Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

Mikroszkopikus nyomkövető chipteket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

Több éve figyeltek fel a tudósok arra, hogy a háziméhek egyedszáma globális szinten erőteljes csökkenést mutat. Mára olyan súlyossá vált a helyzet, hogy egyes elképzelések szerint az élelmiszeriparnak szembe kell néznie a legfontosabb beporzó állatok kipusztulásának lehetőségével.

A globális háziméh-pusztulás okainak megfejtésére egy Ausztráliában tevékenykedő nemzetközi kutatócsoport a Global Initiative for Honey Bee Health (GIHH), a lehető legpontosabb megfigyelési adatok rendelkezésre állása érdekében, egy vizsgált méhpopulációt tulajdonképpen élő méh-drónrajjá alakított.

Az apró elektronikus nyomkövetők a méhek hétköznapjait naplózzák, így a megtett útjukat és táplálkozási szokásaikat. A chipek emellett azonban a méhek környezetének vizsgálatát is elvégzik, többek között a légköri szennyezőanyagok és egyéb kemikáliák, pl. növényvédő szerek összetételének, koncentrációjának és elterjedésének mérésével. A kutatók ezekből az adatokból a méheket ért stresszhatásokról szeretnének minél több információt összegyűjteni.

SciArt.eu | Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

SciArt.eu | Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait | Fotó: CSIRO

SciArt.eu | Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait

SciArt.eu | Mikroszkopikus nyomkövető chipeket helyeztek méhekre, hogy megfejtsék a pusztulásuk okait | Fotó: CSIRO

Az intel alapú mikrochipes technológia elvben a repülőgépek fekete dobozának működéséhez hasonlítható, azaz egy permanens adatrögzítő készülék, amelyről később letölthetők a szükséges adatok..

Ausztrália kiváló kutatási terület a kutatók szerint, hiszen a kontinensen még nem jelent meg az ázsiai méhatka (Varroa destructor), amely évről évre mindentől függetlenül is megtizedeli a nyugati kontinensek méh-populációit.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző geológus, informatikus, e témákban PhD kutató, később tudományos munkatárs volt a Szegedi Tudományegyetemen. Több tudományos és ismeretterjesztő könyv, valamint szakcikk szerkesztője és szerzője.


  • Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Régóta vitatott kérdés a tudósok között hogy honnan származik az ember legjobb barátja. Egyes kutatók szerint először Európában háziasították a farkast, míg mások a mellett érvelnek, hogy Közép-Ázsiában, vagy Kínában.

  • Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    A dinoszauruszok kihalására több teória is született, a legnépszerűbb talán az a felvetés, hogy meteor becsapódás következményeként kialakult ökológiai változások miatt haltak ki. Kanadai kutatók megvizsgálták, hogy hogyan élhette túl néhány csoportjuk a katasztrófát, és fejlődhettek ki belőlük a mai madarak, miközben az összes többi társuk eltűnt a Föld színéről a kréta időszak végén.

  • A rák bioelektromos meghackelése lehet az új csodafegyver

    A rák bioelektromos meghackelése lehet az új csodafegyver

    A tumorsejtek elektromos állapotának lézeres újraprogramozása alternatívát nyújthat a mellékhatásokkal bíró gyógyszerekkel szemben.

  • A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    2014-ben egy csapat olasz és tunéziai kutató bukkant rá a hatalmas, másfél méter hosszú hüllő koponyára, mintegy 30 mérföldre délre Tataouine városától. Hamarosan rájöttek, hogy egy új fajt fedeztek fel a 130 millió éves kőzetekben.

  • A baktériumok hatása a történelemre és az emberi evolúcióra

    A baktériumok hatása a történelemre és az emberi evolúcióra

    Az emberi társadalmak globalizációjával a baktériumfajok egy része is globalizálódhat.

  • Nick Cutter: Mélység

    Nick Cutter: Mélység

    Nick Cutter (avagy eredeti nevén Craig Davidson, kinek hogy tetszik), a 21. századi horror egyik ígéretes, mind a kritikusok, mind a közönség által elismert tehetsége; Mélység című, idén megjelent regénye pedig – amely egyben az első, amit szép anyanyelvünkön is kezünkbe vehetünk – az előzetes hírharangok szerint a szerzőnek talán az eddigi legjobb alkotása a műfajban.

  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    Vajon a ragadozó dinoszauruszok tényleg olyan gyors és agresszív vadászok voltak, mint a Jurassic Park filmekben, vagy olyan lassúak és lomhák voltak, mint a mai krokodilok? A paleontológusok már 150 éve vitatkoznak a dinoszauruszok testhőmérsékletéről, ami alapjaiban különbözteti meg az őshüllők életmódját és aktivitását.