A mágneses mező is alakítja a galaxisokat

A mágneses mező is alakítja a galaxisokat

A mágneses mező is alakítja a galaxisok fejlődését - erre a következtetésre jutottak német csillagászok. A bonni Max Planck Rádiócsillagászati Intézet kutatói tanulmányukat az Astronomy & Astrophysics legújabb számában tették közzé.

A kutatók a chilei Atacama-sivatagban működő VLT-vel (nagyon nagy teleszkóp), valamint a Max Planck Intézet Effelsberg-rádiótávcsövével vizsgáltak egy közeli galaxist, a mindössze 10 millió fényévnyire, a Zsiráf-csillagképben lévő IC 342 katalógusjelű csillagvárost. A két teleszkóp felvételeinek "egybeolvasztása" mutatta ki a galaxis belsejében lévő mágneses struktúrákat - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A kutatók meglepetésükre észleltek egy nagy, spirális "hurkot", amely a galaxis spirálkarjára tekeredett. Ez a szerkezet elég erősnek tűnt ahhoz, hogy befolyásolja a gázok áramlását a spirálkar mentén.

A spirálkarok aligha képződnek csupán a gravitációs erők hatására. Az IC 324 jelű galaxisról készült új felvételek azt sugallják, hogy a folyamatban a mágneses mezőnek is fontos szerep jut. Így a vizsgálat révén többet megtudtunk arról, hogy hogyan születnek és fejlődnek a galaxisok

magyarázta a kutatásokat irányító Rainer Beck.

A képeken felfedeztek egy fényes területet a galaxis központjában, ahol egyrészt egy fekete lyuk rejtőzhet, másrészt aktív csillagképződési folyamatok zajlanak. A magas csillagtermelési ráta fenntartásához viszont folyamatosan kell biztosítani a nyersanyag-utánpótlást - a gázok áramlását a galaxis széleitől a centrumba.

A mágneses vonalak a galaxis külső régióiban a központ felé irányulnak, így elősegítik a gázok beáramlását

fogalmazott Rainer Beck.


  • Kim Stanley Robinson: Aurora

    Kim Stanley Robinson – Aurora

    Ha az emberiség egyszer eléri azt a technológiai fejlettséget, hogy a csillagközi űrben új otthon után kutató hajók fedélzetén emberi legénység lesz; akkor majd mind az itthon maradóknak, mind az útnak indulóknak rengeteg etikai és filozófiai kérdéssel kell majd szembenézniük.

  • A mágneses mező is alakítja a galaxisokat

    A mágneses mező is alakítja a galaxisokat

    A mágneses mező is alakítja a galaxisok fejlődését - erre a következtetésre jutottak német csillagászok.

  • Az élet építőelemei a világűrben

    Az élet építőelemei a világűrben

    Spanyol asztrofizikusok születő csillagokhoz közeli anyagfelhőkben, bonyolult szerves molekulákat fedeztek fel.

  • Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok

    Szökevény galaxisokat fedeztek fel amerikai és francia csillagászok

    A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ és a toulose-i Asztrofizikai és Bolygókutató Intézet (IRAP) tudósai a Science legújabb számában ismertetik kutatási eredményeiket.

  • A világegyetem titokzatos hideg foltjának megértésében segítünk

    A világegyetem titokzatos hideg foltjának megértésében segítünk

    Az egész világegyetemet kitöltő elektromágneses sugárzás (kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás) az ősrobbanás egyik legfontosabb bizonyítéka, amelynek vizsgálata alapvető fontosságú az univerzum fejlődésének megértése szempontjából.

  • A Hubble űrteleszkóp soha nem nézett még ilyen távolra

    A Hubble űrteleszkóp soha nem nézett még ilyen távolra

    Minden eddig látottnál távolabbi galaxisokat sikerült lefotóznia - több mint tíz milliárd évvel ezelőtti állapotukban - a Hubble űrteleszkópnak azáltal, hogy egyes hatalmas galaxiscsoportok tömegvonzása úgy viselkedik, mint az optikai lencse: megvilágítja és felnagyítja a mögötte rejtőző égitesteket.

  • A matek sem mindenható

    A matek sem mindenható

    A matematikát már sokan tekintették az univerzum alapvető nyelvének. Vajon valóban a matematika szabályait követi a fizikai világ, mintha csak az anyanyelve lenne? Megfogható módon is létezik? Ezt a nézőpontot matematikai platonizmusnak nevezik, de nem mindenki ért vele egyet.

  • Tudományos pontossággal elevenítette meg egy művész a legextrémebb csillagtánccot

    Artist's rendition of extreme stellar system

    Egy művész az eddig ismert Világegyetem egyik legextrémebb csillagpárosát a PSR J0348+0432 névre keresztelt rendszert, a tudományos precizitás jegyében illusztrálta.