Belső-Ázsia éghajlatának példátlan felmelegedéséről tanúskodnak a fák évgyűrűi

Belső-Ázsia éghajlatának példátlan felmelegedéséről tanúskodnak a fák évgyűrűi

Belső-Ázsia éghajlatának példátlan felmelegedéséről tanúskodnak a fák évgyűrűi, az utóbbi évtizedekben a hőmérséklet a régióban sokkal gyorsabban emelkedett, mint bárhol másutt a világon - derítették ki amerikai és mongol kutatók, akik eredményeiket a Quaternary Science Reviews folyóirat legújabb számában ismertetik.

Mongólia területének nagy része füves puszta, ám az északi hegyvidéket erdőségek borítják. A kutatócsoport Nicole Davi, a Columbia Egyetem tudósának irányításával lóháton járta be a Hövszgöl-tó vidékét, ahol 2300 méteres magasságban mintákat gyűjtöttek a szibériai vörösfenyőkből (Larix sibirica). A projekt keretében összesen 200 élő és kiszáradt fából vettek mintákat, hogy az évgyűrű-vizsgálati projekt keretében az elmúlt ezer év éghajlati viszonyairól kapjanak képet - olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.

A legidősebb élő vörösfenyők 1374-ig "vezetik vissza" történetüket, míg a kutatók találtak sok olyan kiszáradt fát is, amelyek a 700-as évekből erednek. Összességében a tudósoknak az évgyűrűk alapján a 931-től 2005-ig terjedő időszak hőmérsékleti adatait térképezték fel.

A fák évgyűrűin nyomot hagytak a nagy vulkánkitörések, amikor a levegőbe jutó gázok és hamu következtében 1-2 évre lehűlt az időjárás. Ilyen volt egyebek mellett az izlandi Eldgjá 935-ös kitörése, de lehűlés következett be az 1177-es japán és izlandi, valamint az 1258-as indonéziai vulkánkitörések nyomán is. A fák évgyűrűi "regisztrálták" a Vanuatu (1454) kitörését, az 1601-es perui és az 1783-as izlandi kitöréseket, ahogy a Krakatoa 1884-es, valamint az alaszkai Katmai 1912-es nagy "robbanását".

Mint a vizsgálat eredményeként bebizonyosodott, a 20. század és a 21. század elején volt a legmagasabb a hőmérséklet. Az évgyűrűk tanúsága szerint a legmelegebb 20 éves periódus 1986-2005 között volt, amikor a nyári átlagos hőmérséklet elérte a 17,5 Celsius fokot, szemben a korábbi 15,8 Celsius fokos átlaggal. A vizsgált periódus legforróbb hat éve 2000-2005-ös időszakban volt.

Nagyon kevés belső-ázsiai meteorológiai adat áll a rendelkezésre, így nehéz képet alkotni a régió éghajlati rendszeréről, holott ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy meghatározzuk a jövőbeli folyamatokat

hangsúlyozta Nicole Davi, rámutatva, hogy az elmúlt időszakban Mongóliát sorozatosan szárazság sújtotta. A legutolsó súlyos aszályos időszak 1999-2002-ben köszöntött be, amikor a csapadékhiány következtében több millió haszonállat pusztult el, s pásztorcsaládok ezrei voltak kénytelenek a fővárosba, Ulánbátorba költözni. Amennyiben súlyosbodnak az időjárási anomáliák, ez felerősíthetik a vidéki lakosságnak a fővárosba történő áramlását.