Az erősek gyengének, a gyengék erősnek hiszik magukat

Az erősek gyengének, a gyengék erősnek hiszik magukat

Ha valamit nagyon unok már, akkor az a hisztériakeltés, miszerint Európa romokban van és a kulturális apokalipszis előszele kibontakozódni látszik, miközben az iszlám zászlaja lassanként beárnyékolja az öreg kontinenst.

Az iszlamizációval szembeni félelmek irrealitását, jól alátámasztják azok a statisztikák, amelyek az EU lakosságának vallási hovatartozását megvizsgálva, a növekvő bevándorlás ellenére se mutattak szignifikáns változást az iszlám javára, sőt. A statisztikák a vallási hovatartozás esetében éppenséggel az ateisták számának növekedéséről számoltak be, többek között a félve féltett keresztény egyházak kárára.

Irreális a történelemmel való riogatás is, hiszen Európa erejét saját sikertörténete is bizonyítja. Voltak idők, amikor az iszlám valódi fegyveres fenyegetést jelentett a kontinensre nézve, ráadásul az akkori viszonyokat tekintve a kor szuperhatalmai, nyugatról a Mórok, keletről az Oszmán Birodalom által. Az "önmeghasonult", törékeny, mind technikailag, mind pedig gazdaságilag is gyengébb kontinens azonban nemcsak megvédte magát, hanem sokszor még ellentámadott is. Az iszlám térhódítás végül teljesen dugába dőlt, pedig jelentős számú helyi lakosság iszlamizálódott az elfoglalt területeken. A körülmények hirtelen változása azonban, a több generáción át tartó kulturális elkülönülés ellenére sem hagyott mélyebb nyomot, néhány épületen és pár új szón kívül.

Az iszlám veszélyes vallás, ez nem kérdés; hiszen minden hitrendszer veszélyes a társadalomra. Aki azonban a kereszténység oldalára akarja billenteni a civilizációs mérleget, az önmagát csapja be. Ha Európában nem ment volna végbe az, amit korábban elképzelni sem lehetett, többek között az állam és az egyházak teljes különválása, akkor napjainkban aligha lehetne különbséget tenni az iszlám és a kereszténység által megnyomorított emberek számában és mértékében. Értsük már meg, hogy a kereszténység emberségesebb arca, nem a hitéből fakad, hanem a kultúrát őrző államformák szekuláris "hitetlenségének" köszönhető. Az a folyamat, ami leválasztotta Istent az államról, óhatatlanul is az embert tette a helyére, innen pedig már nincs tovább, hiszen nincs semmi, ami több lenne az embernél; így nem lesz egyetlen fölé magasodó elv, eszme és isteni kinyilatkoztatás sem, ami az életére törne.

Európa nyugati oldalán, az egykori Mór tartományokban, Spanyolországban alig 30 éve még kötelező volt templomba járni, mára pedig a leggyorsabban "istentelenedő" nép, ahol valódi szabadságélményt és büszkeségtudatot ad az elszakadás alkotmányossága. Európa keleti oldalán – az egykori Oszmán tartományban – Magyarországon elég volt, az egyház kis lábujjának átlógatása a parlament küszöbén, és máris millióknak lett gránitba vésve, hogy mi jó és mi nem, mi tanulandó és mit nem, vagy épp mikor lehet vásárolni és mikor nem, de talán a legrosszabb: ki hisz jobban és ki nem.

A pánik és a borzasztó közhangulat ellenére jobb, ha mindenki mély levegőt vesz, hiszen Európa kultúrája továbbra is biztonságban lesz mindaddig, amíg az egyház és az állam következetesen elkülönül. Addig amíg vallási alapon nem lehet beleszólni egy állam működésébe, addig lehet akárhány militáns keresztény és muszlim a kontinensen, úgyis a margóra kerülnek, és amint stabilizálódik a helyzet, eltűnnek a történelem süllyesztőjében.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző geológus, informatikus, e témákban PhD kutató, később tudományos munkatárs volt a Szegedi Tudományegyetemen. Több tudományos és ismeretterjesztő könyv, valamint szakcikk szerkesztője és szerzője.


  • Isten erősödik

    Isten erősödik

    Az ezotéria, a homeopátia, a jóslások, a szellem-hívés, és a többi, ma olyan, mint a középkorban a boszorkányság. Összefügg a bizonytalansággal, a zűrzavarral.

  • Christopher Moore: Bolond

    Christopher Moore: Bolond

    Christopher Moore 2009-ben napvilágot látott regénye, a Bolond nem kisebb metaforikus fába vágta a képzeletbeli fejszét, mint Shakespeare Lear királyának átírásába. Komédiára. Prózában. A bolond szemszögéből. Sok altesti poénnal. Szentségtörés.

  • A Zöld Dzsihád

    A Zöld Dzsihád

    Az idei párizsi klímacsúcson is találkoztak egymással az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői, a világ leggazdagabb országainak, a globális szennyezésért leginkább felelős országok vezetőivel. Az eseményen nem hivatalos programelemként vált szélesebb csoportok számára is ismertté a “Zöld Dzsihád” elnevezésű akciócsoport munkássága, amit a világ több vallási vezetőjének, így a muszlim, és a keresztény egyházak prominens személyeinek összefogásából született.

  • Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

    A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

    Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

  • Taxi Teherán

    Taxi Teherán

    A magyarok döntő többségének igazából fogalma sincs, milyen az élet a közel-keleti országokban. A médiahírek mindig szélsőséges ügyeket mutatnak be, melyek többnyire a kormányok, a rendőrök, a hadsereg túlkapásairól szólnak. Jatar Pahani Taxi Teherán című Aranymedve-díjas filmje egy kis ablakot nyit a valódi életre, amellett hogy az üldöztetés viszontagságait, valamint a politikai klímát is bemutatja.

  • Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Ki gondolta volna, hogy a dolgok ennyire a feje tetejére hágnak, és alig több mint két évtized alatt az AD Stúdió refrénjének sajátos korrekciója, ekkora relevanciával bír?

  • Utopisztikus ajánlások az EU-nak a migráció csökkentése érdekében

    Utopisztikus ajánlások az EU-nak a migráció csökkentése érdekében

    Európa sorsa a következő tíz évben fog eldőlni az egész 21. századra: integrálódik, szétesik, vagy elsorvad. Ezeket a folyamatot gyorsítja fel a migráció. Ha sikerül ez idő alatt létrehozni a közös határőrizeti rendszert, a közös hadsereget, és a közös pénzügyi rendszert, jelentősen megnövekszik az integráció esélye, és stabilizáló lehet a világ egésze számára.

  • Az erősek gyengének, a gyengék erősnek hiszik magukat

    Az erősek gyengének, a gyengék erősnek hiszik magukat

    Értsük már meg, hogy a kereszténység emberségesebb arca, nem a hitéből fakad, hanem éppenséggel a kultúrát őrző államformák szekuláris "hitetlenségének" köszönhető.