Soltész Béla: Hátizsákkal Brazíliában – Kalandos útikalauz Riótól az Amazonasig

Soltész Béla: Hátizsákkal Brazíliában – Kalandos útikalauz Riótól az Amazonasig

A karneváli őrület hazája, Dél- és Latin-Amerika legnépesebb és legnagyobb kiterjedésű országa. Soltész Béla hátizsákkal utazta be ezt a fantasztikus helyet, Brazíliát. Nem csak az ország leghíresebb helyeit járta be, megnézte a nyári olimpiai játékok akkor még épülő helyszíneit is. Így szerzett élményeit írta meg Hátizsákkal Brazíliában című könyvében.

A XXXI. nyári olimpiai játékokat augusztus 5. és augusztus 21. között rendezik, egy hónappal később itt tartják a paralimpiai játékokat is. Ez az első olimpia Dél-Amerikában. „205 ország 10.500 olimpikonja vesz részt az eseményen, és 17 nap alatt 306 verseny kerül megrendezésre, amire összesen 7,5 millió jegyet lehet kapni: a legolcsóbb 3000 forint, a legdrágább 350 ezer forint körüli áron kapható. … A 33 helyszín négy, egymástól viszonylag távoli városrészben található, amelyek között metróval, elővárosi vasúttal és kötöttpályás buszokkal lehet közlekedni” – összegzi a legfontosabb adatokat könyvében Soltész Béla, aki elbeszélgetett a közlekedési dugóban órákig veszteglő buszsofőrrel, az építkezés okozta káoszban jól tájékozódó lakókkal, ellátogatott az olimpiai faluhoz, és figyelemmel követte a politika változásait.

Amikor 2009-ben Brazília elnyerte az olimpia rendezésének jogát (ráadásul két évvel korábban dőlt el az is, hogy a 2014-es focivébé is az övék), a gazdaság szárnyalt, és az általános optimizmus csúcsán olyan érzés járta át a büszke brazilokat, hogy az ország végre megmutathatja a világnak, hogy mire képes. 2016 elejére viszont az olimpia ügye elég furcsa helyre sodródott a brazil politika tajtékos hullámain.
Akárhogy is, a riói olimpia alkalmat ad(ott) Riónak arra, hogy magasabb szintre lépjen, és igazi globális város legyen belőle. Úgyhogy az olimpikonjaink mellett a városnak is drukkolni fogok, hogy megnyerje a maga aranyérmét. Ami jelen helyzetben sajnos csak annyit jelent, hogy ne legyen semmi nagy gikszer, ami beárnyékolná az eseményt. Ha rendben lemegy az egész, Rio az én szememben olimpiai bajnok lesz.

Soltész Béla egy hátizsákkal indult útnak, hogy felfedezze magának Brazíliát. A nevezetességeken kívül olyan világvégi falvakba is elkeveredett, amelyek talán még a térképen sincsenek rajta. Ámuldozott Brazíliaváros és São Paulo modernségén, és gyönyörködött Minas Gerais barokk aranyvárosainak szépségében. Híres brazilok nyomába eredt – mint Pelé, Ayrton Senna vagy épp Paulo Coelho –, és híres brazíliai magyarok nyomára is bukkant, mint például Molnár Gábor vagy Lénárd Sándor.

SciArt.eu | Soltész Béla: Hátizsákkal Brazíliában – Kalandos útikalauz Riótól az Amazonasig

SciArt.eu | Soltész Béla: Hátizsákkal Brazíliában – Kalandos útikalauz Riótól az Amazonasig | Címlap

A szerző rengeteg brazil emberrel ismerkedett meg útja során, akiktől többet tanulhatott az igazi Brazíliáról, mint bármilyen hagyományos útikönyvből. Ezeket az élményeket osztja meg Hátizsákkal Brazíliában című könyvében, ami saját fotóival illusztrálva és még több fotóalbumhoz vezető QR-kóddal kiegészítve júniusban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Soltész Béla 1981-ben született Budapesten. Az ELTE spanyol–portugál szakán és a BCE nemzetközi tanulmányok szakán végzett. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Chilében és Mexikóban tanult, doktori tanulmányait a BCE-n folytatta. Kutatási témája a latin-amerikai és a kelet-közép-európai migráció.


  • Csikász Lajos: Ezüst sávok, arany liliomok

    Csikász Lajos: Ezüst sávok, arany liliomok

    A magyar történelmet még a hazai történészek is viharosnak festik le, jó kérdés hogy mi a helyzet azokkal az időszakokkal, amelyekről a történelemkönyvek is csak úgy tesznek említést, hogy „zavaros idők”? Csikász Lajos új történelmi kalandregénye egy ilyen időbe repíti vissza az olvasót, az Árpád-ház kihalását követő interregnumba, méghozzá in medias res, a ló- és disznóhúgytól bűzlő, sártól dagadó magyar nincstelenségbe és kétségbeesésbe, ahol szerencsére egyetlen biztos magyaros dolog azért még mindig akad: a széthúzás.

  • A Föld legmagasabb vulkánjára indulnak magyar kutatók

    A Föld legmagasabb vulkánjára indulnak magyar kutatók

    A Föld legmagasabb aktív vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő, 6893 méter magas Ojos del Saladóra indulnak a hétvégén magyar kutatók, hogy a klímaváltozás hatásait vizsgálják.

  • Fábián Tamással a világban fotókiállítás

    Fábián Tamással a világban fotókiállítás

    Az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke, a Fábián Tamás-Ért-Ék Alapítvány és a Magyar Földtani Védegylet „Fábián Tamással a világban” címmel kiállítást rendez az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéken. (Szeged, Egyetem utca 2.) A tárlat megnyitóját november 6-án, szerdán 16 órakor tartják.

  • Fehér ember taxiba száll – Kameruni napló 2.

    Fehér ember taxiba száll – Kameruni napló 2.

    A Science Caffe főszerkesztője, Jánosi-Mózes Emese hat hónapra Közép-Afrikába, Kamerunba utazott több európai önkéntessel, hogy egy helyi szervezet által koordinált iskola működését segítse. Portálunkon "Kameruni napló" címmel sorozatot indítottunk a kalandos félév bemutatása céljából. Ezúttal a beilleszkedés első pillanataiba nyerhetünk betekintést.

  • Kalandra fel! Egy magyar keresőrendszer forradalmasíthatja az utazási szokásokat

    Kalandra fel! Egy magyar keresőrendszer forradalmasíthatja az utazási szokásokat

    Közel egy évvel ezelőtt írtunk a Science Caffe Nyári olvasmányában egy olyan magyar webes fejlesztésről, ami éppen a napokban Budapesten megrendezett VIII. Barcamp rendezvényen aratott győzelmet, olyan hazánkban is jól ismert fejlesztéseket maga mögé utasítva, mint a Zivi telekocsija, vagy a Exact.ly pénzkereseti szolgáltatásai.

  • Lábára szabták a hétmérföldes csizmát - Beszélgetés egy fiatal világutazóval

    Lábára szabták a hétmérföldes csizmát - Beszélgetés egy fiatal világutazóval

    Világok arcai címmel indult egy új, nagyszerű programsorozat a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár Újkerti Fiókkönyvtárában márciusban. Az érdeklődők minden hónap első szerdáján úti beszámolókon, előadásokon vehetnek részt. Az első három vetített képes előadást Nyiri Bálint, egy igazi garabonciás diák tartotta. - Semjéni Rita interjúja.

  • „Az élet újra felkért egy táncra” – A Buenos Aires-i kaland

    „Az élet újra felkért egy táncra” – A Buenos Aires-i kaland

    Sándor Anikó megtette azt a lépést, amelyet a legtöbb, életével elégedetlen ember nem mer megtenni. Jól fizető szerkesztői állását egy női magazinnál egyik pillanatról a másikra felmondta, aztán vett egy repülőjegyet Buenos Airesbe.

  • Nigériai Egypercesek: Az igazságosztók, Karácsonyi mise

    Nigériai Egypercesek: Az igazságosztók, Karácsonyi mise

    Heiling-Koltai Beáta hat éves koráig Nigériában élt. E történeteket azóta magával hordozza, most pedig elérkezettnek látta az időt arra, hogy csipetnyi adagokban leírja őket.