Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

Régóta vitatott kérdés a tudósok között hogy honnan származik az ember legjobb barátja. Egyes kutatók szerint először Európában háziasították a farkast, míg mások a mellett érvelnek, hogy Közép-Ázsiában, vagy Kínában.

Egy új tanulmány szerint talán mindkét oldalnak igaza lehet. Az Oxfordi Egyetem kutatói a közelmúltban genetikai adatok és régészeti bizonyítékok segítségével arra jutottak, hogy a kutyák egymástól függetlenül két külön farkas populációból lettek háziasítva, az eurázsiai kontinens két ellenkező oldalán.

A kutatás során egy 4800 éves, Írországban fellelt kutya fosszília genomját, valamint további 59 3-14 000 év közötti fosszília mitokondriális DNS-ét vetették össze 2500 ma is élő kutyáéval. Az eredmények alátámasztották a ma élő európai és kelet-ázsiai kutyák közötti genetikai különbözőségeket.

A kutatás alapján a kontinens két szélén 12 ezer évvel ezelőtt, míg Közép-Ázsiában 8000 éve jelentek meg az első háziasított kutyák. Az eredmények szerint egy idő után a keleti térrész kutyái az emberekkel együtt vándorútra keltek Európa belseje fele, ahol keveredtek, vagy a helyükbe léptek a legkorábbi európai kutyáknak. A legtöbb ma élő kutya a nyugati és a keleti térrész keverékének az utódja.

A tanulmány itt nem ér véget, még több ősi kutya DNS-ét fogják megvizsgálni a kutatók, hogy alátámasszák az elméletüket.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző földtudomány szakos hallgató a Szegedi Tudományegyetemen. Oldalunkon elsősorban régészeti, humán evolúciós témákban publikál.


  • Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Kétszer is háziasították a kutyákat őseink

    Régóta vitatott kérdés a tudósok között hogy honnan származik az ember legjobb barátja. Egyes kutatók szerint először Európában háziasították a farkast, míg mások a mellett érvelnek, hogy Közép-Ázsiában, vagy Kínában.

  • Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    A dinoszauruszok kihalására több teória is született, a legnépszerűbb talán az a felvetés, hogy meteor becsapódás következményeként kialakult ökológiai változások miatt haltak ki. Kanadai kutatók megvizsgálták, hogy hogyan élhette túl néhány csoportjuk a katasztrófát, és fejlődhettek ki belőlük a mai madarak, miközben az összes többi társuk eltűnt a Föld színéről a kréta időszak végén.

  • A rák bioelektromos meghackelése lehet az új csodafegyver

    A rák bioelektromos meghackelése lehet az új csodafegyver

    A tumorsejtek elektromos állapotának lézeres újraprogramozása alternatívát nyújthat a mellékhatásokkal bíró gyógyszerekkel szemben.

  • A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    A valaha létezett legnagyobb ősi krokodil maradványaira bukkantak Tunéziában

    2014-ben egy csapat olasz és tunéziai kutató bukkant rá a hatalmas, másfél méter hosszú hüllő koponyára, mintegy 30 mérföldre délre Tataouine városától. Hamarosan rájöttek, hogy egy új fajt fedeztek fel a 130 millió éves kőzetekben.

  • A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    Vajon a ragadozó dinoszauruszok tényleg olyan gyors és agresszív vadászok voltak, mint a Jurassic Park filmekben, vagy olyan lassúak és lomhák voltak, mint a mai krokodilok? A paleontológusok már 150 éve vitatkoznak a dinoszauruszok testhőmérsékletéről, ami alapjaiban különbözteti meg az őshüllők életmódját és aktivitását.

  • Régóta érett a Nobel-díj a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásokért

    Régóta érett a Nobel-díj a DNS-javításhoz kapcsolódó kutatásokért

    Már régóta érett a Nobel-díj a DNS-javításért felelős mechanizmusokról szóló kutatásokért - mondta az MTI-nek Vértessy Beáta, a BME tanszékvezető egyetemi tanára és az MTA TTK kutatója a kémiai Nobel-díjjal kitüntetett Tomas Lindahl svéd, Paul Modrich amerikai és Aziz Sancar török-amerikai tudós munkásságát méltatva.

  • Megtalálhatták Mona Lisa csontvázát

    Megtalálhatták Mona Lisa csontvázát

    Olasz régészek évek óta kutatják, hogy merre lehet a nyughelye a világ egyik leghíresebb festményén szereplő, titokzatos mosolyú nőnek. A napokban több csontot is talált a kutatócsoport, akik állítják, hogy nagy valószínűséggel Mona Lisa földi maradványait fedezték fel.

  • A Stonehenge testvérei

    Stonehenge testvérei

    A Stonehenge-et senkinek sem kell bemutatni. A kőkori építmény – melynek valódi rendeltetésére a legújabb kutatások végre fényt deríthetnek – valószínűleg az egyik legismertebb ember által épített régészeti hagyaték.