Ma ki aludt az ágyacskámban? projekt_LULU

Ma ki aludt az ágyacskámban?

Ezt a kérdést gyakorlatilag a főhősnő bármelyik oldalkocsija feltehetné. Furcsa, mert az oldalkocsi, oldalborda kifejezést általában a nőkre használják, a szegedi Régi Zsinagógában május 24.-én bemutatott projekt_LULU-ban azonban egyértelműen a zsinóron rángatott marionettbabáké, azaz a férfiaké ez a megtisztelő jelző.

Geréb Zsófi rendező az előadás alapjául A tavasz ébredését is jegyző Frank Wedekind folytatásos darabjait az 1895-ös A föld szellemét (Erdgeist) és az 1904-es Pandora szelencéjét (Die Büchse der Pandora) vette (később opera formájában kapta a Lulu címet). A nők viszontagságait bemutató irodalmi művek mindig is az egyik legnehezebben emészthető kategóriába tartoztak, nem pusztán a bennük előforduló plasztikusan ábrázolt erőszak miatt, hanem mert a viszontagságok között mindig komoly feladat megtalálni az elveszett főhőst, az ő motivációit, hogy némileg értelmet nyerjen minden történés. Mondanom sem kell, az az igazán izgalmas és emlékezetes, ha ezen motivációk jó része mégis titokban marad. Wedekind naturalizmusa szinte egyedülálló, nála a szegények, a romlottak, az alvilági alakok a hősök, mintegy velük érvel a polgári világ fényesen csillogó hazugságaival szemben.

SciArt.eu | Ma ki aludt az ágyacskámban? projekt_LULU

SciArt.eu | Ma ki aludt az ágyacskámban? projekt_LULU | Fotó: Révész Róbert

A nehéz női sorsokat taglaló irodalmi művek közt több említésre méltó darab született már, én mégis kettőt emelnék ki, amely számomra überelhetetlen, és bizonyos pontokon rokoníthatóak Lulu sorsával. Az egyik Daniel Defoe Moll Flanders című regénye, a másik Weöres Sándor Nárcisz és Psyché-je. Moll az egyház berkeiben felnövő ártatlan lány, aki végül számos politikus és csavargó szajhája lesz, majd alighogy megtalálja a szerelmet, el is veszti akárcsak identitását. Lónyay Erzsébet, a káprázatosan szép Psyché, aki senkivel sem egészen boldog, mivel mindenkiben a magát már-már vágyálommá növő Nárciszt keresi, miközben ő számos férfi idolját testesíti meg. Olyan női sorstragédiák ezek, amelyben a nőiség fogalma még nem egészen tisztázott. Hol barát, hol szajha, hol csereáru, hol misztérium, de a személyiségnek vajmi kevés szerepe van. Az említett nők célja meghatározni önmagukat egy ilyen rendszerben, több-kevesebb sikerrel.

Lulu is csak egy lány, aki egy kezdeti nyugalmi pontból billen ki, és sodródik sorsesemények és saját magának is köszönhető tragédiák között. A Lulu-projekt úgy érzem sikeresebb is lehetett volna, mert van benne potenciál. Az előadás üdítő hatású koncepciója, hogy először a nőknek szabadott bemenni a nézőtérre, ott is a bal oldalon, míg a férfiak szigorúan a jobb oldalon foglalhattak helyet, a pontozásos közvéleménykutatás, vagy hogy nem sokkal az előadás vége előtt a nőket testületileg kiküldték, mind olyan ötlet volt, amelyre szomjazik a sok klisétengerben úszó, ripacs, kőszínházi előadást végigszenvedő közönség. Ezek az ötletek azonban még akkor sem hozták meg a kellő hatást, ha úgymond elidegenítő effektusként működtek. Az előadásnak volt egy meghatározó, feszes tempója és ezekbe nem igazán passzoltak az intermezzók. Az a leheletnyi, alig érzékelhető, mégis jelenlévő tartalmi kapcsolat hiányzott, amely olyan, mint mikor összekacsint valakivel az ember, mert akkor abban a pillanatban értik egymást.

SciArt.eu | Ma ki aludt az ágyacskámban? projekt_LULU

SciArt.eu | Ma ki aludt az ágyacskámban? projekt_LULU | Fotó: Révész Róbert

A történet főszereplője Lulu vagy Daisy, vagy Nelly, a nő, aki mindig valami többre vagy valami másra vágyik. Sodró Elizánál keresve sem találhattak volna jobbat erre a szerepre, annyira megkapó és annyira profi. Öröm nézni, ahogyan érzelmei közt ugrál, de mégsem azt a női alakot prezentálja, akivel könnyen azonosulunk. A projekt_LULU abban nagyon jó, hogy nem tesz patetikusan igazságot férfi és nő között. Bemutatja, milyen a sokszor önhibáján kívül lelketlenül viselkedő nő, és milyen a csalódástól, félelmektől, frusztrációktól fékevesztett férfi.

A férfiak (Borsányi Dániel, Rózsa Krisztián, Sipos György, Dér Zsolt, Bán Bálint és Béres Miklós) mindegyike kompatibilis Luluval, még ha nyúlfarknyi jelenetekben játszanak is. Különösen emlékezetes Rózsa Krisztián talmi festő-karaktere, Sipos György magnetikus, tekintélyes alakja, aki illusztráció lehetne a férj szócikk mellett, és Kőszegi Mari szívbemarkoló, intenzív érzelmekkel teli Geschwitz grófnéja.

Jól működő ötlet és megható jelenség, hogy számos karakteres férfialak közül mégis Geschwitz az, aki hiteles a klasszikus értelemben vett hősszerelmes szerepében, az egyik csúcsjelenet, amikor Lulu harmadik férje, Schöning (Sipos György) érzékeli Geschwitz szenvedélyét, így teremtve meg az előadás egyik legfeszültebb pillanatát. Ez azért is lényeges momentum, mert Lulunak is fontos tapasztalat magával szemben. Ha az apa gyerekkortól kezdve terrorizálja lányát, az nagy eséllyel hasonló agresszivitással viseltet majd élete férfijaival szemben, az anya hiánya pedig determinálta Lulut arra, hogy a nőkről, a nők társadalmi helyzetéről és önmagáról is csorba képe legyen. Így amikor találkozik a törődő, érzékeny lelkű Geschwitz-szel, valahol mélyen ezt az anyai gondoskodást is felfedezni véli, épp ezért a grófnő az, akinek a férfiakkal magabiztosan játszadozó Lulut sikerül igazán összezavarnia, elbizonytalanítania.

A díszlet és jelmeztervező Juristovszky Sosát külön kiemelném, mert ilyen kompakt, látványos színpadképet és finom dinamikájú, szimbolikus jelmezeket ritkán látni manapság. Lulu ruhái könnyen cserélhetőek, akárcsak nevei és minden ruhadarab egyben az aktuális férfi ideális elképzeléseit, kedvelt nőtípusát tükrözik. A díszlet monumentális festőállványai és a játszókat tükröző válaszfal is jó érzékkel reflektál a központi témára, Lulu sokarcúságára. A festészet egyébként nem véletlen kerül szimbolikusan középpontba, hiszen ez olyan kifejezési mód, amelynek produktumaiban sosem létezik két egyforma darab. A vászon, mint alap, akárcsak Lulu és a rétegek, amelyeket ráfestenek, akárcsak férjei, szeretői szépen lassan elfedik őt. Ugyanakkor Lulu is tesz azért, hogy elfedjék, és ettől okos darab a projekt_LULU. Nem fekete és nem fehér, próbál minden oldalt, minden nézőpontot emocionálisan megtölteni, de nem erőltet semmilyen olvasatot.

Lulu kapcsolataiban dacára annak, hogy ő a cím és főszereplő nagyon fontos szerepet kap az is, miként bánunk egy kapcsolatban a férfival. Pusztán azért, mert Lulu apja kegyetlen volt, nem biztos, hogy minden potenciális szerelme nőverő szörnyeteg lesz. Főként a nők számára elgondolkodtató, hogy a férfiak vajon hogyan boldogulnak az életben, mert azon nagyon helyesen sokat elmélkedünk, hogy a gyenge nőknek, milyen kilátásai és lehetőségei vannak, ám a gyenge férfiak sorsába is érdemes betekintést nyerni, Luluhoz hasonlóan ugyanis ők szintén valahol a sok festék alatt vekengenek.

Tibor Janosi-Mozes
Tóth Emese a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar esztétika szakán tanult, írásai eddig a SciArt, a Tiszatáj és az Apertúra oldalain jelentek meg.


  • Viki, a kínai lány

    Viki, a kínai lány

    A Francia Riviérára indultunk volna nyaralni, de másodikos gimnazista lányom barátnője lemondta az utat. Így a másik osztálytársat a tizenhat éves Vikit kérdeztük, nincs-e kedve velünk jönni, négy személyre rendeltük a lakókocsit. A lányka már itt született Magyarországon, húgával együtt. Kedves, szilfid, mosolygós, pattanásos arcú, szabályozatlan barnás fogakkal, a konfuciánus nevelés sajátosságaival: szorgalmas, fegyelmezett, tekintélytisztelő, és matekból kiválóan teljesít. A dolgot meg kellett beszélni a szülőkkel. Ebben akadt egy kis probléma.

  • Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    A 2000-es évek közepén több, mint nyolcvan lefejezett csontvázra bukkantak egy római kori temetőben Nagy-Britannia területén. A kutatókban egy évtized után is számos kérdés merült fel a maradványok eredetével kapcsolatban, azonban a legújabb genetikai vizsgálatok segítségével sok mindenre fény derült a lefejezett rómaiakról.

  • Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Egy francia kutatócsoport neolit korú maradványokra bukkant Franciaország keleti részén. A vizsgálat alapján az egykori újkőkorszaki emberek erőszakos halált haltak, a megcsonkított maradványokat egy gödörbe dobálták gyilkosaik.

  • Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    “A viszonyok embertelenek voltak. A fegyveres csoportok a törvényen kívül állónak tekintették magukat, és senki nem tudta megfékezni őket.” Axel Mutia Mburano így írja le a mindennapjait, amelyek egy kongói bányában teltek, ahol 15 000 sorstársával kézzel fejtette az ónkövet, és aranyat mosott a közeli folyóban puskacsövek árnyékában.

  • Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

    A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

    Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

  • Dheepan

    Dheepan

    A film első képkockáit Sri Lankán (Ceylon) forgatták. Az 1948-ban felszabadult, volt Brit gyarmat, a többi kizsigerelt országhoz hasonlóan súlyos feszültségeket örökölt. A 75%-ban Szingaléz, 17%-ban Tamil népesség között sok évi csendes terror után kitört a polgárháború, amely csak 2009-ben jutott nyugvópontra, a Tamil Tigrisek nevű csoport vereségével. India, mint regionális nagyhatalom, jobbnak látta kiszállni a kegyetlen küzdelmekből. Azóta az ország kiemelkedően fejlődik, évi 7-8% GDP növekedést produkál.

  • Csepeli György Friderikusznál

    Csepeli György Friderikusznál

    Egy jó kérdező és egy kiváló tudós beszélgetése mindig tanulságos, amiből sokat profitálhatunk. Így volt ez most is az ATV Friderikusz című műsorában.

  • A kortárs jazz egyik legfontosabb zenekara Budapesten

    A kortárs jazz egyik legfontosabb zenekara a Budapesten

    Az Oregon rendkívüli termékenységéről és kreativitásáról szám szerint eddig 29 album tanúskodik. A banda mély és alapvető hatást gyakorolt a hetvenes-nyolcvanas évek improvizatív zenéjére, de a kortárs popra és a világzenére egyaránt. A kezdeti kvartett tagjai, Ralph Towner, Paul McCandless, Glen Moore és (az azóta tragikus balesetben elhunyt) Collin Walcott egyedülálló hangszerelésű, tradicionális nyugati jazzt, indiai és keleti zenéket, folkot és fúziós jazz-rockot ötvöző zenei világa a mai napig élő forrása a zenekultúrának. November 9-én este 8 órától a MoM Kulturális Központban láthatni őket, a Kardos String Theory formáció koncertje után.