Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

A támadást az Iszlám Állam vállalta magára. A terrorakció okait alighanem mindenki ismeri, az időzítés körülményeit, hogy miért éppen péntek 13-án hajtották végre a kegyetlen támadást, azonban találgatásokra adhat okot. Az IÁ kegyetlen akciói mögött, nemcsak a nyers pusztítás szándéka búvik meg, a terrorszervezet a nyugattal szemben folytatott sajátos vallásháborúját a teljes kultúra, a sokszor vallási attribútumokkal jellemezhető hagyományok szintjére is kiterjesztette, éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a gyilkos akciók időzítésére is. A párizsi merényletsorozat időzítése is ezt a mintázatot követheti.

Péntek 13.

A triszkaidekafóbia, azaz a 13-as számtól való irracionális félelem a nyugati társadalom ősi hiedelemrendszeréhez kapcsolódik Több babona köthető a szerencsétlenséget hozó 13-as számhoz, amelyekben a keresztény gyökerek mellett - mint általában a legtöbb babonás berögződés - ősibb hiedelmek is megtalálhatók. Általánosabb nézetek szerint a balszerencsés szám az „Utolsó vacsora” résztvevőinek számához kapcsolódik, a 13-as szám ugyanakkor fellelhető jóval korábbi skandináv mitológiákban is, mint rendkívül baljóslatú elem.

A 13-ik nap komor jelentését tovább súlyosbíthatja, ha az pénteki napra esik, hiszen ilyenkor két negatív hiedelem is egymásra halmozódik. A péntektől való irracionális félelemnek is vallási gyökerei vannak; a hagyomány szerint Éva édenkerti bűnbeesése, Salamon templomának elpusztítása, valamint Krisztus halála is mind pénteki napra esett.

A péntek 13-ikával kapcsolatos félelemet friggatriskaidekafóbiának nevezik, ami az északi Frigga istennő – akinek nevéből ered az angol Friday, azaz a péntek szó – nevének és a triskaidekaphobia összevonásából ered. A sokakat csak megmosolyogtató hiedelmek egyes kutatások szerint azonban több millió embert érintenek, egyes számítások szerint a jelenség közvetett hatása is dollármilliárdokban mérhető minden évben, ami már közelről sem mondható viccesnek, hiszen közvetetten érintettek lehetnek azok is, akik a babonás hiedelmektől távol állnak.

Az Iszlám Állam

Az Iszlám Állam egy szunnita dzsihadista terrorszervezet, amely magát kalifátusnak kikiáltva minden muszlim fölött vallási fennhatóságot követel. Az Iszlám Állam az iszlám vallás, a hozzá kapcsolódó erkölcsi és jogi vezérelvek radikális értelmezéséről és azok önkényes alkalmazásáról ismert. A szervezet ezekre hivatkozva brutális erőszakot alkalmaz, különösen az iszlám vallás síita irányzat és a keresztény hit követői ellen.

Az ISIS harcosai az iszlám vallás szélsőséges értelmezésére épülő tanításokat követnek, amely támogatja a vallási erőszakot, különösen a hitetlenek vagy hitehagyottak ellen. A nézeteiket totálisan elutasító kultúrkör alapvetően a zsidó-keresztény gyökerű, nyugati társadalmakra jellemző.

Az irracionális babonás félelmek racionálissá válhatnak

A véres párizsi terrorcselekmény időpontja, amennyiben a vallási és kulturális hadviselés jellemzőit vesszük figyelembe, nem feltétlenül mondható véletlennek. A terroristák dátumválasztása mögött egyszerű vallási megfontolások is lehettek. Ebben az esetben sajnos fennáll a lehetősége annak, hogy az egykori – józan emberek által mára csak kézlegyintéssel kezelt – babonás hiedelmeknek, így a péntek-iszony és a 13-as számtól való félelem, újra negatív, ráadásul racionális, társadalmi súllyal keljenek életre. A zsidó-keresztény kultúra tobzódik a szerencsétlen és baljós időpontokban, így a terroristáknak van és lesz miből válogatniuk.

Tibor Janosi-Mozes
Hágen András, tanár, sportoló. Közismert magazinok és szakmai lapok tudományos és ismeretterjesztő szerzője.


  • Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    Felkutatták a lefejezett római gladiátorok eredetét

    A 2000-es évek közepén több, mint nyolcvan lefejezett csontvázra bukkantak egy római kori temetőben Nagy-Britannia területén. A kutatókban egy évtized után is számos kérdés merült fel a maradványok eredetével kapcsolatban, azonban a legújabb genetikai vizsgálatok segítségével sok mindenre fény derült a lefejezett rómaiakról.

  • Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Megcsonkított maradványok bizonyítják a neolit kori hadviselést

    Egy francia kutatócsoport neolit korú maradványokra bukkant Franciaország keleti részén. A vizsgálat alapján az egykori újkőkorszaki emberek erőszakos halált haltak, a megcsonkított maradványokat egy gödörbe dobálták gyilkosaik.

  • Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    Miként finanszíroznak háborúkat az aranyból, és miért kell az európai cégeknek tenniük ez ellen?

    “A viszonyok embertelenek voltak. A fegyveres csoportok a törvényen kívül állónak tekintették magukat, és senki nem tudta megfékezni őket.” Axel Mutia Mburano így írja le a mindennapjait, amelyek egy kongói bányában teltek, ahol 15 000 sorstársával kézzel fejtette az ónkövet, és aranyat mosott a közeli folyóban puskacsövek árnyékában.

  • A Zöld Dzsihád

    A Zöld Dzsihád

    Az idei párizsi klímacsúcson is találkoztak egymással az éghajlatváltozás által leginkább sújtott szegény országok vezetői, a világ leggazdagabb országainak, a globális szennyezésért leginkább felelős országok vezetőivel. Az eseményen nem hivatalos programelemként vált szélesebb csoportok számára is ismertté a “Zöld Dzsihád” elnevezésű akciócsoport munkássága, amit a világ több vallási vezetőjének, így a muszlim, és a keresztény egyházak prominens személyeinek összefogásából született.

  • Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

    A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

    Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

  • Dheepan

    Dheepan

    A film első képkockáit Sri Lankán (Ceylon) forgatták. Az 1948-ban felszabadult, volt Brit gyarmat, a többi kizsigerelt országhoz hasonlóan súlyos feszültségeket örökölt. A 75%-ban Szingaléz, 17%-ban Tamil népesség között sok évi csendes terror után kitört a polgárháború, amely csak 2009-ben jutott nyugvópontra, a Tamil Tigrisek nevű csoport vereségével. India, mint regionális nagyhatalom, jobbnak látta kiszállni a kegyetlen küzdelmekből. Azóta az ország kiemelkedően fejlődik, évi 7-8% GDP növekedést produkál.

  • Taxi Teherán

    Taxi Teherán

    A magyarok döntő többségének igazából fogalma sincs, milyen az élet a közel-keleti országokban. A médiahírek mindig szélsőséges ügyeket mutatnak be, melyek többnyire a kormányok, a rendőrök, a hadsereg túlkapásairól szólnak. Jatar Pahani Taxi Teherán című Aranymedve-díjas filmje egy kis ablakot nyit a valódi életre, amellett hogy az üldöztetés viszontagságait, valamint a politikai klímát is bemutatja.

  • Csepeli György Friderikusznál

    Csepeli György Friderikusznál

    Egy jó kérdező és egy kiváló tudós beszélgetése mindig tanulságos, amiből sokat profitálhatunk. Így volt ez most is az ATV Friderikusz című műsorában.