Isten erősödik

Isten erősödik

Harminc éve kísérem figyelemmel Békesi László, baloldali liberális közgazdász munkásságát. Két kormányban is volt pénzügyminiszter; nyomdakész fogalmazásait, tiszta, világos érveléseit rendszeresen olvastam, hallgattam; feltehetően sok nap ment el életemből erre. Most egy kicsit csalódott vagyok.

Egy kiváló interjúban (Kerék-Bárczy, ATV) mesélt súlyos betegségéről, és arról, hogy eddig esze ágában sem volt foglalkozni Istennel, de mióta meglegyintette a halál szele, ráébredt, hogy a tudományon kívül is van élet, hívő lett; akárcsak másik országosan ismert tudóstársa, a nemrégiben elhunyt Ceizel Endre.

Miért kellene, csodálkozunk, amikor sok millióan hisznek az orbáni politikában? Hiszem, mert lehetetlen, mondja Tertullianus. Egy fél ország talán nem lehet hívő?

Egy politikus válthat-e hitet: liberálisból, illiberálisba?

8 éve Magyarország, vele egész Európa, a bizonytalanság korát éli. Emlékszem Vértes Andrásra, amikor 2010-ben egy ATV műsorban kijelentette: Orbán nem teheti meg, hogy az IMF-hitelt lemondja. Lemondta. Jeles demokrata társadalomkutatók azt mondták, ha elveszi a nyugdíjpénzeket, ég a földdel összeszakad. Azóta rég elköltötték. Szintén jeles közgazdászok állították: ha a bankokat büntetőadóval terhelik, összeomlik a gazdaság. És íme, még mindig működik. Már várom a coming outot azok közül a tudósok közül, kik Marxot tanítottak különféle egyetemeken.

Nyilván Békesi is tanított Marxot, így találkozhatott ezzel a mondással: „A vallásos hit annak az embernek öntudata és önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elveszítette”.

A baloldaliak, a demokraták, a liberálisok világszerte félnek, nő az entrópia, közelebb kerültünk egy világégéshez. Afrika, Észak-Korea, Közel-Kelet, Trump, és nincs nagy elmélet a hiten kívül, mely leírja az ok-okozati összefüggéseket.

Epikurosz mondja: „Nem lehetséges megszabadulni a legfontosabb életkérdések tekintetében a félelemtől, ha nem ismerjük a világmindenség természetét, hanem csak mitikus jellegű találgatásokba bocsátkozunk”.
Márpedig, ha Isten létezik, bármi megtörténhet. A legnagyobb filozófusoknak is beletörött a bicskája abba, hogy (valamelyik) isten szándékait, tulajdonságait felderítse.

Higgyünk-e Moore-nak, aki azt mondja: „Arra vonatkozóan, hogy tudjuk-e, van-e isten vagy nincs, a józanésznek egyszerűen nincs nézete”? - Igaza lehet, de azért már okosabbak vagyunk (kellene lennünk) egy kicsivel. Egyre nagyobb a valószínűsége az: ex nihilo nihil fit (semmiből semmi sem lesz) nézetnek, így Hegel ontológiája mellé egyre több kérdőjelet kell tennünk. Egy omnipotens, a világegyetemre bármilyen hatást gyakorló lét is csak a léten belül képzelhető el. Wittgenstein azt hiszem eltalálta: „A megalapozott hit alapján a megalapozatlan hit rejlik”.

Milyen lehet a mai tudomány tükrében Isten? Az bizonyos, hogy meg kellett teremtenie a Világegyetemet 15 milliárd évvel ezelőtt. Azután létre kellett hoznia a Galaktikát, a Földet, az evolúciót, vagy legalább is elhitetni az emberekkel ezeket. Ha a világegyetemet létrehozta, azon kívül kellene léteznie, lehetne talán sötét anyag (sötét energia) de hiszen akkor is anyagból van (E= MC2). Nem túl sok hűhó egy ilyen kis hangya világért, és Békesi László „szabadon” választott bűneinek megbocsátásáért?

Van egy másik megoldás is: idegen bolygó ismeretlen lakói, ismeretlen módon kísérleteznek az emberiséggel, személy szerint Békesi Lászlóval. Ők a kvázi istenek. Ezt az elméletet sem tartom valami nagyra. Inkább azt hiszem el, amit Feuerbach, vagy Hahn István (ókortörténész) mond a vallás kialakulásáról. Ettől függetlenül igaza van Voltaire-nek: ennyi nyomorúságban ki kell találni istent, - de akkor is, ha van, és akkor is, ha nincs. De azért, mert nincsenek történelmi törvények, csak trendek (Popper, és Lukács is), még nem kell rögtön összekulcsolni a kezünket, és azt gondolnunk, tán halálunk után a mi személyiségünk is sötét energia lesz teremtetlen teremtőnk mellett.

Bár Isten létét logikailag nem lehet kizárni, azért be kell vallanunk, - ha jól utána gondolunk -, eléggé valószínűtlen a létezése. Azt hiszem, amit eddig Békesi elmulasztott, már nem tudja a túlvilágon bepótolni. De, kérem, ne féljen, tulajdonképpen semmi köze a halálához, hiszen amíg él, fogalma sincs milyen. Camus a Pestisben ezt írja: „talán az istennek is jobb, ha nem hiszünk benne, s ha minden erőnkkel a halál ellen harcolunk, és sohasem emeljük fel fejünket a felé az ég felé, ahol ő hallgat”. Hic Rhodus: most Harcoljon tisztelt Békesi László a butaság ellen, és unokái szeretetéért! A szabadságnak csak veszélyes, harcos élete lehet (Croce), ne várjon csodákat: Godot nem jön el, sem ide, sem a túlvilágra.

Természetesen felmerül bennem, ki vagyok én, hogy olyan élő, és holt (!), tudósoknak ajánljak irodalmat, mint Freund Tamás (agykutató), Falus András (genetikus), Gödel, Feynman, ez amúgy sem lenne hatékony. A gyermekkorban megszületett, (munkamániában, fontosságtudatban érlelődő) szorongásokkal, a dolgokat az életen túl is uralni akaró késztetésekkel szemben az ember teljesen kiszolgáltatott. Szegény anyám egész életében ateista volt a második világháború borzalmaira hivatkozva, azután amikor rákos lett, az utolsó két évében hívővé vált, pedig soha be nem tette a lábát templomba. Bibliát 1939-ben, 14 évesen látott utoljára (mielőtt megrontotta a munkaadója), majd 1983-ban halála előtt fél évvel.

Azt gondolom, hogy az ezotéria, a homeopátia, a jóslások, a szellem-hívés, és a többi, ma olyan, mint a középkorban a boszorkányság. Összefügg a bizonytalansággal, a zűrzavarral. Lányom középiskolai tanárai közül az egyik hisz a horoszkópban, a másik a reinkarnációban, a harmadik tagadja az evolúciót, és ennek hangot is adnak a gyerekek előtt. A tudományos mainstream által kijárt több száz éves utat, az ezekre alapuló hiteket, hiedelmeket akkor szokták elhagyni az emberek, amikor valami fortyog a társadalom mélyén. Évtizedek telhetnek el, míg megtaláljuk a helyes utat. Olyan buktatókon kell átjutnunk, mint a Big Data, a mesterséges élet megteremtése genetikai alapon, a klímaváltozás, vagy a demográfiai helyzet.

Hét milliárd emberből kevesen vagyunk ateista hitűek, de mi is reménykedünk, egyszer világvallássá válunk az atavisztikus érzelmek, gyermekkori traumák, és a ráció folytonos harcában.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző filozófia és szociológia szakon végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Elsősorban futurológiai és egyéb társadalmi folyamatokkal kapcsolatos témákban publikál itt és más folyóiratokban.


  • Isten erősödik

    Isten erősödik

    Az ezotéria, a homeopátia, a jóslások, a szellem-hívés, és a többi, ma olyan, mint a középkorban a boszorkányság. Összefügg a bizonytalansággal, a zűrzavarral.

  • Slavoj Žižek: Zűr a Paradicsomban – A történelem végétől a kapitalizmus végéig

    Slavoj Žižek: Zűr a Paradicsomban – A történelem végétől a kapitalizmus végéig

    A Gangnam Style egymilliárdos nézettségét egy civilizáció összeomlásának véli, Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltet paradoxonnak tartja, a menekültválsággal kapcsolatban pedig a lehetséges fenyegetésnél is fontosabbnak gondolja azt a kérdést, hogy mit árul el Európáról a menekültektől való félelem.

    Slavoj Žižek szlovén filozófus és kultúrakritikus nyilatkozatai rendre kiverik a biztosítékot.

  • Christopher Moore: Bolond

    Christopher Moore: Bolond

    Christopher Moore 2009-ben napvilágot látott regénye, a Bolond nem kisebb metaforikus fába vágta a képzeletbeli fejszét, mint Shakespeare Lear királyának átírásába. Komédiára. Prózában. A bolond szemszögéből. Sok altesti poénnal. Szentségtörés.

  • Babonás hiedelmeket revideálhat az Iszlám Állam

    A párizsi merényletek péntek tizenharmadikán és a katolikus vallás

    Az elmúlt hetek legnagyobb port kavaró tragikus eseményei a párizsi terrorcselekmények voltak. 2015. november 13-án este, géppisztolyokkal és bombákkal felfegyverkezett terroristák, előre megtervezett akció keretében, támadás-sorozatot követtek el Párizs különböző pontjain, ártatlan civil lakosok ellen. A támadások során legkevesebb 153 ember haltak meg. A tragikus események megdöbbentették Franciaország és a többi európai állam lakóit.

  • Taxi Teherán

    Taxi Teherán

    A magyarok döntő többségének igazából fogalma sincs, milyen az élet a közel-keleti országokban. A médiahírek mindig szélsőséges ügyeket mutatnak be, melyek többnyire a kormányok, a rendőrök, a hadsereg túlkapásairól szólnak. Jatar Pahani Taxi Teherán című Aranymedve-díjas filmje egy kis ablakot nyit a valódi életre, amellett hogy az üldöztetés viszontagságait, valamint a politikai klímát is bemutatja.

  • Utopisztikus ajánlások az EU-nak a migráció csökkentése érdekében

    Utopisztikus ajánlások az EU-nak a migráció csökkentése érdekében

    Európa sorsa a következő tíz évben fog eldőlni az egész 21. századra: integrálódik, szétesik, vagy elsorvad. Ezeket a folyamatot gyorsítja fel a migráció. Ha sikerül ez idő alatt létrehozni a közös határőrizeti rendszert, a közös hadsereget, és a közös pénzügyi rendszert, jelentősen megnövekszik az integráció esélye, és stabilizáló lehet a világ egésze számára.

  • A migráció kezelésére tett rövid- és középtávú javaslatok

    A migráció kezelésére tett rövid- és középtávú javaslatok

    Vannak, akik szerint a migráció Európa számára rossz, és vannak akik szerint jó. Pedig ez attól függ, hogy az Unió hogyan fogja kezelni a helyzetet. A felemelkedés és a bukás lehetőségét a jövő egyaránt tartalmazza. A migráció kezelésére tett rövid- és középtávú pragmatikus javaslatok következnek.

  • Öt térképen a Föld jelenkori népvándorlási útvonalai

    Öt térképen a Föld jelenkori népvándorlási útvonalai

    Európa számára jelenleg a saját problémája a legnagyobb, de ha körülnézünk a nagyvilágban, láthatjuk, hogy nem vagyunk egyedül a ’menekültválsággal’. A National Geographic összegyűjtötte és térképeken tette érthetőbbé, átláthatóbbá, hogy mi is történik a világban.