626 éve volt az első rigómezei csata

626 éve volt az első rigómezei csata

Hatszázhuszonhat éve, 1389. június 28-án vívták az első rigómezei csatát, amelyben az oszmán török hadak döntő győzelmet arattak a szerbek vezette keresztény hadak fölött. A csata kimenetele évszázadokra megszabta a Balkán sorsát, s a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet döntő részét alkotja. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása.

A középkori szerb állam Koszovó területén alakult ki, fénykorát a XIV. század közepén, Dusán István uralma alatt élte. Dusán 1355-ben meghalt, gyönge utódai 1371-ben a Marica folyó mellett vereséget szenvedtek a csak húsz évvel korábban európai terjeszkedésbe kezdő oszmán törököktől. Az anarchiába süllyedő Szerbia trónjára végül Hrebeljanovics Lázár került, aki több győzelmet is aratott a török felett.

Amikor I. Murád szultán 1389-ben ismét támadást indított, az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőn, a mai Pristinától mintegy öt kilométerre vállalkoztak a döntő csatára.

Az 1389. június 28-án (a régi naptár szerint június 15-én), Szent Vitus napján lezajlott ütközet részleteiről igen keveset tudunk. Újabb kutatások a szerb sereg nagyságát 12-30 ezer főre, a törökökét 27-40 ezer főre teszik.

A szerencse először a szerbeknek kedvezett, akiknek lovasrohama áttörte a török balszárnyat és középen is fölénybe kerültek, azonban a csata kritikus pillanatában egy szerb nagyúr, a Lázár hatalmára féltékeny Vuk Brankovics 12 ezer emberével kivált a csatarendből és elvonult. Murád fia, Bajazid felismerte a lehetőséget és ellentámadásával eldöntötte a csata sorsát, a cserbenhagyott Lázár fejedelem a csatamezőn lelte halálát, együtt a szerb nemesség színe-javával.

A csatát azonban a török források is keserűen említik, mivel a harcok során I. Murád is meghalt. Török feljegyzések szerint már a győzelem után döfte le a csatatéren egy magát színleg megadó szerb nemes, Milos Obilics. A szerb források szerint Obilics még a csata előtt, magát árulónak kiadva ment a török táborba és saját sátrában végzett Muráddal.

Az első rigómezei csata nyomán Szerbia török vazallusállammá vált, Magyarország közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal. A szerb területek fél évezredig török uralom alá kerültek. A vesztes csata emléke a szerb történelemben egyfajta mitikus jelleget öltött, egyszerre jelképezi a bukást és a reményt, az újjászületést. A vértanúvá felmagasztalt Lázár fejedelem körül kultusz alakult ki, nemzeti szentként tisztelik. Alakja és a csata hősei köré mítoszok szövődtek, ezek döntő szerepet játszottak abban, hogy a szerbek elkerülték az iszlamizálódást.

A XIX. századtól a független Szerbia létrejötte után nemzedékek nőttek fel a rigómezei csata, s az egykor létezett nagyszerb állam helyreállításának bűvöletében. 1989-ben egymillió ember vett részt a csata 600. évfordulóján tartott ünnepségen, Slobodan Milošević ekkor elmondott beszéde már a délszláv háborúkat előlegezte meg.


  • Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    A 2000-es évek közepén több, mint nyolcvan lefejezett csontvázra bukkantak egy római kori temetőben Nagy-Britannia területén. A kutatókban egy évtized után is számos kérdés merült fel a maradványok eredetével kapcsolatban, azonban a legújabb genetikai vizsgálatok segítségével sok mindenre fény derült a lefejezett rómaiakról.

  • Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Egy francia kutatócsoport neolit korú maradványokra bukkant Franciaország keleti részén. A vizsgálat alapján az egykori újkőkorszaki emberek erőszakos halált haltak, a megcsonkított maradványokat egy gödörbe dobálták gyilkosaik.

  • Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    “A viszonyok embertelenek voltak. A fegyveres csoportok a törvényen kívül állónak tekintették magukat, és senki nem tudta megfékezni őket.” Axel Mutia Mburano így írja le a mindennapjait, amelyek egy kongói bányában teltek, ahol 15 000 sorstársával kézzel fejtette az ónkövet, és aranyat mosott a közeli folyóban puskacsövek árnyékában.

  • A Zöld Dzsihád

    A Zöld Dzsihád

    Az idei párizsi klímacsúcson is találkoztak egymással az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői, a világ leggazdagabb országainak, a globális szennyezésért leginkább felelős országok vezetőivel. Az eseményen nem hivatalos programelemként vált szélesebb csoportok számára is ismertté a “Zöld Dzsihád” elnevezésű akciócsoport munkássága, amit a világ több vallási vezetőjének, így a muszlim, és a keresztény egyházak prominens személyeinek összefogásából született.

  • Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

    A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

    Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

  • Dheepan

    Dheepan

    A film első képkockáit Sri Lankán (Ceylon) forgatták. Az 1948-ban felszabadult, volt Brit gyarmat, a többi kizsigerelt országhoz hasonlóan súlyos feszültségeket örökölt. A 75%-ban Szingaléz, 17%-ban Tamil népesség között sok évi csendes terror után kitört a polgárháború, amely csak 2009-ben jutott nyugvópontra, a Tamil Tigrisek nevű csoport vereségével. India, mint regionális nagyhatalom, jobbnak látta kiszállni a kegyetlen küzdelmekből. Azóta az ország kiemelkedően fejlődik, évi 7-8% GDP növekedést produkál.

  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • Taxi Teherán

    Taxi Teherán

    A magyarok döntő többségének igazából fogalma sincs, milyen az élet a közel-keleti országokban. A médiahírek mindig szélsőséges ügyeket mutatnak be, melyek többnyire a kormányok, a rendőrök, a hadsereg túlkapásairól szólnak. Jatar Pahani Taxi Teherán című Aranymedve-díjas filmje egy kis ablakot nyit a valódi életre, amellett hogy az üldöztetés viszontagságait, valamint a politikai klímát is bemutatja.