínában drónokkal kezdték ellenőrizni a környezetvédelmi előírások betartását, és máris szabálysértők tucatjait fülelték le a legszennyezettebb levegőjű északi országrészben - olvasható a kínai környezetvédelmi minisztérium mai közleményében.

A tárca beszámolt arról, hogy többek közt márciusban a Hopej tartományban fekvő Hantan város légterét pásztázták a pilóta nélküli repülők, s több gyárról, üzemről derült ki, hogy az előírásokat figyelmen kívül hagyták. Volt, amelynek károsanyag-kibocsátása jóval meghaladta a megengedettet, másutt a hulladékfeldolgozás és -kezelés terén hibáztak.

A megfigyelések során kiderült az is, hogy több vállalat nem tartotta be a határidőt a számukra előírt környezetvédelmi beruházások kivitelezésére, mások egyszerűen fel sem szerelték hulladékkezelő berendezéseiket.

Az eszközökkel találtak olyan, már építés alatt álló vegyi üzemet is, amely még nem rendelkezik a szakmai hatóság engedélyével, és egy gyárat, amely szennyvizét a környező folyókba engedte.

A március óta intenzív használatban lévő drónok, amelyek építkezéseket, szénraktárak környékét is ellenőrizték, 88 olyan szabálysértés megállapításához szolgáltattak bizonyítékot, amelyek a légszennyezés korlátozásával vannak összefüggésben. Egyes esetekben arra is fény derült, hogy a cégek meghamisították hivatalos adataikat.

Az éjszaka is bevethető drónok magas felbontású, digitális infrakamerával, szenzorokkal, lézerszkennerrel és magnetométerrel is rendelkeznek. A szakemberek közölték, hogy a környezetvédelem szolgálatába állított technikát újabb és újabb műszerekkel egészítik ki.

A helyi környezetvédelmi felügyeletek által működtetett repülő eszközöket a minisztérium illetékese a Hszinhua hírügynökségnek a szabálysértők elleni "titkos fegyvernek" nevezte, s közölte, hogy egyelőre a különösen szennyezett régiókban folytatják - szúrópróbaszerűen - az ellenőrzéseket.


  • A Zöld Dzsihád

    A Zöld Dzsihád

    Az idei párizsi klímacsúcson is találkoztak egymással az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői, a világ leggazdagabb országainak, a globális szennyezésért leginkább felelős országok vezetőivel. Az eseményen nem hivatalos programelemként vált szélesebb csoportok számára is ismertté a “Zöld Dzsihád” elnevezésű akciócsoport munkássága, amit a világ több vallási vezetőjének, így a muszlim, és a keresztény egyházak prominens személyeinek összefogásából született.

  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • Lefeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben

    Megfeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben

    Negyvenkilenc százalékkal csökkent a tengeri emlősök, madarak, halak és hüllők populációinak mérete 1970 óta.

  • Digitális fosszíliavadászat

    Digitáli fosszíliavadászat

    Internetes fosszíliavadászatra invitálnak Kenyába brit kutatók.

  • Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

    Mikroszkopikus nyomkövető chipteket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

    Több éve figyeltek fel a tudósok arra, hogy a háziméhek egyedszáma globális szinten erőteljes csökkenést mutat. Mára olyan súlyossá vált a helyzet, hogy egyes elképzelések szerint az élelmiszeriparnak szembe kell néznie a legfontosabb beporzó állatok kipusztulásának lehetőségével.

  • Menekültek a világban

    Menekültek a világban

    Az ENSZ adatai alapján 2014-ben hozzávetőlegesen 60 millió migráns volt a Földön. Kétharmaduk belső migráns, azaz országhatárt nem lépett át.

  • A marokkói ködbegyűjtő és vízelosztó rendszer

    A marokkói ködbegyűjtő és vízelosztó rendszert

    Ködből fakasztanak ivóvizet egy nagyszabású program keretében Marokkóban, ahol az ország délnyugati hegyvidékes térségében megalkották a világ legnagyobb "ködbegyűjtő és vízelosztó rendszerét" a falvak ivóvízellátásnak biztosítására.

  • A hidegháború „kilépni tilos” rendszerét a „belépni tilos” rendszere váltotta fel

    A hidegháború „kilépni tilos” rendszerét a „belépni tilos” rendszere váltotta fel

    A történelmet meghatározó nagy népmozgásokkal kapcsolatban a tudomány a környezet változásainak tulajdonít nagyobb szerepet. A népvándorlások és civilizációs "összeomlások" egyik legismertebb kutatója, Jared Diamond az Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez című könyvében is a környezet pusztulásának hatásait és következményeit vizsgálja a népességmozgások összefüggéseinek teljesebb megértése érdekében. Nem kérdés, hogy a népvándorlások és a környezet között kapcsolat húzható, napjaink migrációs folyamatait azonban mégsem ebben a kontextusban vizsgálják, holott a legtöbb népvándorlást okozó konfliktus mögött is környezetromlással kapcsolatos jelenségek húzódnak meg.