Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

A dinoszauruszok kihalására több teória is született, a legnépszerűbb talán az a felvetés, hogy meteor becsapódás következményeként kialakult ökológiai változások miatt haltak ki. Kanadai kutatók megvizsgálták, hogy hogyan élhette túl néhány csoportjuk a katasztrófát, és fejlődhettek ki belőlük a mai madarak, miközben az összes többi társuk eltűnt a Föld színéről a kréta időszak végén.

A maniraptor dinoszauruszok közül fejlődtek ki a modern kori madarak, és bár a tömeges kihaláskor sokan eltűntek közülük is, néhány csoportjuknak sikerült túlélni. A kutatók arra keresték a választ, hogy mi különböztette meg őket a többi, kihalásra ítélt dinoszaurusztól.

A tudósok először azt vizsgálták meg, hogy a kihalás egy hirtelen bekövetkező esemény volt, vagy a meteor becsapódás utáni fokozatos ökológiai hanyatlás eredménye. A korábbi vizsgálatok során ugyanis mindkét teóriát alátámasztották más tudósok. A kutatás során 3104 kréta időszaki dinoszaurusz fogat vizsgáltak meg, négy különböző maniraptor családból.

A vizsgálatban a fogak sokféleségére fókuszáltak a kutatók. Arra jutottak ugyanis, hogy ha a fogak közti változatosság csökkent idővel, akkor az ökoszisztéma valószínűleg hosszú időn át hanyatlott és fokozatos volt a fajok kihalása. Ha viszont a fogak fenntartották változatosságukat hosszú időn keresztül, az azt jelzi, hogy gazdag és stabil ökoszisztéma uralkodott évmilliókon át, és egy hirtelen esemény miatt haltak ki a vizsgált dinoszauruszok a kréta végén. A vizsgálat során az utóbbi állítás igazolódott be, a maniraptorok hirtelen tűntek el a Föld színéről a kréta időszak végén.

A kutatócsoport gyanúja az volt, hogy talán az étrendjük különbözhetett azoknak a maniraptoroknak a többitől, akik a hirtelen tömeges kihalási eseményt átvészelték, így ebben az irányban is elkezdtek kutatni. A kutatás ezen eredményei alapján az utolsó közös őse a madaraknak egy fogatlan, csőrrel rendelkező állat volt.

A kutatók szerint ez az állat képes volt csőrével felszedegetve magokon átvészelni a természeti katasztrófákat, míg a vizsgálat alá vetett, foggal rendelkező társai a megváltozó ökoszisztéma miatt nagy hirtelenséggel kipusztultak. Ez a teória azt is megmagyarázza, hogy miért nincs manapság sem foguk a madaraknak.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző földtudomány szakos hallgató a Szegedi Tudományegyetemen. Oldalunkon elsősorban régészeti, humán evolúciós témákban publikál.


  • Nagy-Britannia a dinoszauruszok korában

    Nagy-Britannia a dinoszauruszok korában

    A Bristoli Egyetem kutatócsoportja friss tanulmányában Nagy-Britannia 210 millió évvel ezelőtti élővilágát mutatja be.

  • Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Régóta vitatott kérdés a tudósok között hogy honnan származik az ember legjobb barátja. Egyes kutatók szerint először Európában háziasították a farkast, míg mások a mellett érvelnek, hogy Közép-Ázsiában, vagy Kínában.

  • Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    A dinoszauruszok kihalására több teória is született, a legnépszerűbb talán az a felvetés, hogy meteor becsapódás következményeként kialakult ökológiai változások miatt haltak ki. Kanadai kutatók megvizsgálták, hogy hogyan élhette túl néhány csoportjuk a katasztrófát, és fejlődhettek ki belőlük a mai madarak, miközben az összes többi társuk eltűnt a Föld színéről a kréta időszak végén.

  • Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás

    Elizabeth Kolbert: A hatodik kihalás

    Egyes szakértők becslése szerint a ma élő fajok akár fele is kihalhat 2100-ra. Ez lehet a Föld történetében a hatodik tömeges kihalás, amely során tudatos lények először (és valószínűleg utoljára) tapasztalhatnak meg ilyen ritka földtörténeti eseményt. A jelenségről Elizabeth Kolbert írt Pulitzer-díjas kötetet.

  • Össze-vissza vert Dilophosaurus csontjaira bukkantak

    Össsze-vissza vert Dilophosaurus csontjaira bukantak

    Paleontológus kutatók újra megvizsgálták az 1942-ben, Arizonában fellelt Dilophosaurus wetherilli dinoszaurusz maradványait. A vizsgálat során számos súlyos sérülést fedeztek fel a dinoszaurusz csontvázán.

  • A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    2014-ben egy csapat olasz és tunéziai kutató bukkant rá a hatalmas, másfél méter hosszú hüllő koponyára, mintegy 30 mérföldre délre Tataouine városától. Hamarosan rájöttek, hogy egy új fajt fedeztek fel a 130 millió éves kőzetekben.

  • A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    Vajon a ragadozó dinoszauruszok tényleg olyan gyors és agresszív vadászok voltak, mint a Jurassic Park filmekben, vagy olyan lassúak és lomhák voltak, mint a mai krokodilok? A paleontológusok már 150 éve vitatkoznak a dinoszauruszok testhőmérsékletéről, ami alapjaiban különbözteti meg az őshüllők életmódját és aktivitását.

  • Az orosz medve a jeges ellen. Szabotálja a jegesmedve-számlálást Oroszország

    Az orosz medve a jeges ellen. Szabotálja a jegesmedve-számlálást Oroszország

    A korábbi közös megegyezés ellenére Oroszország nem engedélyezte norvég kutatóknak, hogy a fennhatósága alá tartozó Ferenc József-földön is végezzék a jegesmedvék kutatási célú számlálását.