Baktériummal a Zika vírus ellen

Baktériummal a Zika vírus ellen

A Wisconsin-Madison Egyetem kutatói igazolták, hogy a Wolbachia pipientis nevű nem-pathogén baktérium képes megállítani a Zika vírus terjedését annak vektorában, a sárgaláz szúnyogban (Aedes aegypti), amely a betegséget átviszi az emberre.

Az eredményeket július 1-jén publikálták a Journal of Scientific Reports szaklapban és a cikk első szerzője, Matthew Aliota szerint, a baktérium egy újszerű biológiai kontroll mechanizmusként elősegítheti a Zika vírus terjedésének megállításáért folytatott harcot.

Jelenleg az amerikai kontinens 39 országa érintett a járványban, és év végére várhatóan 4 millióra nő a fertőzöttek száma. A tudósok szerint, a vírus számos agyi rendellenességért, megbetegedésért felelős, többek között a magzatot érintő ún. kisfejűségért (mikrokefália) és egy neurológiai zavar, a Guillame-Barr szindrómás esetek számának megnövekedésért. A Zika vírussal szemben még nem létezik védőoltás.

A Bill és Mlinda Gates Alapítvány támogatásával, a kutatók jelenleg Kolumbiában, Ausztráliában, Vietnamban és Indonéziában Wolbachia baktériumot hordozó szúnyogokat engednek szabadjára egy pilot kísérletben. A laboratóriumi körülmények között megfertőzött szúnyogok ezután a vadon élő társaiknak is átadják a baktériumot a párzás során.

A baktérium egyik nagy előnye, hogy önfenntartó, így költséghatékonnyá válik a szúnyogokban való elterjesztése. Ausztráliában, ahol 6 éve bocsátottak ki először Wolbachia-fertőzött szúnyogokat, már a 90 százalékuk hordozó.

A Wolbachia baktérium a rovarok 60 százalékában megtalálható, a világ minden pontján, beleértve a lepkéket és a méheket is. Bár természetes körülmények között nincs jelen a Zika vírust terjesztő szúnyogban, a kutatás egyik vezetője az ausztráliai Jorge O'Neil 1990-ben már rájött, hogy könnyen bevihető a szúnyogba laboratóriumi körülmények között és megelőzi annak vírusterjesztését.

Zika-fertőzött vérrel etetett szúnyogok közül, a baktériumot hordozók kisebb számban fertőződtek meg, és a fertőzöttek sem tudták továbbadni a vírust. A Wolbachia baktérium az anyáról az utódokra is átterjed, így az újszülött szúnyog-generáció már nem képes a Zika vírust terjeszteni.

Nemcsak a Zika vírust nem terjesztik tovább, de a sárgaláz és a chikungunya (Togoviridae család, egyszálú RNS) vírusfertőzéseket sem. A chikungunya vírust is szúnyogok terjesztik, és jelenleg a bolygó összes lakott kontinensén megtalálható. Lázat, krónikus izomfájdalmat, hányingert és kiütéseket okoz. Jelenleg sem vakcina, sem kezelés nem létezik ellene.

A kutatók egyébként a baktériumot nem hordozó szúnyogok Zika-fertőzés dinamikáját is vizsgálták és a Zika járvány méretét tekintve, meglepődve tapasztalták, hogy a korábbi eredményekkel ellentétben a szúnyogok viszonylag kevés ideig hordozzák a vírust és kis százalékban fertőződnek meg. Ez azt is jelenti, hogy kis számú fertőzött szúnyog is képes fenntartani egy világméretű járványt.

Célkeresztben a világ leghalálosabb vírusai

Célkeresztben a világ leghalálosabb vírusai

Ebola, HIV, Hanta-vírus. Néhány azok közül a vírusok közül, amelyek a leginkább rettegésben tartják az emberiséget, lévén, hogy a föld leghalálosabb vírusairól van szó. Amellett, hogy óriási a mortalitási rátájuk, ezek a kórok manapság gyógyíthatatlannak is számítanak. Egy, a napokban publikált szenzációs kutatási eredménnyel azonban a tudomány talán felveheti ellenük a harcot.

HIV-vírus elleni új vakcinával kísérleteznek

HIV-vírus elleni új vakcina

Biztató eredményeket hoztak a HIV-vírus elleni újfajta vakcina tesztjei az amerikai kutatók szerint, akik a genetikai alapú védőoltást majmokon próbálták ki teljes sikerrel.

Újra fókuszban egy elfeledett vírusölő mechanizmus

Újra fókuszban egy elfeledett vírusölő mechanizmus

Egy gazdasejtet fertőző vírus számára rendkívül előnyös, ha a gazda védekező-rendszere nem ismeri fel, s így kényelmesen éldegélhet odabenn, miközben saját genetikai anyagának reprodukciójára kényszeríti „jótevőjét”. A tudomány művelői nemrég felfedeztek egy ősi vírusellenes mechanizmust, amely az evolúció során kiveszett, ám reméljük, most újra akcióba lendíthető.

Halálos vírusok is segítettek minket az evolúciós fejlődésben

Halálos vírusok is segítettek minket az evolúciós fejlődésben

A haemorrhágiás lázat okozó vírusok mindig is az emberiség egyik legnagyobb ellenségének számítottak, s ma sincsen ez másként. A csillapíthatatlan lázzal és nagymértékű vérzéssel járó betegségek - mint amilyen az Ebola - rendkívül gyorsan végeznek áldozatukkal. Ám egy amerikai kutatócsoport nemrég megdöbbentő felfedezést publikált: a humán genomban számos, ezektől a kórokozóktól származó gén található, amely az evolúció során vélhetőleg valamilyen szelekciós előnyhöz juttatta hordozóját.

Védőoltás a kokain ellen

Védőoltás a kokain ellen

A kokain és a heroin a legveszélyesebb kábítószerek közé tartoznak, s nemcsak az idegrendszerre gyakorolt hatásaik miatt.

A szervezet már egy kis mennyiség, illetve néhány alkalommal történő fogyasztásuk után is erősen függővé válik, s a leszokás komoly és hosszantartó erőfeszítéseket kíván.

A „lejönni” kívánó betegeket klinikákon, terápiás központokban kezelik, a gyógymód időigényes és körülményes. Egy új vakcinának köszönhetően azonban egyszerűsödni látszik a probléma.

Védőoltással az elhízás ellen

Védőoltással az elhízás ellen

A súlytöbblettel bajlódó emberek a legkülönbözőbb koplalókúrák, diéták és gyógyszerek segítségével igyekeznek megszabadulni a túlsúlytól, de azok hatásossága egyelőre világszerte kevés eredménnyel járt. Most sokan nagy várakozással tekintenek egy tudományos vizsgálat adataira, melyek szerint oltással lehet a túltápláltsággal előidézett kövérséget eredményesen kezelni.

Gyilkos gombák versus halálos maláriaszúnyog, ez nem egy filmcím

Gyilkos gombák versus halálos maláriaszúnyog-és ez nem egy filmcím

A malária a világon előforduló népbetegségek közül az egyik legkomolyabb, az egészségügyi világszervezet szerint 3-500 millió ember fertőződik meg vele évente. A szabályos időközönként visszatérő, 40-41 fokos lázrohamokkal járó betegség halálos áldozatainak száma évi egymillió feletti (főleg gyerekeknél veszélyes, Afrikában 5 éves kor alatt a fertőzések negyede halálos).

Emese Janosi-Mozes
Jánosi-Mózes Emese, biológus, a Szegedi Tudományegyetemen és egy barcelonai biotechnológiai vállalatnál folytatott tudományos kutatásokat, illetve utóbbinak üzletfejlesztője volt. Több tudományos szakcikk szerzője. A SciArt alapító szerkesztője. Jelenleg Barcelonában, a SciArt Design, start-up vállalkozás üzletfejlesztője.


  • Önmagát mérgező középkori elit létét igazolták

    Egészségtelen gazdagok a középkorban

    A történelmi ismereteink alapján eddig is köztudott volt, hogy a „sötét” középkorban számos betegség és járvány sújtotta a lakosságot. Európa lakosságát, több alkalommal is, e korszak pusztító pestis járványai tizedelték meg. A legfrissebb kutatások szerint, a középkorra jellemző betegségek mellett, azonban más is pusztította a lakosságot, azon belül is a tehetősebb és gazdagabb polgárokat.

  • Megnyílt a világ első mikrobiológiai állatkertje Amszterdamban

    Megnyílt a világ első mikrobiológiai állatkertje Amszterdamban

    A Föld élő anyagmenyiségének kétharmada mikroorganizmus. Nagy baj, hogy mi átlagemberek nagyon keveset tudunk erről a világról. MIKROBIOLÓGUSOK MESÉLJETEK!

  • Újfajta csodaszer az influenza ellen

    Újfajta csodaszer az influenza ellen

    Az influenza vírusok a legtrükkösebb kórokozók közé tartoznak, s a legnevesebb tudósok szerint ezek a vírustörzsek okozhatnak a legnagyobb valószínűséggel világméretű járványt. Egy újonnan publikált felfedezés remélhetőleg gátat vet a betegség terjedésének.

  • Egy egészséges emberen tízezer mikroorganizmus faj él

    Egy egészséges emberen tízezer mikroorganizmus faj él

    Először azonosították amerikai kutatók, hogy normális körülmények között hány mikroorganizmus faj él egy egészséges ember testén.

  • A denevérek irtása nem szorítja vissza a veszettséget

    A denevérek irtása nem szorítja vissza a veszettséget

    Nem tartóztatja fel a veszettség terjedését a vérszopó denevérek irtása a dél-amerikai országokban, sőt, még kedvezhet is a kórnak - derül ki egy amerikai tanulmányból.

  • Amit a májrákról mindenkinek tudnia érdemes

    Amit a májrákról mindenkinek tudnia érdemes

    Röviden akarja tudni? Bátran igyon meg egy pohár sört, vagy egy csésze jófajta feketét saját egészsége érdekében!

  • Az influenza ellen is véd a mi kis házi baktériumflóránk

    Az influenza ellen is véd a mi kis házi baktériumflóránk

    Bár lassan vége az influenza-szezonnak, folyamatosan zajlanak kutatások, amelyek fókuszpontjában a vírus elleni küzdelem áll. A Yale Egyetem kutatói nemrég egy véletlen, ám nagy jelentőségű felfedezést tettek ezügyben.

    A szakemberek neomycinnel kísérleteztek, amely egy jól ismert, hatásos antibiotikum számos kórokozó ellen. Influenzás egereikből két kísérleti csoportot hoztak létre, az egyiknek adagolták a gyógyszert, a másikat nem kezelték semmivel. Legnagyobb megdöbbenésükre azok az állatok kevésbé voltak fogékonyak a vírus terjedésére, amelyek nem kaptak kezelést.

  • Újra fókuszban egy elfeledett vírusölő mechanizmus

    Újra fókuszban egy elfeledett vírusölő mechanizmus

    Egy gazdasejtet fertőző vírus számára rendkívül előnyös, ha a gazda védekező-rendszere nem ismeri fel, s így kényelmesen éldegélhet odabenn, miközben saját genetikai anyagának reprodukciójára kényszeríti „jótevőjét”. A tudomány művelői nemrég felfedeztek egy ősi vírusellenes mechanizmust, amely az evolúció során kiveszett, ám reméljük, most újra akcióba lendíthető.