Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

Egészségtelen gazdagok a középkorban

A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

Egy kutatócsoport, az évszázadokkal ezelőtt élt emberek egészségi állapotát vizsgálta meg, dán és német középkori temetőkben feltárt emberi csontok elemzésével. A csontok tanulmányozásakor különös eltéréseket találtak a tehetősebb és a szegény emberek egészségi állapota között. A felfedezés érdekességének alapvetően mégsem ez mondható, hiszen egy-egy társadalom, vagy társadalmi réteg egészségügyi helyzete általában kapcsolódik a mindenkori anyagi helyzetéhez. Ami miatt érdekes a felfedezés, hogy kutatócsoport vizsgálata értelmében nem a szegényebb, hanem a városi, gazdagabb és tehetősebb polgárok esetében állapítottak meg rosszabb egészségügyi állapotokat.

A kutatók 207 csontvázat vizsgáltak meg, amelyek egy része egykori gazdag városok temetőiből, míg a többi jóval szegényebb, vidéki temetőkből származott. A kutatóknak feltűnt, hogy a csontminták elemösszetételében jelentős eltérések vannak, a városi temetőkből származó csontokban jóval magasabb ólom mennyiséget mutattak ki, mint a szegényebb, vidéki lakosok csontjaiban. A tudósok vizsgálni kezdték, hogy a rendkívül mérgező nehézfém miért a gazdagabbak szervezetében halmozódhatott fel nagyobb mértékben, és a kevésbé tehetősebb emberek csontjaiban miért nem mutatták ki?

A jelenség megértéséhez azonban ismerni kell a középkori élet hétköznapjait és szokásait. Eszerint az eltérést az okozhatta, hogy a középkorban csak a gazdag városiak tehették meg, hogy drágább, színesen díszített tányérokból és kelyhekből egyenek és igyanak. A korabeli étkészletek színes bevonatai, míves ornamentikái még ólomból, vagy ólomban dús alapanyagokból készültek. Az ólmot azonban a savas ételek és folyadékok fokozatosan kioldották az edényből, ami így könnyen az emberek szervezetébe kerülhetett. A szegényeknek nem telt gazdagon díszített mázas díszekre és kerámiákra, ők többnyire egyszerű faedényekből ettek, ezzel pedig tudtukon kívül is megkímélték magukat számos betegségtől.

A korabeli szokásokat figyelembe véve, azonban nemcsak az étkezéssel és italozással mérgezték magukat a gazdagabb városi lakosok. A nehézfém a pénzérmékben, ólmozott ablakokban és a háztetőkön is jelen volt. A városiak, különösen a gazdag városlakók, azon kívül hogy gyakrabban érintkeztek nehézfémekben dúsabb pénzérmékkel, még ivóvizüket is ólommal mérgezték. A lakosság az esővizet gyakran a háztetőkön fogta fel, a tehetősebbek ólmozott tartályaiból pedig könnyedén beleoldódott a méreganyag az esővízbe, aminek folyamatos fogyasztása később súlyos megbetegedéseket okozott.

Az ólom mellett a higany koncentrációja is magas volt a vagyonosabb városiak csontjaiban. A higanyt a középkor gazdag polgárai kozmetikai alapanyagkén és orvosságként is felhasználták. A folyékony fémet a lakosság többek között lepra és szifilisz elleni védekezéshez és gyógyításhoz is bevetette.

A tanulmány alapján a gazdagsággal együtt járó javak és szokások, úgy mint a magas presztízsértéket reprezentáló cicomázott edények és egyéb eszközök, díszek, valamint a pipere praktikumok egészségromboló hatásai, közvetetten és közvetlenül is megnehezítette a középkori városlakók mindennapjait. A lakosság a saját szokásaik és a romló egészségük közötti összefüggéseket azonban még nem ismerte fel. Ez elsősorban azért lehetett, mert a mérgezés fokozatosan történt, így a nehézfémek sem rögtön, hanem sokszor évtizedek alatt fejtették ki káros hatásaikat, ráadásul a mérgezés tüneti is sokszínűbbek egy jól ismert betegség tünetéhez képest. Az ólommérgezés számtalan pszichés és szervi károsodást okozhat, így pedig még nehezebb az egyetlen kiváltó ok beazonosítása.

Napjainkban is mérgez, de már nemcsak a tehetősebbeket

A középkor viszonyokhoz képest, napjaink lényegesen jobb egészségügyi helyzet ellenére is, évente általában 4-5 ólommérgezés történik Magyarországon, sőt pár éve volt példa tömeges mérgezésre is. Az ólommérgezés során legkomolyabb veszélynek az agy van kitéve, visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki. Magasabb ólomszint esetében a vesék és az idegrendszer, még magasabb ólomszint görcsrohamokat, eszméletvesztést és azonnali halált okozhat.

SciArt.eu | Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

SciArt.eu | Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták | Az akkumulátor lerakatok, feldolgozók és gyárak legmérgezőbb ólomforrásnak számítanak (Fotó: vwmin.org)

A 6 év alatti gyermekek különösen érzékenyek az ólommérgezésre, ami esetükben súlyos szellemi és fejlődésbeli károsodást okozhat. Napjainkban az ólomtartalmú festékek, az ólommal szennyezett por, víz, játékok, kozmetikumok az ólom legfőbb forrásai. Emellett a vörösiszappal, vagy gázolajjal beszennyezett talaj, akkumulátor lerakatok és gyárak levegője is potenciális méregforrások.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző földtudomány szakos hallgató a Szegedi Tudományegyetemen. Oldalunkon elsősorban régészeti, humán evolúciós témákban publikál.


  • Baktériummal a Zika vírus ellen

    Baktériummal a Zika vírus ellen

    Költséghatékony biológiai fegyver lehet egy baktérium a Zika vírus terjedése elleni küzdelemben.

  • A baktériumok hatása a történelemre és az emberi evolúcióra

    A baktériumok hatása a történelemre és az emberi evolúcióra

    Az emberi társadalmak globalizációjával a baktériumfajok egy része is globalizálódhat.

  • Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    “A viszonyok embertelenek voltak. A fegyveres csoportok a törvényen kívül állónak tekintették magukat, és senki nem tudta megfékezni őket.” Axel Mutia Mburano így írja le a mindennapjait, amelyek egy kongói bányában teltek, ahol 15 000 sorstársával kézzel fejtette az ónkövet, és aranyat mosott a közeli folyóban puskacsövek árnyékában.

  • A Zöld Dzsihád

    A Zöld Dzsihád

    Az idei párizsi klímacsúcson is találkoztak egymással az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői, a világ leggazdagabb országainak, a globális szennyezésért leginkább felelős országok vezetőivel. Az eseményen nem hivatalos programelemként vált szélesebb csoportok számára is ismertté a “Zöld Dzsihád” elnevezésű akciócsoport munkássága, amit a világ több vallási vezetőjének, így a muszlim, és a keresztény egyházak prominens személyeinek összefogásából született.

  • Nick Cutter: Mélység

    Nick Cutter: Mélység

    Nick Cutter (avagy eredeti nevén Craig Davidson, kinek hogy tetszik), a 21. századi horror egyik ígéretes, mind a kritikusok, mind a közönség által elismert tehetsége; Mélység című, idén megjelent regénye pedig – amely egyben az első, amit szép anyanyelvünkön is kezünkbe vehetünk – az előzetes hírharangok szerint a szerzőnek talán az eddigi legjobb alkotása a műfajban.

  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Álmaimban Magyarország visszainteget!

    Ki gondolta volna, hogy a dolgok ennyire a feje tetejére hágnak, és alig több mint két évtized alatt az AD Stúdió refrénjének sajátos korrekciója, ekkora relevanciával bír?

  • Az Edelényi Kastélysziget

    Az Edelényi Kastélysziget

    Ismerd meg hazádat – halljuk számtalanszor, de mégis ki az, aki értékes szabadidejét tényleg az ország félreeső zugaiban megbúvó rejtett természeti vagy kulturális kincsek felfedezésére használja?