Utopisztikus ajánlások az EU-nak a migráció csökkentése érdekében

Utopisztikus ajánlások az EU-nak a migráció csökkentése érdekében

Európa sorsa a következő tíz évben fog eldőlni az egész 21. századra: integrálódik, szétesik, vagy elsorvad. Ezeket a folyamatot gyorsítja fel a migráció. Ha sikerül ez idő alatt létrehozni a közös határőrizeti rendszert, a közös hadsereget, és a közös pénzügyi rendszert, jelentősen megnövekszik az integráció esélye, és stabilizáló lehet a világ egésze számára.

Az okokról

Több tényező együttes hatása váltotta ki a felgyorsult migrációt. A fejlett világnak fokozott felelőssége van ebben és a megoldások is csak ezekből a régiókból jöhetnek. A világ népessége várhatóan 2050-re eléri a tízmilliárdot és csak ezt követően várható a népesség számában stabilizálódás. Az élhető területek nem növekednek ilyen ütemben, a helyi háborúk, népirtások száma azonban növekedhet. Amennyiben nem lehet békésebb, együttműködőbb mederbe terelni a fejlett és a fejletlen régiók közötti kapcsolatot, az eddigieknél súlyosabb terrorcselekményekkel – piszkos bombákkal, vegyi -, és biológiai fegyverekkel, sőt atombombákkal is számolni lehet – a világgazdaság fejlődésének megtorpanása mellett. A migráció növekedésének legalapvetőbb oka az élet amúgy is kezdetleges minőségének romlása a világ egyes régióiban. Az életminőség romlását a következő tényezők hozták létre:

  1. Az egyenlőtlenségek növekedése a fejlett régiónban, és azon kívül. Nemcsak egy-egy országon belül, hanem országok között is felborult a termelés, a fogyasztás, és elosztás kényes egyensúlya. Ez az anyagi termelés mellett, a szellemi-kulturális javakra is kiterjed. Az új technológiák, tudományos felfedezések hasznának jelentős része, túlságosan lassan szivárog át a fejletlenebb régiókba.
  2. A kommunikáció (mobiltelefon, internet) fejlődése előre szaladt a többi technológiához képest, ezért súlyos ellentmondás alakult ki a szegény országok népeinek tájékozottsága, és anyagi lehetőségei között. A kommunikációs eszközök hajtják előre a globalizációt, miközben a termelés, oktatás és egyéb társadalomszerveződési kapcsolatok ezt nagyon lassan követik. (Gyermekek oktatáshoz való hozzájutása, nők társadalmi státusza, az államszervezet, és az egyéb javakhoz való hozzájutás ellentmondásosságai.)
  3. Túlnépesedés. A fejlett világ egészségügyi hozzájárulása a szegény országok irányába teljesen félresiklott. Miközben az oltásokkal, antibiotikumok és fertőtlenítő szerek elterjesztésével sokat segítettek a gyermekhalandóság, és más a harmadik világban hétköznapinak számító betegségek felszámolásában, így pedig a születéskor várható élettartamok nőttek, a családok szerkezete ezzel párhuzamosan nem változott, többek között a fogamzásgátlók széleskörű alkalmazása nem történt meg. Az egészségügy viszonylagos fejlődése ellentmondásba került a társadalmi fejlődés többi részével. Mindemellett egyes területeken és egyes társadalmi csoportokban hasonló jelenségek játszódnak le, mint Európában a tizennyolcadik és tizenkilencedik században, valamint a huszadik század első felében; a harmónia megbomlott a mezőgazdasági termelés, és a születésszám között.
  4. Klímaváltozás. Afrika egyes részein, Délkelet-Ázsiában, és a Közel-Keleten már érezhetőek a globális klímaváltozás hatásai. Az alacsony csapadékmennyiség sivatagosodást, terméskiesést okoz, a megművelhető földek mennyisége csökken, a szélsőségesedő időjárási jelenségek hatalmas áradásokat okoznak, miközben a népesség ezáltal a pedig a kockázatnak kitett lakosság száma is nő. A szülések számának növekedése nemcsak társadalmi, hanem biológiai válasz is, az elnehezülő körülmények hatására. A bajba került népek egyszerű tagjai nem látják át a születések száma, és az élet elnehezülése közötti összefüggéseket.
  5. Hibás politikai kezelés. Az eddig viszonylagos stabilitásban működő diktatúrák, a klímaváltozás, a túlnépesedés, és az egyenlőtlenségek növekedése miatt, elveszítették uralmukat a társadalom felett. A folyamatosan csökkenő életszínvonal hozta létre az Al-Kaidát, az Iszlám Államot, a tálibokat, a terrort, a polgárháborúkat, a népirtásokat is. A fejlett országok, de különösen az Egyesült Államok, rendre hibás katonai, politikai válaszokat adtak a diktatúrák sorozatos bukására. Az alulfejlett, demokratikus eszközöket nem ismerő országokban nem azok mellé álltak, akik vélhetően erővel, és sok áldozat árán stabilizálni tudták volna a gazdaságokat, hanem azok mellé, akik több demokráciát ígértek. Az nyugat egyszerűen nem ismerte fel, hogy a demokráciát nem lehet megenni. A tapasztalat azt mutatja, hogy sem a Közel-Keleten, sem Afrikában, bizonyos termelési-, kulturális - és korrupciós szint alatt, nem működőképes a demokrácia, (hasonlóan ahogyan Európában sem működőképes emiatt a diktatúra).
  6. Hibás gazdasági kezelés. A fejlett országok az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi egyenlőtlenségeket, a kapitalista világpiaci rendszerrel részben exportálta a fejlődő világba is. Romlottak, de legalább is, nem javultak a cserearányok, miközben az információk áramlása ezeket az egyenlőtlenségeket felszínre hozták. A tömegkommunikáció és a közlekedés fejlődése mára elérte a legszegényebb országokat is, ezzel a globalizáció átlépett egy olyan képzeletbeli határt, ami a kapitalizmusnak paradigmaváltását teszi szükségessé. A világ vezető közgazdászai (Schumpeter, Stiglitz, Saez, Piketty, Krugman, Wallerstein, és mások), és ökológusai (Lester L. Brown, Lovelock, és mások), lényegében már korábban megfogalmazták ezeket a problémákat.

Ajánlások

  1. Az Európai Unió kezdjen tárgyalásokat Oroszországgal, és az Egyesült Államokkal, a Krím Oroszországhoz csatolásáról, és a többi, Oroszország által megszállt terület Ukrán fennhatóságáról. A tárgyalásoknak megfelelően szüntessék meg az embargót Oroszországgal szemben.
  2. Az Európai Unió hozzon tető alá egy, a Közel-Kelettel foglalkozó konferenciát, Az Egyesült Államok, Oroszország, Törökország, Irán, Szaúd-Arábia részvételével. (Szaúd-Arábia, a tartósan alacsony olajárak miatt fokozottan gyengül, így az iszlám szunnita ága is.)
  3. Az ENSZ keretén belül hozzanak létre közös fegyveres erőt az EU, az USA, Oroszország és Irán, valamint Törökország részvételével. Az alapot a közös érdekek adják.
  4. Mivel Szíria gyakorlatilag már szétesett, az északi, kurd lakta területeket csatolják Törökországhoz, vagy ha erre nincs hajlandóság, csatolják Iránhoz, egyes Észak- iraki területekkel együtt. Ez esetben pedig Izraelt vonják be a tárgyalásokba. Az így létrejövő Kurdisztán kapjon széleskörű autonómiát. A kurd kérdés megoldása nélkül a térségben megmaradnak a feszültségek, ahogyan Palesztinában is: túlnépesedés, szegénység, elmaradottság formájában.
  5. Fegyveres erővel hozzanak létre Szíria egy részén ENSZ protektorátust, és abból kiindulva támadják az Iszlám Államot. Mezőgazdasági beruházásokkal tegyék élhetőbbé a területet.
  6. Az EU javasolja Törökországnak, Oroszországnak, hogy a jelenleg Asszad által felügyelt terület irányítása érdekében támogassanak egy potensebb vezetőt (vagy hozzanak létre bábállamot közös felügyelettel), akivel a térség összes állama, és a nép is szót tud érteni. Segítsenek az állam, és a közigazgatás átszervezésében a területen. Technológiai transzferekkel, beruházásokkal, az oktatás újraindításával javítsanak az ott élők körülményein.
  7. A Közel-Keleti konferencia keretein belül próbálják meggyőzni az Egyesült Államokat és Oroszországot (esetleg Iránt is), hogy közösen vállalják el Afganisztán, és Irak kormányainak megerősítését, a kábítószer termesztés, a korrupció visszaszorítását. Az összes fegyverexportáló ország hirdessen embargót a térségre. Helyette az ipari, és kereskedelmi beruházásoknál kapjanak előnyt a nagyhatalmak.
  8. Az EU kezdeményezze, hogy az USA, Kína, és India részvételével, szervezzenek olyan konferenciát, melynek témája Afrika országainak intenzívebb segítése, technológiai, gazdasági, kulturális tekintetben. Bár Afrika általában jelentős gazdasági eredményeket ért el, ez sok országban nem elegendő a népesedés -, a víz -, és élelemhiány okozta gondok leküzdésére. Erőteljes propagandát kell folytatni, és nagy anyagi erővel is segíteni kell a fogamzásgátlást, a családi szerkezet megváltoztatását, és a nők helyzetének javítását, a munkanélküliség felszámolását, és a munkakultúra javítását. Az eddigi erőfeszítések nem bizonyultak elégségesnek, hatékonynak, és eléggé szervezettnek. Fokozni kell a tőkekivitelt Afrikába, az olcsó munkaerőre támaszkodva.
  9. Az Európai Unió hozzon létre egy több hadtestből álló hadsereget, (mely egyben a NATO-ban is képviselné Európát). Olyan kihívások érhetik Európát a fejlődő országok részéről, melyekkel a kisebb országok helyi rendőri, katonai alakulatai nem tudnak elbánni, és ezáltal meggyengülhet az egész rendszer. Oroszországnak fel kell kínálni a szoros együttműködést, a kölcsönös segítségnyújtást. (Már most kell gondolni a Putyin utáni időkre. Ha a politikai rendszer megbukik az olajárak miatt, Oroszországban kaotikus állapotok jöhetnek létre. Európának sok érdeke fűződik egy békés, kiszámítható Oroszországhoz.)
  10. Az EU, az USA, és Kína (Oroszország) közös hadserege (ENSZ BT) foglalja vissza Líbiának, az Iszlám Állam által birtokba vett területeit, azt bérelje ki Líbiától vagy vásárolja meg. Alakítsanak ki közösen egy hatalmas „innovációs területet”, amely transzferálja a tőkét, és a magas technikai szintű beruházásokat a szub-szaharai területekre is. Egyben ez a terület váljon az afrikai migráció ellenőrző pontjává, ahol a menekültek (bevándorlók) több évig tartó, európai szintű oktatásban részesülnének.
  11. Délkelet-Ázsia egyes területein ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint Afrikában, vagy a Közel-Keleten. Várható, hogy a „szelídebb” bevándorlási politikát gyakorló Európa nemsokára ebből a térségből is migrációs hullámokat kap. Ezért az EU kezdeményezzen olyan Ázsia-konferenciát, Kína, India, Ausztrália, Dél-Korea, Malajzia, Fülöp-szigetek, Japán részvételével, melynek témája a migrációra adott válaszok összehangolása. Ötven év leforgása alatt Japán, és Kína problémás demográfiai helyzetbe kerül. A környező országok viszont túlnépesednek. A klímaváltozás, és a tömegkommunikáció kiélezi a gazdasági, és kulturális különbségeket. A térségben is felerősödhet a terrorizmus. Ugyancsak több technológiai, társadalomszervezési segítség kell a szegény és túlnépesedett országoknak.

Bármilyen kiváló döntések sorát is fogják hozni a világ nagyhatalmai – köztük az EU, amennyiben nem esik szét – a következő ötven év tele lesz súlyos konfliktusokkal, ezúttal nem a Szovjetunió és az USA között, hanem a vízben, táplálékban és kulturális erőforrásokban gazdag - és szegény területek között. A kubai válság helyett indiai, kínai, Délkelet-ázsiai, vagy afrikai válság jöhet. Az enyhülést a század második felében, a merőben új mezőgazdasági, energetikai, vízhasznosítási és kommunikációs, valamint orvostudományi technológiák fogják meghozni. A kapitalista termelési mód, és a demokrácia mai legfejlettebb formái is jelentős változásokon fognak keresztülmenni, mert nemcsak a multikulturalizmus, hanem a globalizálódó gazdaság, az integrálódó emberiség is kikényszeríti. Ez természetesen nem faktum. Van esélyük, a hatalmas, elhúzódó háborúknak, súlyos világgazdasági visszaeséseknek, melyek után tabula rasa, néhány milliárd ember halálát követően, tiszta lappal indulhat el egy új folyamat.

A történelem ezután sem a romantikus humanizmus eszméi alapján fog folytatódni. Mindenképpen sok ember halálával, szenvedésével jár majd. Az minden esetre bizonyosra vehető, hogy bármilyen új technológia születik, a Föld nem tud eltartani 10-12 milliárd embernél többet.

Európa sorsa a következő tíz évben fog eldőlni az egész 21. századra: integrálódik, szétesik, vagy elsorvad. Ezeket a folyamatot gyorsítja fel a migráció. Ha sikerül ez idő alatt létrehozni a közös határőrizeti rendszert, a közös hadsereget, és a közös pénzügyi rendszert, jelentősen megnövekszik az integráció esélye, és stabilizáló lehet a világ egésze számára.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző filozófia és szociológia szakon végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Elsősorban futurológiai és egyéb társadalmi folyamatokkal kapcsolatos témákban publikál itt és más folyóiratokban.


  • Jövőkép a családról, nevelésről és az oktatásról

    Indiai gyerekek az iskolában (Fotó: Devannath / Pixabay)

    A család válságával már több évtizede foglalkozik a szociológia, a pszichológia, és más társadalomtudományok. Ezek kezdetben csak a fejlett világgal kapcsolatban állapítottak meg vészjósló tendenciákat, ma már vizsgálatuk tárgyává teszik Indiát, Kínát, és Dél-Amerikát is. A kutatásokból egyelőre vegyes kép alakul ki. Minden esetre az kiderült, hogy még nincs itt a világvége. A családnak hosszú a története, és túlságosan mélyen gyökerezik ahhoz, hogy könnyedén megszűnjön létezni, de ha eltűnne, akkor sem hihető, hogy az emberiség halála következne. A nevelés csődjéről is hallani, az oktatásról pedig rettentő sirámokkal van tele a világsajtó: dörgedelmeket szórnak az analfabetizmusról, a gyerekkatonákról, a gyermekrabszolgaságról. Mintha a gyerekeknek nem lett volna a történelem során még sanyarúbb a sorsuk, mint ma. Annyira, hogy többségük meg sem érte az egy éves kort. Amíg a világ elér a Finn, és Svéd nevelési -, oktatási rendszerig, még számtalan gyerek lesz a kábítószer, a prostitúció, az éhezés, és az otthoni erőszak áldozatává. Csak türelmesen, empátiával lehet javítani ezen, mert bármilyen konfliktus esetén a gyerekek vagy a nők az első áldozatok.

  • Isten erősödik

    Isten erősödik

    Az ezotéria, a homeopátia, a jóslások, a szellem-hívés, és a többi, ma olyan, mint a középkorban a boszorkányság. Összefügg a bizonytalansággal, a zűrzavarral.

  • Nikoletta az Unió közepén

    Nikoletta az Unió közepén

    A zöldségessel beszélgetve szereztem szállást Belgiumban. Édesanyját szállítottam autóval lánytestvéréhez, cserébe kosztot, kvártélyt kaptam négy napig. Nikoletta 22 éve hagyta el Magyarországot. Tizennyolc évesen Budapestre jött, otthagyva a Dunántúlt, az örökösen veszekedő, válni készülő szülőket. A negyven évesen is filigrán, szép arcú, szexis nő, varrást tanult a kilencvenes években egy szakmunkásképzőben, de utált varrni. A munkaközvetítőben megszólította egy hölgy, au pair munkát ajánlott neki Szardínián, nyelvtudás nélkül. Három nap alatt döntött további életéről, elfogadva az ajánlatot. Egy év alatt középszinten megtanult olaszul, remekül érezte magát a magyar szakiskola, és egy részeges apa után.

  • Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Egy francia kutatócsoport neolit korú maradványokra bukkant Franciaország keleti részén. A vizsgálat alapján az egykori újkőkorszaki emberek erőszakos halált haltak, a megcsonkított maradványokat egy gödörbe dobálták gyilkosaik.

  • Dheepan

    Dheepan

    A film első képkockáit Sri Lankán (Ceylon) forgatták. Az 1948-ban felszabadult, volt Brit gyarmat, a többi kizsigerelt országhoz hasonlóan súlyos feszültségeket örökölt. A 75%-ban Szingaléz, 17%-ban Tamil népesség között sok évi csendes terror után kitört a polgárháború, amely csak 2009-ben jutott nyugvópontra, a Tamil Tigrisek nevű csoport vereségével. India, mint regionális nagyhatalom, jobbnak látta kiszállni a kegyetlen küzdelmekből. Azóta az ország kiemelkedően fejlődik, évi 7-8% GDP növekedést produkál.

  • Taxi Teherán

    Taxi Teherán

    A magyarok döntő többségének igazából fogalma sincs, milyen az élet a közel-keleti országokban. A médiahírek mindig szélsőséges ügyeket mutatnak be, melyek többnyire a kormányok, a rendőrök, a hadsereg túlkapásairól szólnak. Jatar Pahani Taxi Teherán című Aranymedve-díjas filmje egy kis ablakot nyit a valódi életre, amellett hogy az üldöztetés viszontagságait, valamint a politikai klímát is bemutatja.

  • Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Ki gondolta volna, hogy a dolgok ennyire a feje tetejére hágnak, és alig több mint két évtized alatt az AD Stúdió refrénjének sajátos korrekciója, ekkora relevanciával bír?

  • Csepeli György Friderikusznál

    Csepeli György Friderikusznál

    Egy jó kérdező és egy kiváló tudós beszélgetése mindig tanulságos, amiből sokat profitálhatunk. Így volt ez most is az ATV Friderikusz című műsorában.