Aggályos a kapcsolati erőszak elleni határozati javaslat

Aggályos a kapcsolati erőszak elleni határozati javaslat

Nőjogi szervezetek sem a célját, sem a koncepcióját nem értik, a tartalmát pedig több ponton aggályosnak tartják annak a határozati javaslatnak, amelyet Balog Zoltán (képünkön), az emberi erőforrások minisztere nyújtott be a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról az Országgyűlésnek - tájékoztatta négy szervezet csütörtökön az MTI-t.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, a NANE Egyesület, a Patent Egyesület és a MONA Alapítvány által jegyzett közös közleményben azt írták: a javaslat nincs összhangban a nők elleni erőszak megfékezését szolgáló Isztambuli Egyezmény szellemével és betűjével, illetve határozat helyett határozott fellépést követelnek.

Hozzátették, az egyezmény fő célja a nők elleni erőszak minden formájával szembeni fellépés. A nemzeti stratégiai célok között viszont ezzel ellentétben egyáltalán nem jelenik meg a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének biztosítása. Szerintük a javaslat abból indul ki, hogy az erőszakhoz a kapcsolati problémák vezetnek, és ezért szorgalmazza szakszerű megoldási módok bevezetése helyett a lelki ellenállóképesség, az életvezetési készségek elsajátítását célzó szolgáltatások bevezetését.

Szintén nem látják a javaslatban a nemzeti szintű koordinációs mechanizmus működtetésének, valamint az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának szándékát. Továbbá rendkívül aggasztónak tartják, hogy a javaslat a hatékony fellépést a költségvetési lehetőségekhez köti, ahelyett, hogy a szükséges intézkedésekhez terveznék biztosítani a megfelelő forrásokat.

A civil szervezetek kitértek arra: aggodalomra ad okot a javaslat azon pontja is, amely szerint a kormánynak 2016 végéig kell felülvizsgálnia és módosítania a témához kapcsolódó stratégiákat.

Őszintén reméljük, ez nem azt jelenti, hogy az egyezmény ratifikációjával eddig szándékoznak várni

fogalmaztak a nyilatkozatban.

Emellett rossz üzenetnek tartják, hogy a szakminisztérium nem konzultált a kérdésben a témával évtizedek óta foglalkozó nőszervezetekkel, ezek szakértőivel, miközben ezt is előírja az Isztambuli Egyezmény - tartalmazza a közlemény.

A teljes nyilatkozat szövege

A nőszervezetek a sajtóból értesültek arról, hogy Balog Zoltán miniszter országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a kapcsolati erőszak elleni hatékony fellépést elősegítő nemzeti stratégiai célok meghatározásáról. Nem csak a hír maga ért váratlanul, de a határozati javaslat célját és koncepcióját sem értjük igazán, a tartalmát pedig több ponton aggályosnak találjuk.

Üdvözöljük, hogy a kormányzat intézkedéseket tervez a témában. Annak azonban már nem látjuk értelmét, hogy ezért országgyűlési határozati javaslatot terjeszt elő, hogy majd az abban foglaltak megvalósítására felkérést kapjon a kormány. Tudjuk és támogatjuk, hogy a kormányzatnak szándékában áll az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, illetve az ehhez szükséges lépések megtétele. A határozati javaslat nyilván ezt a célt szolgálhatja. De ha netán mégsem ez volt a cél, akkor is figyelemmel kell lennie az Egyezményben foglaltakra. Álláspontunk szerint viszont a javaslat sem az Egyezmény szellemével, sem betűjével nincs teljes összhangban. Az alábbi fő aggályaink vannak, a teljesség igénye nélkül.

Az Isztambuli Egyezmény hatóköre a javaslathoz képest sokkal tágabb: az Egyezmény fő célja és kerete a nők elleni erőszak minden formájával szembeni fellépés. Ebből kiindulva aggályos, hogy – ellentétben az Egyezmény üzenetével és a javaslatban hivatkozott nemzetközi dokumentumok tartalmával – a nemzeti stratégiai célok között egyáltalán nem jelenik meg a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének biztosítása, a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés, s ezek összefüggése. A javaslat lényegében figyelmen kívül hagyja a nők elleni és a párkapcsolati erőszak természetrajzát, hatalmi egyenlőtlenségekből fakadó voltát, ezért indul ki abból, hogy az erőszakhoz a kapcsolati problémák vezetnek, s ezért szorgalmazza szakszerű megoldási módok bevezetése helyett a lelki ellenálló képesség, a megküzdési módok erősítését, az életvezetési készségek elsajátítását célzó szolgáltatások bevezetését.

Nem világos számunkra, hogy a nemzeti stratégiai célok milyen megfontolás alapján kerültek meghatározásra. Az azonban egyértelmű, hogy a javaslat – bár megjelennek benne releváns célok, elvek és beavatkozási területek – nem tükrözi az Egyezményben előírt átfogó és koordinált fellépéshez szükséges szemléletmódot és alapvető lépéseket. A fentieken túl nem látjuk benne például a nemzeti szintű koordinációs mechanizmus működtetésének, az integrált közpolitikai intézkedések kidolgozásának és végrehajtásának, valamint az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonásának szándékát.

Rendkívül aggasztónak tartjuk, hogy a javaslat a hatékony fellépést a költségvetési lehetőségekhez köti – anélkül, hogy megállapítaná, mik is határozzák meg ezeket a lehetőségeket –, ahelyett, hogy fordítva: a szükséges intézkedésekhez terveznék biztosítani a megfelelő forrásokat, ahogy azt az Egyezmény 8. cikke előírja. Szintén aggodalomra ad okot az a pont, mely szerint a kormánynak 2016 végéig kell felülvizsgálnia és módosítania a témához kapcsolódó stratégiákat. Őszintén reméljük, ez nem azt jelenti, hogy az Egyezmény ratifikációjával eddig szándékoznak várni.

A tervezet indoklásában meglepődve olvastuk, hogy a témában született, 45/2003. számú országgyűlési határozat célkitűzései teljesítettnek tekinthetők. A mi álláspontunk ezzel ellentétes, a határozatban előírtak közül számos teendő van még hátra, a szakmai protokollok elfogadásától a folyamatos szakemberképzésen és célzott statisztikai adatgyűjtésen keresztül a menedékházak bővítéséig és korszerűsítéséig, hogy csak párat említsünk. Az érdemi előrelépés hiányának fájdalmas indikátora, hogy a halálos végű cselekmények száma az idézett határozat óta eltelt 12 évben sem csökkent.

Rossz üzenetnek tartjuk (bár a kormányzat által problémásnak tartott szervezetekként nem igazán lepődtünk meg), hogy a szakminisztérium nem konzultált a kérdésben a témával évtizedek óta foglalkozó, az áldozatok valóságát és a nemzetközi szinten már bevált módszereket is ismerő nőszervezetekkel, ezek szakértőivel. A nők elleni erőszakkal foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködést az Isztambuli Egyezmény 9. cikke kifejezetten előírja. Nem jó jel, hogy az aláírás után, a ratifikációra készülve Magyarország már most szembemegy az Egyezménnyel.

Ezúton biztosítjuk a kormányzatot, hogy a szervezeteinknél már egy éve zajló különböző hatósági vizsgálatok ellenére a szakmai munkánkat továbbra is végezzük, így amennyiben valóban hatékony és szakszerű fellépésben gondolkodnak, várjuk a megkeresést. Itt emlékeztetünk ismét, hogy az elmúlt évtizedben a különböző kormányzatok szakmai üzeneteinket jelentős késéssel hallották meg, ha egyáltalán. A döntéshozók felelőssége és lelkiismerete elszámolni azzal, hogy hány áldozat esetében maradt el a szakszerű és hatékony segítség ennek következtében.

A magunk részéről a leghatékonyabb lépésnek az Isztambuli Egyezmény ratifikálását tartjuk, nem tudjuk, mi a halogatás oka és jogi indoka. Egy kormányzati munkacsoport több mint másfél évet dolgozott a ratifikálás előkészítésén, az esetlegesen fennálló akadályokat mára remélhetőleg sikerült elhárítani. A politikai akarat pedig csak döntés kérdése.

Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség
NANE Egyesület
PATENT Egyesület
MONA Alapítvány

Sajtókapcsolat:

  • Spronz Júlia (PATENT Egyesület, www.patent.org.hu): +36703913622,
  • Wirth Judit (NANE Egyesület, www.nane.hu): +36306803924,
  • Pap Enikő (Női Érdek, www.noierdek.hu): +36709493570

  • További információ a nők elleni erőszak témájában: www.nokjoga.hu

  • NANE Bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala: 06-80-505-101 (szerda kivételével hétköznapokon 18 és 22 óra között hívható)
  • PATENT jogsegélyszolgálat: 06-70-252-5254 (szerda 16-18 óra között hívható), 06-70-277-6522 (csütörtök 10-12 óra között hívható)


  • Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    A 2000-es évek közepén több, mint nyolcvan lefejezett csontvázra bukkantak egy római kori temetőben Nagy-Britannia területén. A kutatókban egy évtized után is számos kérdés merült fel a maradványok eredetével kapcsolatban, azonban a legújabb genetikai vizsgálatok segítségével sok mindenre fény derült a lefejezett rómaiakról.

  • Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Egy francia kutatócsoport neolit korú maradványokra bukkant Franciaország keleti részén. A vizsgálat alapján az egykori újkőkorszaki emberek erőszakos halált haltak, a megcsonkított maradványokat egy gödörbe dobálták gyilkosaik.

  • Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    “A viszonyok embertelenek voltak. A fegyveres csoportok a törvényen kívül állónak tekintették magukat, és senki nem tudta megfékezni őket.” Axel Mutia Mburano így írja le a mindennapjait, amelyek egy kongói bányában teltek, ahol 15 000 sorstársával kézzel fejtette az ónkövet, és aranyat mosott a közeli folyóban puskacsövek árnyékában.

  • Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

    A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

    Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

  • Dheepan

    Dheepan

    A film első képkockáit Sri Lankán (Ceylon) forgatták. Az 1948-ban felszabadult, volt Brit gyarmat, a többi kizsigerelt országhoz hasonlóan súlyos feszültségeket örökölt. A 75%-ban Szingaléz, 17%-ban Tamil népesség között sok évi csendes terror után kitört a polgárháború, amely csak 2009-ben jutott nyugvópontra, a Tamil Tigrisek nevű csoport vereségével. India, mint regionális nagyhatalom, jobbnak látta kiszállni a kegyetlen küzdelmekből. Azóta az ország kiemelkedően fejlődik, évi 7-8% GDP növekedést produkál.

  • Taxi Teherán

    Taxi Teherán

    A magyarok döntő többségének igazából fogalma sincs, milyen az élet a közel-keleti országokban. A médiahírek mindig szélsőséges ügyeket mutatnak be, melyek többnyire a kormányok, a rendőrök, a hadsereg túlkapásairól szólnak. Jatar Pahani Taxi Teherán című Aranymedve-díjas filmje egy kis ablakot nyit a valódi életre, amellett hogy az üldöztetés viszontagságait, valamint a politikai klímát is bemutatja.

  • Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Ki gondolta volna, hogy a dolgok ennyire a feje tetejére hágnak, és alig több mint két évtized alatt az AD Stúdió refrénjének sajátos korrekciója, ekkora relevanciával bír?

  • Csepeli György Friderikusznál

    Csepeli György Friderikusznál

    Egy jó kérdező és egy kiváló tudós beszélgetése mindig tanulságos, amiből sokat profitálhatunk. Így volt ez most is az ATV Friderikusz című műsorában.