Az Edelényi Kastélysziget

Az Edelényi Kastélysziget

Ismerd meg hazádat – halljuk számtalanszor, de mégis ki az, aki értékes szabadidejét tényleg az ország félreeső zugaiban megbúvó rejtett természeti vagy kulturális kincsek felfedezésére használja?

Persze, nem csak és kizárólag a társadalom nagy részének különös preferenciája az egyetlen gátló tényező, amely a horvát tengerpartot vagy a Balatont többre értékeli, mint a magyar táj és vidék szépségeit. Hibás a kulturális értékeket közvetíteni hivatott média is, rossz vagy nem elegendő a reklám, drága a benzin, késik a MÁV – és persze kifogást mindig lehet találni. Ha viszont rászánjuk magunkat az utazásra, és nekivágunk a kalandokkal teli kátyús vidéki utaknak vagy felmerészkedünk a naponta kétszer, Moszkva és Vlagyivosztok érintésével "Mucsaröcsögére" közlekedő buszokra vagy vonatokra, akkor olyan élményekben lehet részünk, amiket még sokáig emlegetünk majd.

Edelény talán a 2010-es nagy árvíz idején kapott igazi médiafigyelmet, sem előtte, sem utána nem hangzott el túl sokszor a borsodi kisváros neve a köztévékben, rádiókban. Pedig van egy épület Edelényben, melynek dicséretét mindenféle fukarkodás nélkül lehetne zengeni, akár napjában többször, az ország szívében és mind a négy sarkában.

  • Hiszen tudta Ön, hogy Edelényben található a gyönyörű Eszterházy-Coburg kastély, amely az ország oly sok kastélyához, műemléki jellegű épületéhez hasonlóan megszenvedte az évszázadok viharait?

  • Azt hallotta, hogy az edelényi kastély több mint tíz éves restauráció után 2014 tavaszán megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, remek kiállítással, a legmodernebb installációs technikákkal, és így az ország egyik legszebb és "leghuszonegyedikszázadibb" kastély-múzeumává lépett elő?

  • Hallott már a titokzatos L’Hulier grófról, a kastély építtetőjéről, Esterházy Ludmilláról, a kétes hírű grófnőről vagy Lieb Ferencről, aki a kastély naivan bájos barokk falképeiért felelős?

Ha nem, fogadja meg bátorító ösztökélésünket, amellyel arra biztatjuk, hogy vegye a fáradtságot megismerni Magyarország egy – sajnálatos módon – oly kevés figyelmet kapó régióját, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Az Eszterházy-Coburg kastély újjászületése legyen példa az oly sok pusztuló szépséget rejtegető térség többi települése számára is, ami egyben előőrse Borsod "reneszánszának".

Jean-François L’Huillier (1668–1728)
A kastély építtetője Az építtető, Jean-François L’Huillier 1668-ban a Lotharingiai Hercegségben, a mai Franciaországban fekvő Rambergvilles-ben született egy helyi nemesi családból. A német-római császári és magyar királyi címet viselő Habsburgok hadseregében futott be katonai karriert, és ott volt 1686-ban Budavár visszafoglalói között. A következő évtizedben is a török elleni felszabadító háborúban harcolt, önéletrajzából tudjuk, hogy nagyon büszke volt a Belgrád 1688-as visszafoglalásakor véghezvitt haditetteire. Arról is dicsekedve emlékezett meg, hogy amikor egységével Erdélyben a törökök oldalán harcoló kurucokkal és tatárokkal csapott össze, fogságba esett, de önállóan, a saját pénzéből kifizetett váltságdíj ellenében sikerült kiszabadulnia. Az edelényi birtokot II. Rákóczi Ferenctől ötezer rajnai forintért, zálogba kapta 1700-ban, mert Rákóczinak valószínűleg sürgősen készpénzre volt szüksége. Később azonban ez a kapcsolat az udvar szemében gyanússá tette L’Huillier-t, akit meg is vádoltak azzal, hogy a fejedelem francia kapcsolataiban segédkezik. Ezért 1701-ben hét hónapra fogságba vetették. Végül az udvar beérte annyival, hogy a Rákóczi-szabadságharc idejére eltávolították Magyarországról. Ezekben az években az itáliai Lombardia és Piemont tartományokban, valamint Nápolyban szolgált, és sokáig a Caraffa-vértesezred parancsnoka volt. III. Károly király katonai szolgálataiért bárói rangot adományozott neki, a magyar országgyűlés pedig mindezt honosítással erősítette meg. Ezt egy díszes, latin nyelvű oklevél tartalmazza, amelyet 1715. március 31-én gróf Pálffy Miklós nádor írt alá. L’Huillier így a magyar nemzet tagjává vált, és 1716-ban elkezdte az edelényi kastélya felépítését. A kastély a többi főúri rezidenciához hasonlóan a tulajdonos család társadalmi státusát, a magyar elithez való tartozását hirdette. A vállalkozást beárnyékolta, hogy egyetlen fia elesett egy törökkel vívott, kisebb összecsapásban. L’Huillier sem érhette meg kastélya befejezését: 1728-ban – már egri várkapitányként – Pozsonyban meghalt. Mivel fiúörökös hiányában örökségét lánya vitte tovább, leszármazottai magyar vezetéknevet örököltek. L’Huillier közlegényként kezdte és generálisként fejezte be karrierjét. Amit ehhez hozzátett társadalmi felemelkedés és vagyoni gyarapodás formájában, az felér katonai előmenetelével. Elért mindent, amit elérhetett. (Forrás: edelenyikastelysziget.hu)
Tibor Janosi-Mozes
Gyalai Zsófia a SciArt szerzője, elsősorban régészeti és kulturális témákban ír, jelenleg Manchesterben él.


  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Ki gondolta volna, hogy a dolgok ennyire a feje tetejére hágnak, és alig több mint két évtized alatt az AD Stúdió refrénjének sajátos korrekciója, ekkora relevanciával bír?

  • Az Edelényi Kastélysziget

    Az Edelényi Kastélysziget

    Ismerd meg hazádat – halljuk számtalanszor, de mégis ki az, aki értékes szabadidejét tényleg az ország félreeső zugaiban megbúvó rejtett természeti vagy kulturális kincsek felfedezésére használja?

  • Sporthírességek celebkultusza az ókorban

    Sporthírességek celebkultusza az ókorban

    Napjainkban az élsportolók részesülnek talán az egyik legnagyobb társadalmi elismerésben. Az emberek határtalan rajongása és csodálatáról azonban sokan úgy vélik, hogy napjaink kulturális melléktermék.

  • A Stonehenge testvérei

    Stonehenge testvérei

    A Stonehenge-et senkinek sem kell bemutatni. A kőkori építmény – melynek valódi rendeltetésére a legújabb kutatások végre fényt deríthetnek – valószínűleg az egyik legismertebb ember által épített régészeti hagyaték.

  • Magyarország történelme olyan mint Spanyolországé, de csak visszafele

    Magyarország történelme olyan mint a Spanyolországé, csak viszafele

    García de Cortázar és Gonzáles Vesga Spanyolország történelmét feldolgozó kötetét olvasgatva jöttem rá arra, hogy milyen tájékozatlan vagyok a nyugati történelemmel kapcsolatban, hiszen szinte csak magyar, vagy ahhoz kapcsolódó, esetleg román kapcsolódású ismeretanyagokat olvastam, sokszor kötelességből, mintsem valós érdeklődés által hajtva.

  • "Szudétanémet kincset" találtak Északnyugat-Csehországban

    "Szudétanémet kincset" találtak Északnyugat-Csehországban

    "Szudétanémet kincsnek" minősítették a cseh történészek azt az 1945-ben elrejtett, 113 dobozból álló leletet, amelyet a közelmúltban fedeztek fel Libouchec északnyugat-csehországi településen.

  • Népes civilizáció művelte az amazóniai esőerdők térségét

    Népes civilizáció művelte az amazóniai esőerdők térségét

    Csupán az elmúlt évszázadokban hódította vissza a vadon az amazóniai esőerdőket, amelynek térséget tudósok szerint az európai hódítók megjelenése előtt sűrűn lakott volt és az ott élők hasznosították az erdőket, földeket, háziasították a növényeket.