Csodaszerek: igaz vagy hamis? - Összefoglaló infografika

Csodaszerek: igaz vagy hamis? - Összefoglaló infografika

Miután lassan minden hónapban megtalálja valaki a rák ellenszerét vagy a hosszú élet titkát valamilyen növény bogyójában, amelyből aztán sokszor szépen csomagolt táplálékkiegészítő lesz, David McCandless londoni adatújságíró infografikát készített, számba véve több száz népszerű táplálékkiegészítőt, természetes hatóanyagot, és megvizsgálta, hogy alá vannak-e támasztva tudományos kísérletekkel, eredményekkel. Ha igen, akkor milyen mértékben igazolt a hatóanyag és a róla kinyilvánított jótékony hatás kapcsolata.

A táplálékkiegészítőket, párosítva az adott javallattal, betegséggel, 7 rangsorolási kategóriába helyezte az erősen igazolt szinttől, egészen a káros hatásig.

Az interaktív grafikában, a buborékok nagysága a hatóanyagok népszerűségét jeleníti meg a Google keresésekre alapozva. A narancssárgával jelölt gömbök azt jelzik, hogy bár mostanáig kevés kutatási eredmény kapcsolódik hozzájuk, mégis tudományos érdeklődésre tart számot és jelenleg is vizsgálják az adott indikációkra.

SciArt.eu | Csodaszerek: igaz vagy hamis? - Összefoglaló infografika

SciArt.eu | Csodaszerek: igaz vagy hamis? - Összefoglaló infografika |

A teljes interaktív infografika itt található. Nézze meg, hogy vajon a levendula depresszióra gyakorolt hatása, vagy az omega 3 fogyasztás és a gyermekek intelligenciája közötti kapcsolat alátámasztott-e tudományos és klinikai kísérletekkel. Jó böngészgetést kívánunk!


  • Csodaszerek: igaz vagy hamis? - Összefoglaló infografika

    Csodaszerek: igaz vagy hamis? - Összefoglaló infografika

    Alátámasztott-e tudományosan, amit tudni vélünk a halolajról, a kurkumáról és a többiekről?

  • Menekültek a világban

    Menekültek a világban

    Az ENSZ adatai alapján 2014-ben hozzávetőlegesen 60 millió migráns volt a Földön. Kétharmaduk belső migráns, azaz országhatárt nem lépett át.

  • Jövőkép a kávéról

    Jövőkép a kávéról

    A kávéfogyasztás a világon folyamatosan nő. Már az olyan hagyományosan teaivó térségek is, mint Ázsia, kezdenek rászokni a sötétebb innivalóra. Ugyanakkor a teafogyasztás is növekszik, különösen a gyümölcsteáké. A tea-, és a kávéfogyasztás olyan pozitív hatásokkal is jár, mint a fertőző betegségek csökkenése, hiszen ezeket az italokat magas hőmérsékletű vízzel készítik.

  • A hidegháború „kilépni tilos” rendszerét a „belépni tilos” rendszere váltotta fel

    A hidegháború „kilépni tilos” rendszerét a „belépni tilos” rendszere váltotta fel

    A történelmet meghatározó nagy népmozgásokkal kapcsolatban a tudomány a környezet változásainak tulajdonít nagyobb szerepet. A népvándorlások és civilizációs "összeomlások" egyik legismertebb kutatója, Jared Diamond az Összeomlás – Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez című könyvében is a környezet pusztulásának hatásait és következményeit vizsgálja a népességmozgások összefüggéseinek teljesebb megértése érdekében. Nem kérdés, hogy a népvándorlások és a környezet között kapcsolat húzható, napjaink migrációs folyamatait azonban mégsem ebben a kontextusban vizsgálják, holott a legtöbb népvándorlást okozó konfliktus mögött is környezetromlással kapcsolatos jelenségek húzódnak meg.

  • A többnejűség szívbajhoz vezethet

    A többnejűség szívbajhoz vezethet

    Minél több felesége van egy férfinak, annál nagyobb a szívbetegség kialakulásának lehetősége az első olyan kutatás szerint, amely a többnejűség egészségre gyakorolt hatásait vizsgálta.

  • A másnaposság kezelése az ókori Egyiptomban

    A másnaposság kezelése az ókori Egyiptomban

    Az egyiptomiaknak jól bevált receptje volt a másnaposság ellen a fellelt kézirat alapján. A napjainkban használatos tabletták helyett az ókori nép természetes gyógymódot használt a macskajaj ellen.

  • Pozitív városklímafaktor az elektromos autó, csökkentik a hőséget a zöld járművek

    Pozitív városklímafaktor az elektromos autó, csökkentik a hőséget a zöld autók

    A hagyományos gépjárműveknél jóval kevesebb hőt bocsátanak ki az elektromos autók, ez pedig komoly környezetvédelmi előnyökkel járhat, csökkenthetik a hőséget a városokban - érvelnek amerikai és kínai tudósok.

  • Hány óra alvásra van szükségünk valójában?

    Hány óra alvásra van szükségünk valójában?

    Életünkből 24 évet átalszunk, bár az alvás pontos funkciójának meghatározása még mindig vita tárgya a tudósok körében. Egy biztos: ha ennyi időt töltünk vele, és ha az alvásmegvonás bevált kínzó módszer volt, az életbenmaradáshoz biztosan elengedhetetlen. De pontosan mennyi is az a napi alvásmennyiség, amelyre valóban szükségünk van?