Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki

Én, Te, Ő, Mi, Ti, Ők (Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki)

Vannak olyanok, akik létük jobbá tétele érdekében bármire képesek. Hogy hogyan, az itt a fontos kérdés. Május 22.-én a szegedi Régi Zsinagóga színpadán a kaposvári egyetemisták Borbély Szilárd soraival keltették életre a lét épphogy elviselhető könnyűségét. Ex-filozófia szakosként hiába volt objektív hozzáállásom, elkerülhetetlenül beúszott a jelenvaló lét fogalma, mint olyan, illetve, hogy ebben a kuszának tűnő rendszerben, amit világnak vagy életünknek hívunk, valahogy azonosítsam az én létemet is. Ha kell egy előadás segítségével.

Nem mondanám, hogy terápiás jellege volt, de fogalmazzunk úgy, hogy tud akképpen hatni. Nyolc példázatot láttunk, és mindet a darab elején bemutatkozó Akárki (Hasenfratz-Szegvári Júlia) konferálta. Akárki előre felkészített minket, hogy ezek a példázatok nem minden esetben tartalmaznak tanulságot, sőt. A történetek leginkább tanulság nélküliek voltak, ami igencsak elgondolkodtató általános üzenet. Ahogy a történetek szerkezetében azt már megszokhattuk, a tanulság fontos eleme a lezárásnak, mert sejtet valamiféle előképet, vagy egy megoldási lehetőséget, vagy egyszerűen csak kimondat velünk olyan mondatokat, melyeket untig hallottunk már, úgy, mint „Így jár az, aki...”, ám az ilyen mondatok hiánya még rosszabb. Hiába unalmasak, kellenek, hogy ne felejtsük el a tanulság fontosságát. A nyolc példázat külön-külön értelmezhető, de persze egyértelműen rokonítható is, még ha csak minimális dramaturgiai elemek szintjén is. Kocsis Pál rendezésében mind a nyolc kaposvári diák főszerepet kap, mindegyik példázatnak valamelyikük a főszereplője. Ez azért is nagyon működőképes, mert a többi példázatban, ahol mellékszereplők, pusztán csak megvillantják képességeiket, így a néző alig várja azt a részt, amikor majd ő lesz a főszereplő. Érdekes tematika, rizikós is, de működött. Legerőteljesebben Hasenfratz-Szegvári Júlia, Gábri Nikolett, Gelányi Bence és Ruscsák Péter játszott. Ők négyen elképesztő energiákkal rendelkeznek, és magától értetődő természetességgel közvetítették éppen aktuális karakterük érzelmi világát. Ez alól persze Akárki kivétel, ő végig ugyanaz a megfoghatatlan, transzcendens figura, de mind a nyolc színtéren fontos volt jelenléte.

SciArt.eu | Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki

SciArt.eu | Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki | Fotó: Révész Róbert

Nem véletlen említettem egyébként a filozófiai tanulmányokat, erre az egyik legparádésabb jelenetben tesznek említést, a szakadt ruhában tengődő filozófus, aki lételméleti vitába keveredik egy transzvesztitával. A legjobb a jelenetben az, hogy bármikor el tudok képzelni ilyet a valóságban. Sajnos biztos nem gyakori jelenség, de létezik, és arra gondoltam, bárcsak egyszer élőben is hallanék ilyen párbeszédet. Az Akár Akárki című előadást megnézni azért jó, mert egy csomó olyan helyzettel rukkol elő, amit a legtöbb ember fejben már lejátszott, legalább egyszer. Mit tenne, ha a buszmegállóban megtámadnák és önvédelemből végezne a támadóval? Az előadásban szereplő hullarablás nem a megoldás, csak egy lehetőség a sok közül, amellyel Borbély Szilárd fantáziája játszott. Vagy mit tenne, ha egy zaklatott fiatalember könyörögne a lépcsőház bejáratánál, és az „Üdv, szét akarják lőni a fejemet, engedj be!”- mondattal indítana? Az én egyik kedvenc példázatom Borbély szövegétől független, ám a válasz megfelelő lehet akár a nyolc példázatra is. Ha a háborúban parancsra ölnöd kéne, de még sohasem tetted, biztosan megtennéd? Ha nem engedelmeskedsz, súlyos következményei lesznek, de ha engedelmeskedsz, te fogsz beleőrülni a tudatba, hogy gyilkoltál. A megoldás viszonylag egyszerű, hiszen a válasz csak akkor releváns, ha a kérdezett volt már ilyen helyzetben, minden egyéb válasz puszta teória. Így a nyolc példázatra sem tudtam volna egyértelmű, ezektől eltérő megoldást adni, így láttam pár verziót az ilyen helyzetek lezárására. Számos hangsúlyos emberi viszony kerül reflektorfénybe; például a női és férfi kapcsolat elállatiasodása, ami azért külön szomorú, mert sokan építik erre életüket. Sokan hisznek abban, hogy megtalálni a szerelmet, az egyenlő a maradéktalan kiteljesedéssel, és ez voltaképp jogos igény is, ám Borbélynál ezek a szempontok szívszaggató részletkérdésekké válnak. Ezért használom vonakodva az utópia szót, mivel ezek létező problémák, így inkább úgy fogalmaznék, a fejüket homokba dugóknak ideje lerázni magukról a port, és megbarátkozni azzal, hogy hajszálnál is vékonyabb határ választ el minket a Borbély-világnál is rosszabb utópiától.

A darabban felcsendülő zenei betétek fantasztikusak, könnyedén úsznak a jelenetek alá, vagy ha kell a Chicagót megszégyenítő teatralitással ömlik a nézőközönségre a pompa és fényjáték elegye. Az egyik jelenetben nagyon ötletesen a zsinagóga karzatát is használják helyszínként, ez azért is bizonyult szerencsésnek, mert az akusztika jóvoltából, némiképp elmosta az addig csak színpadra központosuló játéktér határait.

SciArt.eu | Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki

SciArt.eu | Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki | Fotó: Révész Róbert

A díszlet nagyon okosan lett kitalálva, minden elem, mind a nyolc színben más szerepet kap, ez inkább színészt, mint nézőt próbáló feladat, mert a nézőnek túlzottan egyértelmű volt, mi milyen szerepet fog kapni. Ami egyértelműen elviszi a prímet, az az ásványvizes palackokból álló függöny. Ez sem újsütetű, rengetegszer láttuk már. hol installációként, hol ugyanígy színpadi kellékként, és sokszor, mégsem tudtam mást nézni, csak azt a függönyt. Nyugalmi állapotában is látványos, de amikor mögötte felsejlik egy-két szereplő, fény, vagy épp eláraszt minket a maximumon használt füstgép, akkor is az első, amit meglátunk, az a palackfüggöny. Ez működik átvitt, és szó szerinti értelemben is átjáróként. Átjáró a fantázia világába, ahol nyolc, félig valós, félig szürreális élethelyzet szemtanúi vagyunk, de Henry James után szabadon „a csavar fordul egyet” és mire feleszmélünk, rájövünk, az igazi „dimenziókaput” a zsinagóga bejáratánál léptük át, mert bár Akárki, a kuszának tűnő rendszer része, amelyet világnak vagy életünknek hívunk, ő a fantáziához is tartozik.

(A darab alkotói: Farkas Sándor, Gábri Nikolett, Gelányi Bence, Gyurkovics Zsófia, Hasenfratz-Szegvári Júlia, Lénárdt Laura, Pilnay Sára, Ruscsák Péter
Zene: Hasenfratz-Szegvári Júlia, Ruscsák Péter Rendező: Kocsis Pál)

Tibor Janosi-Mozes
Tóth Emese a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar esztétika szakán tanult, írásai eddig a SciArt, a Tiszatáj és az Apertúra oldalain jelentek meg.


  • Ó, mily Jászais teazsúr! (Orlai Produkciós Iroda: Kripli Mari Lázár Kati Jászai Mari-estje)

    Ó, mily Jászais teazsúr! (Orlai Produkciós Iroda: Kripli Mari Lázár Kati Jászai Mari-estje)

    Számos alkalommal adtam hangot nemtetszésemnek, amiért még nem találták fel az időutazást. Pedig nagyon jó lenne visszautazni abba a korba, amelyben mondjuk Jászai Mari élt, vagy akár Reviczky Gyula, hogy találkozhassak kultúrtörténelmem idoljaival, akik aztán testközelben majd jól lerombolják a képet magukról, de akkor is, legalább megéltem. Június 5-én a szegedi Régi Zsinagógában viszont valami hasonló „megélést” éreztem Lázár Kati monodrámája alatt, úgyhogy nem bánom, még pár évet adok az időutazás feltalálójának.

  • „Csak akkor tűnik fel, mennyire szeretek otthon lenni, ha egy darabig máshol vagyok” (Manna Produkció és a Zsámbéki Színházi Bázis - Mark Ravenhill: Állampolgári ismeretek)

    „Csak akkor tűnik fel, mennyire szeretek otthon lenni, ha egy darabig máshol vagyok”  (Manna Produkció-Zsámbéki Színházi Bázis-Mark Ravenhill: Állampolgári ismeretek)

    Akinek hozzám hasonlóan vajmi kevés fogalma van arról, milyen ma, 2015-ben középiskolásnak lenni, annak nagyon jót tett, hogy május 25.-én a Régi Zsinagógában megnézte Az állampolgári ismereteket. Sokrétű, humoros, szomorú, abszurd, bosszantó, egyszerűen látni kell.

  • Ma ki aludt az ágyacskámban? projekt_LULU

    Ma ki aludt az ágyacskámban?

    Ezt a kérdést gyakorlatilag a főhősnő bármelyik oldalkocsija feltehetné. Furcsa, mert az oldalkocsi, oldalborda kifejezést általában a nőkre használják, a szegedi Régi Zsinagógában május 24.-én bemutatott projekt_LULU-ban azonban egyértelműen a zsinóron rángatott marionettbabáké, azaz a férfiaké ez a megtisztelő jelző.

  • Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki

    Én, Te, Ő, Mi, Ti, Ők (Kaposvári Egyetem Művészeti Kar - Borbély Szilárd: Akár Akárki)

    Vannak olyanok, akik létük jobbá tétele érdekében bármire képesek. Hogy hogyan, az itt a fontos kérdés. Május 22.-én a szegedi Régi Zsinagóga színpadán a kaposvári egyetemisták Borbély Szilárd soraival keltették életre a lét épphogy elviselhető könnyűségét. Ex-filozófia szakosként hiába volt objektív hozzáállásom, elkerülhetetlenül beúszott a jelenvaló lét fogalma, mint olyan, illetve, hogy ebben a kuszának tűnő rendszerben, amit világnak vagy életünknek hívunk, valahogy azonosítsam az én létemet is. Ha kell egy előadás segítségével.

  • Ezek a nők nem ijednek meg a pallostól (Gergye Krisztián - Kultúrbrigád - Átrium Filmszínház: Merénylet - De Sade úr betanításában - Régi Zsinagóga)

    Ezek a nők nem ijednek meg a pallostól (Gergye Krisztián - Kultúrbrigád - Átrium Filmszínház: Merénylet - De Sade úr betanításában - Régi Zsinagóga)

    A diktátorok megosztó jellege kortalan. Hiába látja több ember hátrányát, mint előnyét, aki előnyét látja, életben tartja, látszólag nincs mit tenni ellene. A diktátor általában felszínes, legalábbis nem sok diktátor volt képes a komplex gondolkodásra. A diktátort körülvevő emberektől én jobban félek, hiszen a diktátor önmagában szánalmas jelenség lenne. Ám az őt körülevő emberek manipulációs képessége igazán figyelemreméltó és aggodalmat keltő.

  • Mindenki elfér

    Mindenki elfér

    Olyan előadók esetében, akik nemcsak külön-külön tehetségesek, de családtagjaikkal karöltve lépnek pódiumra a nagyérdemű előtt, mindig az jut eszembe, hogy előnnyel indulnak. Ismerik egymást, megvan a közös múlt, közös jelen mint alaphang, amire mondjuk egy szórakoztató estét remekül lehet felépíteni. Pedig van erre ellenpélda is...

  • Ne bánts! A családon belüli erőszak, balett előadásban

    Ne bánts! A családon belüli erőszak balett előadásban

    A családon belüli erőszak témáját dolgozza fel a Győri Balett legújabb előadása, a Ne bánts! című táncprodukció.

  • Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka avagy A torkos csütörtök

    Gaetano Donizetti: Farsangi kalamajka avagy A torkos csütörtök

    A gyertyák csonkig égnek után következő Farsangi kalamajka, avagy A torkos csütörtök (eredeti címén A farsang csütörtökje, amelyet 1829. február 26-án mutattak be Nápolyban a Teatro del Fondóban) Gaetano Donizetti egyfelvonásos, romantikus vígoperája, amely dacára annak, hogy a történet kissé halovány, a szegedi feldolgozás nagyon szórakoztatóra sikeredett.