Kréta végi olajválság

Kréta végi olajválság

66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok és velük együtt rengeteg faj tűnt el a Föld színéről. A tudósok régóta vitatkoznak, hogy mi lehetett a kréta végi tömeges kihalás oka, több teória is szárnyra kapott, a napokban pedig egy új elmélettel álltak elő.

A legnépszerűbb elmélet a kutatók körében kétségtelenül az aszteroida becsapódás okozta kihalás. Bizonyított tény, hogy a kihalással egy időben egy hatalmas aszteroida ütközött a Yucatán-félszigetre, de vajon önmagában elég volt-e ez a katasztrofális események bekövetkezéséhez?

1979-ben Luis Alvarez állt elő elsőként a becsapódás teóriával. Felfedezett egy világszerte megtalálható üledékes réteget a kréta-tercier határ közelében a földkéregben, ami a szokványosnál százszor nagyobb mennyiségben tartalmaz irídiumot. Alvarez szerint a földkéregben egyébként csak kis mennyiségben megtalálható elem egy aszteroida becsapódás során kerülhetett a kéregbe. 1990-ben a teóriát alátámasztva felfedezték a Chicxulub-krátert a Yucatán-félszigeten, amelyet ma a becsapódás helyszínének tartanak.

Sokáig kérdés volt, hogy egy Mexikóban becsapódott aszteroida hogyan okozhatta a kréta időszaki fajok 75%-ának a kipusztulását. Alvarez a Tambora vulkán 1815-ös kitörését hozta fel példaként: a kitörés során annyi vulkáni anyag került a légkörbe, hogy visszaverődtek a napsugarak, nyáron is fagypont körüli hőmérséklet volt, az ökoszisztéma összeomlott, ami pedig éhínséghez vezetett. A katasztrófa globálisan is érzékelhető volt, nem csak a vulkán közvetlen térségében. Alvarez szerint az aszteroida becsapódás során annyi törmelék került a légkörbe, hogy az a Tamborahoz hasonló ökoszisztéma összeomlást okozott, de annál nagyobb mértékben.

SciArt.eu | Kréta végi olajválság

SciArt.eu | Kréta végi olajválság | Égő olajmező napjainkban (Fotó: Phys.Org)

Kézenfekvő volt az ötlet, viszont az üledékekben a kréta-tercier határ vizsgálatakor felfedezték, hogy a becsapódás során a légkörbe jutott törmelék többnyire durva szemcsés volt, ez néhány hétig, maximum pár hónapig lehetett a levegőben, ez az idő pedig nem lehetett elég a fajok kipusztulásához. Nem volt elég finom törmelék, ami évekig is a magasban marad, és ekkora mértékű katasztrófát okozhatna.

Egy új tanulmányban előálltak a lehetséges magyarázattal. Az üledékekben sok kormot fedeztek fel a kihalás időszakából, amit eddig erdőtüzeknek tulajdonítottak. Egy sor kémiai vizsgálat szerint azonban a korom égő szénhidrogéntől származik. A Mexikói-öböl tele van olajmezőkkel. Az aszteroida becsapódás közelében lévő Jurassic Cantarell nevű olajmező a legnagyobb a térségben. A becsapódás hatására felszakadhatott a kőolajat tároló kőzet, a nagy hőhatásra pedig hatalmas olajmennyiség kaphatott lángra sötét koromfelhőket eredményezve. Az apró korom szemcsék évekig a légkörben maradhattak, sötétséget és hideget okozva.

Számítógépes modellek szerint egy ilyen tragédia következtében a napfénynek csak az 10-50%-a érte el a felszínt, a globális hőmérséklet 6-18°C között alakulhatott. A hűvös hőmérséklet kevesebb csapadékot jelentett, ami globális szárazsághoz vezetett.

A koromfelhő évekig, vagy évtizedekig a sztratoszférában maradhatott, ami elég idő lehetett az ökoszisztéma felborulásához, és a dinoszauruszok és velük együtt még számos faj eltűnéséhez a Föld színéről.

Tibor Janosi-Mozes
A szerző földtudomány szakos hallgató a Szegedi Tudományegyetemen. Oldalunkon elsősorban régészeti, humán evolúciós témákban publikál.


  • Nagy-Britannia a dinoszauruszok korában

    Nagy-Britannia a dinoszauruszok korában

    A Bristoli Egyetem kutatócsoportja friss tanulmányában Nagy-Britannia 210 millió évvel ezelőtti élővilágát mutatja be.

  • Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    Magokon vészelték át a nagy kihalást a madarak ősei

    A dinoszauruszok kihalására több teória is született, a legnépszerűbb talán az a felvetés, hogy meteor becsapódás következményeként kialakult ökológiai változások miatt haltak ki. Kanadai kutatók megvizsgálták, hogy hogyan élhette túl néhány csoportjuk a katasztrófát, és fejlődhettek ki belőlük a mai madarak, miközben az összes többi társuk eltűnt a Föld színéről a kréta időszak végén.

  • Össze-vissza vert Dilophosaurus csontjaira bukkantak

    Össsze-vissza vert Dilophosaurus csontjaira bukantak

    Paleontológus kutatók újra megvizsgálták az 1942-ben, Arizonában fellelt Dilophosaurus wetherilli dinoszaurusz maradványait. A vizsgálat során számos súlyos sérülést fedeztek fel a dinoszaurusz csontvázán.

  • A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    A végéhez érhet egy 150 éve tartó vita a dinoszauruszok testhőmérsékletéről

    Vajon a ragadozó dinoszauruszok tényleg olyan gyors és agresszív vadászok voltak, mint a Jurassic Park filmekben, vagy olyan lassúak és lomhák voltak, mint a mai krokodilok? A paleontológusok már 150 éve vitatkoznak a dinoszauruszok testhőmérsékletéről, ami alapjaiban különbözteti meg az őshüllők életmódját és aktivitását.

  • Megtalálták a Velociraptor tollas rokonát Kínában

    Megtalálták a Velociraptor tollas rokonát Kínában

    A Kínában felfedezett új dinoszaurusz faj 125 millió évvel ezelőtt, a kréta időszakban élt, és a tollas dinoszauruszok népes családjához tartozott. A Zhenyuanlong suni névre keresztelt állat a legnagyobb az eddig felfedezett tollas dinoszauruszok közül, amely madár-szerű szárnnyal rendelkezik.

  • Bizarr fajok a Föld történetéből

    Bizarr fajok a Föld történetében

    A Jurassic World nemzetközi bemutatójával sokak érdeklődését felkelthette a paleontológia tudománya. Azonban nemcsak dinókból állt az egykori világ. A filmben szereplő fajoknál sokkal bizarrabb formák is jelen voltak a Földön. Válogatás.

  • ISIS-hez hasonló szervezetekből is született már elismert állam

    ISIS-hez hasonló szervezetekből is született már elismert állam

    ISIS-hez hasonló szervezetek nem először tombolnak az arab térségben, sőt egy hasonló csoportjuk egy máig világszerte elismert államot alapított.

  • Három nap múlva megöli magát a Messenger

    Három nap múlva megöli magát a Messenger

    A Merkúr első műholdja, az amerikai Messenger (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) űrszonda három nap múlva, április 30-án követ el "öngyilkosságot".