Minden ami Recenzió

  • Gunnar Myrdal: Korunk kihívása: A Világszegénység

    Az ENSZ-ben dolgozó svéd közgazdász professzor 1970-ben írta a könyvet, így mai tanulmányozása történelmi távlatokat ad a szegénységnek. Hogyan változott a világban a szegénység, és milyen megoldásokat tartott fontosnak a szerző?

  • Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa

    Nem hagytam volna ki a Bulikovba tett utazást. Csak remélem, hogy a legközelebbi látogatásom során érdekesebb alakokkal találkozom majd.

  • Lev Grossman: A Varázslókirály

    Lev Grossman 2009-es A Varázslók címen megjelent könyve megosztotta a fantasy rajongóit: vannak, akik szerint ezt a könyv rakta le a műfaj 21. századi alapjait, vannak, akik nem is hajlandóak a fantasztikus irodalom körébe tartozónak tekinteni a regényt, helyette a posztmodern irodalmi művek közé sorolják. Az azóta trilógiává bővült sorozat, melynek most második kötete, A Varázslókirály jelent meg magyarul, sokakból heves utálatot váltott ki, mások viszont – olyanok is, mint a fantasy jelenleg egyik legelismertebb szerzője, Georege R. R. Martin – legalább ilyen hévvel rajonganak a sorozatért.

  • Christopher Moore: Bolond

    Christopher Moore 2009-ben napvilágot látott regénye, a Bolond nem kisebb metaforikus fába vágta a képzeletbeli fejszét, mint Shakespeare Lear királyának átírásába. Komédiára. Prózában. A bolond szemszögéből. Sok altesti poénnal. Szentségtörés.

  • Nick Cutter: Mélység

    Nick Cutter (avagy eredeti nevén Craig Davidson, kinek hogy tetszik), a 21. századi horror egyik ígéretes, mind a kritikusok, mind a közönség által elismert tehetsége; Mélység című, idén megjelent regénye pedig – amely egyben az első, amit szép anyanyelvünkön is kezünkbe vehetünk – az előzetes hírharangok szerint a szerzőnek talán az eddigi legjobb alkotása a műfajban.

  • Dheepan

    A film első képkockáit Sri Lankán (Ceylon) forgatták. Az 1948-ban felszabadult, volt Brit gyarmat, a többi kizsigerelt országhoz hasonlóan súlyos feszültségeket örökölt.

  • Michael Snow szekvenciális esszenciái között

    Michael Snow egy igazi matuzsálem a kortárs művészek "panteonjában", szeptember héttől október végéig, munkáiba kaphatunk betekintést, behallást és betapintást a Sequences címmel debütált barcelonai kiállításán.

  • A legkékebb közösség

    Az idei év két, talán leginkább várt brit albuma zenei ajánlónkban.

  • Almási Miklós recenziója

    Most még aktuálisabb a könyv, mint amikor a Charlie Hebdo elleni merénylet miatt elhalasztották a bemutatót. Almási Miklós recenziója nyilvánvalóan a bevándorlási hisztéria előtt készült.

  • Saul fia és az uralkodó eszme szorítása

    Esterházy, javított kiadásban megjelent apjáról írt könyvében olvasható mondata jutott eszembe: bárkiből lehet III/III-as.

  • Csikász Lajos: Diadalmas liliomok

    A magyar Science-Fiction irodalomban már ismert és elismert Csikász Lajos az Ezüst sávok, arany liliomok című történelmi regényének folytatásával, úgy tűnik nemcsak egy teljes korszakot kíván feldolgozni, hanem véglegesen szeretné beleírni magát a történelembe is.

  • A Föld sója

    Mélységesen elkeserítő egyben reménykeltő film az emberiségről. Két egymásra találó idős művész tekint vissza az elmúlt 50 évére.

  • Aranytorkúakat egy csapásra (Márai Sándor - Marco Tutino: A gyertyák csonkig égnek)

    Ha valamihez passzol az opera műfaja, akkor az Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye.

  • Lars von Trier: A Főfőnök

    A mélyen depressziós, reménytelenséget, letargiát, elvágyódást sugalló filmrendező 2006-ban megrendezte első komédiáját, ebből készült a színházi darab Anger Zsolt rendezésében.

  • Nietzsche a nőkről

    Ismert, hogy Nietzschet három nő nevelte fel, meglehetősen poroszos stílusban. Az elfojtott homoszexualitása honnan ered azt nem tudhatjuk, de valószínű, hogy a genetikai hajlamra rásegített a nevelés.

  • Csikász Lajos: Ezüst sávok, arany liliomok

    A magyar történelmet még a hazai történészek is viharosnak festik le, jó kérdés hogy mi a helyzet azokkal az időszakokkal, amelyekről a történelemkönyvek is csak úgy tesznek említést, hogy „zavaros idők”? Csikász Lajos új történelmi kalandregénye egy ilyen időbe repíti vissza az olvasót, az Árpád-ház kihalását követő interregnumba, méghozzá in medias res, a ló- és disznóhúgytól bűzlő, sártól dagadó magyar nincstelenségbe és kétségbeesésbe, ahol szerencsére egyetlen biztos magyaros dolog azért még mindig akad: a széthúzás.

  • Hajsza a tartósított istenség után – a Kraken

    China Miéville második magyarul megjelent regénye, a Kraken 2013-ban került a hazai könyvesboltokba, az Agave Könyvek jóvoltából. A rendkívül vonzó, attraktívan minimalista borítóval és ígéretes fülszöveggel ellátott kötet, az angol fantasy-irodalom Neil Gaimanhez mért jelentőségű szerzőjének könyve 2011-ben elnyerte a legjobb fantasy-regénynek járó Locus-díjat. Kolozsi Orsolya recenziója.

  • Helga Weiss: Helga naplója

    Holnap felszáll a füst, te leszel az.” A rabvicc Auschwitzból származik, Helga Weiss jegyezte le naplójában. Nem történelmi dokumentációt tartunk kezünkben, csupán egy kislány feljegyzéseit, aki úgy érezte, annyira abszurd és szürreális mindaz, ami körülveszi, hogy ki és le kell írnia a látottakat.

  • Liberating sincerity: Louie

    A magyar származású Louis C.K. (alias Szé-kely) üde színfoltja az egyébként is tarka amerikai stand-up mezőnynek. A negyvenes éveiben járó, két kislánnyal (és egy elrontott házassággal) büszkélkedő, pocakját és kopaszodását méltósággal viselő New York-i komikus a témákat számos kollégájához hasonlóan a saját életéből meríti – ám ő még a tengerentúli mércével mérve sem kíméli magát. Improvizatívnak tűnő történeteiben C.K. sokkoló őszinteséggel elemzi a kifejezetten kínos vagy épp szégyenteljes élményeit, a szókimondó, politikai korrektségre fittyet hányó monológok pedig pontosan ezért lesznek megvilágító erejűek. Mivel a saját példáján keresztül tapint rá a néző elfojtott, elhallgatott gondolataira és primitív félelmeire, a humorista fellépései sikerrel szembesítenek minket a képmutatás, az előítéletek és a merev társadalmi szabályok káros és röhejes hatásaival.

  • Christopher Moore: Te szent kék!

    Hogyan írunk egy történetet a kék színről? Milyen szempontból közelítjük meg? Tudományos? Művészeti? Történelmi? Netán művészettörténeti? Mindegyik? Egyik sem? – Kolozsi Orsolya könyvajánlója Christopher Moore legújabb magyar nyelven megjelent regényéről.

  • Pál-Molnár Elemér: Az ásványok művészete

    Túlzás lenne úgy nekifutni egy a természettudományok és a művészetek határain mozgó könyv ismertetésének, hogy példátlan próbálkozásról számolnánk be. A határok összemosódására eklatáns példa lehet a portálunk megszületése, amiért fokozott érzékenységet mutatunk a tudományos és művészeti nomenklatúrák kreatív metszeteinek mintázatai iránt, legyen szó vizuális vagy írásos alkotásokról. Ezúttal mélyebbre hatolunk és a metszetek metszeteibe tekintünk bele.

  • Attracted to life – Gravity

    Annyit beszélnek, írnak, vitatkoznak Alfonso Cuarón új filmjéről, akkora várakozás előzte meg a Gravity-t, hogy aki nem akar kimaradni a popkultúra talán egy új klasszikusának születéséből, az siet a mozikba, felteszi a varázsszemüveget és két órára a világűrbe távozik. Gondolkodni és tanulni – emberségünkről, jelentőségünkről, nagyságunkról és kicsinységünkről a csillagok között és itt, a Földön.

  • Neil Gaiman: Óceán az út végén

    Idén jelent meg a kortárs fantasy egyik legjelentősebb alkotója, Neil Gaiman új regénye, az Óceán az út végén. A Mesternek öt év óta ez az első új, nyolc éve pedig az első felnőtteknek szóló regénye.

  • „Itt még csak vendég sem vagyok”

    Terék Anna 2011-ben megjelent, Duna utca című verseskötete – az azóta eltelt időt is figyelembe véve – az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb költészeti teljesítménye.

  • Formanek–Ilyés–Pignitzky: Book of the Dead

    Formanek Csaba, Ilyés Lénárd és Pignitzky Ádám produkcióját, amint azt már a cím is elárulja, a Tibeti halottaskönyv inspirálta. E szövegről viszont valószínűleg kevesen tudnak eleget ahhoz, hogy – a keleti filozófiához való köthetőségen túlmutató – értelmezési szempontokat meríthessenek belőle. Erre azonban nincs is szükség; a fizikai színház saját törvényszerűségek uralta, koherens világot bontakoztat ki.

  • A Child in a Grown-up’s Body – Pacific Rim

    Egy bizonyos életkorban az emberszabású robotok és/vagy az óriási szörnyek a kisfiúk jelentős hányadát ejtik rabul. Annak idején e sorok írója is számtalan monstrum-támadást szimulált a homokozóban, képzeletbeli városokat rombolva porig vagy mentve meg a teljes pusztulástól. Hollywood leghíresebb hobbit-kinézetű rendezője, Guillermo del Toro legfrissebb meséjével pontosan a bennünk élő örök gyermeket célozza meg. A Tűzgyűrű szerethető vonása, hogy jobb pillanataiban képes visszarepíteni minket oda, mikor még néhány műanyag játék körül forgott a fantáziavilágunk.

  • Kamufelhő, csak természetesen

    Szabó Tibor Benjámin negyedik megjelent kötetének címe Kamufelhő, mely huszonegy novellát foglal magában. A rövid történetek közös jellemzője, hogy ugyanabban a világban játszódnak, és a szereplők (apa, gyermek, volt feleség, szerető) is megegyeznek. A novellák közös pontja még a mesélő, vagyis az édesapa figurája, akinek célja felkészíteni gyermekét arra, hogy az életben minden múlandó.

  • „Az élet újra felkért egy táncra” – A Buenos Aires-i kaland

    Sándor Anikó megtette azt a lépést, amelyet a legtöbb, életével elégedetlen ember nem mer megtenni. Jól fizető szerkesztői állását egy női magazinnál egyik pillanatról a másikra felmondta, aztán vett egy repülőjegyet Buenos Airesbe.

  • Egy kis mozgás mindenkinek kell – Kriptonit: Game

    Nem kifejezetten nézőcsalogató manapság, ha egy produkció mozgásszínházként definiálja önmagát. A különböző mozgásformákat és táncelemeket felhasználó, a verbalitás helyett a test erejéből építkező színpadi kifejezésformát sajnos sokkal könnyebb rosszul, mint jól használni. A modoros kísérletezésbe, izzadtságszagú művészkedésbe és/vagy szimpla unalomba fulladó performanszok az elmúlt időszakban a kortárs költészethez és a kísérleti filmhez hasonló szitokszóvá züllesztették a műfaji megjelölést, sikeresen tartva távol a szélesebb közönséget az efféle művek megtekintésétől.

  • A médiaelmélet füveskönyve

    A szerkesztés könnyed humora segíti a befogadót, hogy megismerje McLuhan professzor próféciaként emlegetett megállapításait az elektronikus média koráról, melyek a fülszöveg ajánlása szerint „négy évtized elteltével is milyen zavarba ejtően tiszták, mennyire meghökkentően pontosak és időszerűek”. Egyes, inkább általánosabb, társadalmi működésre utaló megállapítások valóban időtállónak bizonyulnak a Facebook és a Twitter világában is, bár egészében a szöveg vesztett valamelyest újszerűségéből, informatív jellegéből a magyarországi megjelenésig eltelt negyvenöt év alatt – Balogh Orsolya recenziója.

  • c című könyve kapcsán

    Ebben az évben kapom meg, ha minden jól megy, aranydiplomámat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem jogutódjától. Ezért vállalkoztam e könyv elolvasására. Úgy gondoltam, hogy miután vagy hat féléven át töltötték a fejembe a filozófiát, a „dialmatot”, a tudományos szocializmust, a munkásmozgalom történetét, az elmélet-történetet, csak megbirkózom valahogy vele.

  • Artists Bring Dinosaurs Back to Life

    Ki gondolná, hogy mára önálló művészeti diszciplínává nőtte ki magát a Paleo-Art? Az ősi idők gigászai és apróságai mára főleg a múzeumokban tekinthetők meg, a művészet azonban képes lett életre kelteni az évmilliókkal korábbi idők letűnt flóráit és faunáit.

  • Pornók közt halni meg? – Mérő Vera: Pornográcia

    A pornó és a női szexualitás kérdéskörét több okból is nehéz boncolgatni, többek között mert a szexualitás, különösen pedig a női szexualitás a “felvilágosodás” hozadékai ellenére a társadalom értékrendszerében máig tabunak számít, ezek után nem csoda, hogy a pornó – mint a szexualitás közvetlen megnyilvánulásának egyik formája – szintén tabutéma. Mérő Vera szerint a nők viszonyulása a pornográfiához nem ritkán hibás, sőt néha egyenesen torz nézőpontok alapján kerül tálalásra. A Pornográcia című, Kalligram kiadásában megjelent könyv kísérletet tesz a lehetetlenre – a nők és a pornográfia kapcsolatának objektív feltárásán keresztül. A könyv képes egyszerre arcul csapni a képmutató olvasót és a képmutató társadalmat is.

  • Glen Duncan: Az utolsó vérfarkas

    Vannak könyvek, amelyek esetében az olvasót annyira magával ragadja a történés, hogy a szereplők sorsa feletti nagy aggodalmában egyszerűen képtelen letenni a kötetet, amíg a lehető leggyorsabban keresztül nem rágja magát rajta.

  •  Egy iparóriás agóniája - Képpel és verssel Csepelről

    Rekviem címmel Kis Pál István költő és Tamási Gábor fotográfus közös albumot jelentetett meg október végén. A Magyar Írószövetség, valamint a szekszárdi Vitolla Kiadó adta ki a két művész kötetét, amely a Csepel Vas- és Fémművekről készült. Kis Pál István lírai – a vers és próza kombinációjával megírt – szövegét kitűnően egészítik ki Tamási Gábor nem ritkán megrendítő, de minden esetben elidőzésre és gondolkodásra késztető felvételei. Vagy inkább fordítva? A képeket egészítik ki a helyenként drámai hátterű írások? Teljesen mindegy. Egy biztos: a rendkívül sikeres kép-szöveg kombináció nem csupán a két művész alkotói harmóniáját, hanem a választott téma iránti alázatukat is elárulja.

  • A Séralini-kísérlet kritikája – A GM-érme két oldala

    Nemrég jelent meg oldalunkon egy rövid ismertető G. E. Séralini GM-kísérletének a Nature című szaklapban közölt eredményeiről, amely nagy port kavart nemzetközi tudományos körökben. A kísérlet szakmai kritikáját Nagy-Radics Bernadett, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai intézetének és a Zöldbiotech.hu munkatársa foglalja össze.

  • Guido Knopp: A Harmadik Birodalom titkai

    Gondoltad volna, hogy Hitler egy aljas képmutató volt?

  • Szakácskönyv-mustra – olasz élvezetek

    Igaz ugyan, hogy már jócskán magunk mögött hagytuk a paradicsomszezont, és a ritkás őszi napfény még csak véletlenül se juttatja eszünkbe a dolce vita életérzést, ám induló sorozatunk első darabjaként mégis a dél-európai térségbe kalauzoljuk olvasóinkat. Mégpedig azért, mert az igen népszerű olasz konyha rajongói valószínűleg kis hazánkban is rengetegen vannak, illetve azért is, mert talán a mediterrán ízek segítségével mégiscsak könnyebb lesz visszacsempészni egy kis hőn áhított nyarat a mindennapokba.

  • Az állambiztonsági szolgálat és a magyar irodalmi élet 1956 és 1990 között

    A művészi önkifejezés önmagában komoly rizikófaktor egy autokratikus berendezkedés számára, nem volt ez másképpen a hazai kommunista diktatúra idejében sem. A rendszer olajozott működésében a művészek, alapvetően pedig maga a műveltség, a tudás is homokszemek, amelyek hamar kikezdhetik a gépezet fogaskerekeit. A megfelelő "üzemeléshez" éppen ezért nélkülözhetetlen a veszélyes elemek folytonos nyomon követése, szükség szerint pedig a veszélyforrás kiiktatása. Szőnyei Tamás 5 éves kutatómunkájának köszönhetően mára mindenki korhű betekintést nyerhet az 1956 és 1990 közötti kommunista rezsim állambiztonsági szolgálata által megfigyelt irodalmi személyiségek felfoghatatlanul bizarr dokumentumaiba, jelentéseibe.

  • Párizsi feleség, avagy minden sikeres férfi mögött egy nő áll?

    „Annak idején Párizst tartottuk a világ közepének, és az is volt. Hiszen végülis mi magunk találtuk ki. Mi alkottuk meg a vágyainkból, cigarettából és Rhum St. Jamesből, mi alkottuk meg füstből, okos és kegyetlen beszélgetésekből...”

  • Prérifarkas blues

    „Ha minden rendben van, de te attól félsz, hogy valami elromlik és tönkreteszi az egyensúlyt, azt úgy hívják: prérifarkasbánat.”

  • John Scalzi: Vének háborúja (Old Men's War)

    Ön is szeretne egy második dobást? Egy új életet azután, hogy egy teljeset már leélt? Szeretne ismét fiatal és erős lenni, sőt, már-már emberfelettivé válni? Új világok, új, sosem látott fajok, egy gyarmatokért folyó kegyetlen, ám ennél fogva sosem unalmas háború – mindezt egyetlen katonai szervezet kínálhatja önnek: a Gyarmati Véderő. Csatlakozzon a hetvenöt éves John Perryhez és bajtársaihoz, és készüljön fel egy lélegzetelállító űrbéli kalandra!

  • Egyenlítői Magyar Afrika

    Trenka Csaba Gábor eredetileg 1991-ben megjelent regénye egy alternatív valóságban játszódó, sok tekintetben ízig-vérig magyar családregény, megdöbbentő politikai és történelmi körkép egy soha nem létezett világról. Görbe tükröt állít elénk a magyar néplélekről egy fiatalember képében, aki hőse és egyben antihőse is a történetnek. Lajtai Gábor egy személyben gátlástalan gazember sajátos erkölcsi kódexszel, az események és történelmi viharok ártatlan áldozata és filozofikus hajlamú szemlélődő ember. Trenka Csaba Gábor a történettudományok egyik legkedvesebb és egyúttal leggyűlöltebb kérdése, a "Mi lett volna, ha…?" köré szövi nyers, megdöbbentő regényét.

  • Marija Morevna és a Halhatatlan

    Idén új színfolt tűnt fel a hazai fantasztikus könyvkiadás palettáján az Ad Astra Kiadó személyében. Első kiadott könyveik díjnyertes, nagysikerű regények az igényes külföldi fantasztikus irodalomból, közéjük tartozik Catherynne M. Valente könyve, a Marija Morevna és a Halhatatlan. Ha az Ad Astra az e könyv által is kijelölt ösvényen marad, akkor valódi szolgálatot tesz majd a magyar olvasóközönségnek azzal, hogy csodálatos, életre szóló élményeket varázsol könyvespolcainkra.

  • Én táncolnék veled - „Táncolók” (Ils Dansent)

    A francia TV5 Monde tovább folytatja kultúrmisszióját, ám a csatorna új sorozatával ezúttal a különböző tehetségkutató- és reality-műsorokon, illetve az egyre sterilebb kínálatú zenecsatornákon felcseperedett tinédzser-közönséget célozza meg.

  • Pál-Molnár Elemér: Völgybe zárt idő - ízleld meg Székelyföldet

    Ahhoz, hogy valaki érezze az időt állni, nem kell fizikusnak lennie. Az idő szubjektív. Felgyorsult és erőltetetten menetelő világunkban szerencsére minden utazó belebotlik olyan helyekbe, ahol az idő a szó legszorosabb értelmében megállt. Pál-Molnár Elemér geológus legújabb könyvében egy ilyen helyre viszi az olvasót. A Völgybe zárt idő címmel megjelent könyv egy állandó világ reliktuma, Székelyföld egyik eldugott falvacskájának múltja, jelene és jövője egyszerre, ami a maga örökkévalóságában rajzolódik ki.

  • Beck Mihály: Humor a tudományban

    Beck Mihály kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Humor a tudományban című könyve úttörőnek tekinthető, nemcsak hazánkban, hanem mondanivalója szempontjából az egész világon. Első ízben jelenik meg ugyanis átfogó munka a tudomány humoráról. Az akadémikus könyvéből kiderül, hogy a tudomány nagyon is emberi dolog, ahol mindig van min nevetni.

  • Az igazi kaland

    Benjamin Mee, a The Guardian újságírójából állatkert tulajdonossá avanzsált brit férfiú afféle XXI. századi Gerald Durrelként tűnik fel életrajzi regénye, a magyarul a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában megjelent Az igazi kaland lapjain. Mee egyébként bevallottan rajong és felnéz az író/állatvédő/környezetbúvár Durrelre, aki nyilván jócskán befolyásolta ifjúkori olvasmányélményeit is.

  • World War Z – Zombiháború

    Zombireneszánszot élünk, hölgyeim és uraim. Ami talán nem is baj, hiszen mivel a vámpírokat, az éjszaka élőhalott, vérszomjas ragadozóit sikerült a popkultúra jólfésült hősszerelmeseivé szelídíteni (bár egyes vélemények szerint a „kiherélni” szó jobban illene a folyamatra), az emberiségnek szüksége van a szörnyekre, amelyek mint az erős fűszer a szemből a könnyeket, úgy csalogatják elő a lélekből az irracionális félelmeket.

  • Mi lett volna, ha Mátyás nem hal meg köszvényben?

    A történelem tényekkel operál. A "mi lett volna ha", azonban örök kérdés, amire csak a fantázia tud válaszolni. Mi lett volna ha, az igazságos Mátyást kigyógyítják a betegségéből és ambíciói a célba vezetik? Milyen lenne most Magyarország?

  • Plinius szerint a világ az öntudatára ébredt elme gyötrelmes vergődése az örök ismeretlenségben

    Caius Plinius Caecilius, vagy jobban ismert nevén idősebb Plinius az ókori római enciklopedista polihisztor sok mindenben eltért a korábbi ókori, elsősorban görög tudósoktól. A görögök zűrzavaros világképek helyett érett filozófiákkal, ellentmondásokat kerülve próbálták a világot megmagyarázni, a rómaiak azonban mint mindenben ebben is eltértek elődeiktől. A mindent átható római hedonizmus ugyanis az anyagi dolgok mellett, a gondolatokat is bekebelezte, felzabálta. Plinius 37 kötetes gyűjteményében a Naturalis Historia-ban a babonák emészthetetlen darabjaitól kezdve, az elgondolkodtató felismerésekig szinte minden olyan dolgot papírra vetett, vagy vettetett, amiért a római korleírás egyik legszebb hagyatékaként tisztelhetjük. De milyen Pliniusz szerint a világ? Plinius szerint a világ az öntudatára ébredt elme gyötrelmes vergődése az örök ismeretlenségben...

  • Válságmagyarázatok

    Minden polgár arra vágyik, hogy néhány évvel a nemzetközi pénzügyi válság kitörését követően a kibontakozás, a „hogyan tovább?" kérdéseiről írjanak a szakértők. Hogy mi történt, azt ugyanis nagyjából tudjuk. Ezek már gazdaságtörténeti tények. De hogy miért történtek így, arról a vélemények még mindig megoszlanak. Az alábbi cikk Botos Katalin a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar professzorának legújabb tanulmánykötetből e kérdéskőrre vonatkozó fejezetét foglalja össze.

  • László Ervin: Világváltás

    László Ervin rendszerelmélettel, illetve a rendszerelmélet pilléreire feszített írásainak szépsége az egyszerű eleganciában rejlik. A világ ugyanis egyszerűbb annál, mint amit a spekulációkon, féligazságokon és összeesküvések zűrzavarán billegő tényfeltáró írók azt gondolják, ugyanakkor bonyolultabb annál mint amit első pillanatban hinnénk. Az Univerzum ugyanis egy nagy rendszer, aminek működése ugyan bonyolult, a struktúrája és önszerveződése azonban koránt sem az. A Világváltás az ember féktelen természetének változását egy harmonikus út lehetőségében határozza meg. Lehetőségben, egy útban, aminek kiválasztása rajtunk múlik. Ha sikerül ugyanis megértenünk a változó világunk összefüggéseit és kialakítanunk egy új, egységen alapuló világképet, akkor már a megérzéseinkre és a bölcsességünkre támaszkodva is magabiztosan haladhatunk előre.

  • Dinoszauruszok Magyarországon

    Ősi Attila Dinoszauruszok Magyarországon című könyve és a témával kapcsolatos kutatómunkája úttörő a magyar őslénytan területén. A szerző előtt senki nem végzett az országban átható kutatásokat dinoszaurusz maradványok után, a könyvben nagyrészt saját tapasztalatait közvetíti az olvasók felé.

  • Science in Fiction 1. - Jacek Dukaj: Extensa

    Azt a feltételezést, hogy az irodalmi beállítottságú embereket nem érdekli a tudomány, a tudósokat pedig nem érdekli az irodalom, már a 20. században megcáfolták, s ez különösen igaz az utóbbi évtizedekre.

  • Az éhezők viadala (A könyv)

    Meddig mennél el, hogy megmentsd a szeretteidet? Mennyit áldoznál fel az emberségedből a túlélésért? És hogy védekezel a szörnyek ellen anélkül, hogy magad is azzá ne válnál?

  • A Parkinson-törvények: egy elmélet a bürokrácia féktelen burjánzásáról

    Parkinson több könyvet írt, de a legismertebb talán az 1957-ben debütált „A Parkinson törvény” lett, ami a túlburjánzó hivatali rendszer struktúrájának ésszerűtlenségeire talált szatirikus hangnemben választ. Parkinson a bürokrácia ellen indult harcba. A hivatali apparátus rákos burjánzásait, a rövidlátó hivatalnokok embertelen szemléletét veszi célba. A mű nyomán a közvéleményben megnövekedett az ellenszenv az állami apparátus és alkalmazottai iránt, akik a Parkinson által terjesztett nézet szerint öncélúan küzdenek az adózó polgárok pénzéből eltartott hivatali apparátus személyzetének további növelése érdekében. „Ördögi könyv. Egyetlen üzletember se engedje meg, hogy az alkalmazottai kezébe kerüljön." - írja a Financial Times.

  • Hadak útján

    A 2011-es év talán legjobban várt mozija volt a War Horse (Hadak útján). Steven Spielberg látványos, nagyszabású filmeposzt készített az először 1982-ben megjelent azonos című ifjúsági regényből, amelyben Michael Morpurgo egy minden viszontagságon és szörnyűségen átívelő barátság leírásával állít emléket az I. világháborúban harcolt lovaknak és lovasaiknak.

  • Két mese a az erdőről

    Az emberi környezet, ez a körzővel és vonalzóval megtervezett modern társadalom rengeteg kritikát kapott már a művészettől. Már Rousseau is bírálta a saját korát, pedig az 1700-as évek embere még jóval közelebb kellett, hogy álljon a természethez, mint napjaink fogyasztói társadalmának gyermekei. A töretlen technikai fejlődés, ismereteink, világképünk bővülése nem könyvelhető el maradéktalanul szellemi felemelkedésként: a társadalomtudományok és a pszichológia nemes képviselői egyre ijesztőbb jövőképekkel riogatnak. Mindezek hatására a filmművészet és az irodalom is kénytelen néha görbetükröt tartani az olvasó/néző kíváncsi szemei elé. A továbbiakban két olyan műről lesz szó, amelyek az erdő és a vadon toposzával operálva igyekeznek felébreszteni a szunnyadó közönséget.

  • Vulkanológiai életmű született

    Bevallom, természettudományos kiadványokkal kapcsolatban egyre szkeptikusabb vagyok, egyrészt mert a dömpingszerűen megjelenő „szebbnél-szebb” kötetek fergetegében nehéz rátalálni a belbecs tekintetében is elfogadható alkotásokra, másrészt mert a tartalomra fókuszáló művek sokszor még a szakembereknek is többet kívánnak átadni, mint amennyire feltétlenül szükség lenne, ezek ráadásul sokszor rondák is. Most azonban a hálónkba akadt egy a GeoLitera Kiadó gondozásából megjelent, több tekintetben is rendhagyó mű.

  • A magyar Whisky-biblia

    Három dolog vett rá arra, hogy a mai napon könyvismertetőt írjak Dave Broom Whisky Világatlaszáról. Az egyik, hogy a könyv olvasása közben a teljesség kedvéért töltöttem magamnak egy Chivas Regal-t, ami önmagában is erős inspiráció a grafomániám kiteljesedésére, a másik hogy nemrég szabadult Ambrus Attila alias “Whiskys rabló”, a harmadik hogy 47 évvel ezelőtt halt meg Winston Churchill, a világtörténelem talán egyik legkarakteresebb whiskey-fogyasztója (a jóval később született Larry Hagman után).

  • Simon Blackburn: Nagy kérdések: Filozófia

    A National Geographic (Geographia Kiadó) gondozásában megjelent kötet alapvetően a laikus olvasóközönséget célozza meg. Simon Blackburn egy brit akadémikus filozófus. Híres a kvázi-realizmussal kapcsolatos munkásságáról és arról, hogy komoly erőfeszítéseket tett a filozófia népszerűsítésének érdekében.

  • A stílus Bibliája - Lakatos Márk könyvéről

    „Trendek jönnek, mennek. De ha tudod ki vagy, és ezt az öltözködésedben is képviseled, nem kell félned attól, hogy a divathullámok átcsapnak a fejed fölött.” - akár a könyv mottója is lehetne, hiszen rendkívüli módon összegzi mindazt, amit ez a „terápiás” könyv képvisel.

  • Szétmartak

    Mindenki élete egyenlő, mindenki élete ugyanannyit ér. Rejtő Jenő Csontbrigád című művében a főhős (miközben napi hatvan fokban töri társaival a sziklákat egy kopár hegyoldalon a Szahara valamely csücskében távol minden civilizációtól és moráltól) így kiállt: „Embernek kell maradni, mert az ember meghal, az állat pedig megdöglik”.

  • Ember a Földön, majom a (Kali)fán

    Mission: Impossible IV. - A küldetés a világ megmentése, s bár a téma lerágott kutyacsont, a rendező és színész gárda egy emlékezetes egész estés mozit hozott össze: a Burdzs Kalifáról csüngő Tom Cruise képe még most is a szemem előtt lebeg.

  • Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

    Lebilincselő történetvezetés, bizarr, álmainkba befurakodó régi fényképek, nyugtalanító mese felnőtteknek. Ransom Riggs első regénye borús, ködös téli napokon kötelező olvasmány.

  • KUSS!

    A “kuss” szó német eredetű (sich kushen), jelentése a lefekszik, meglapul, csöndben marad kifejezésből származik, ami elsősorban a kutyáknak intézett parancsszó volt. A magyarban szigorúan emberre vonatkoztatott szóhasználatként rögzült, ami emiatt pejoratív jelleget öltött. A “kuss” a beszéd kontinuitásának hirtelen szüneteltetésére és további folytatásának tiltására intézett dehonesztáló kifejezés. Alkalmazása éppen ezért sérti az emberi méltóságot, ennek ellenére annyira elterjedt, hogy önmagában büntetőjogi felelősség nélkül alkalmazható.

  • A Zöld Lámpás - a képregény

    “A szuperhős egy kitalált szereplő, aki hősies tetteivel segít az embereken és védelmezi az igazságot. Általában álruhát visel, hogy megőrizze titkos személyazonosságát” - olvasható igen egyszerűen összefoglalva a szuperhős szó jelentése a wikipédián. A Zöld Lámpás per definitio pontosan ez a karakter, és lehet, hogy éppen ezért vannak problémáim vele.

  • Kompakt kis étteremkalauz az Alexandrától

    A túlszabályozott vendéglátóipar, a vállalkozások folyamatos fojtogatása és a magyarországi adófizető középosztály kizsigerelt állapota ellenére is helye van a könyvpiacon ennek a “kapd elő” méretű, de annál informatívabb, 2008 óta minden évben megjelenő étteremkalauznak. Miért is?

  • A Vérmacska lecsap – avagy az alfinizmus dicsérete

    Alfinista lettem. Nem túl régen, de azóta nagyon. Az alfium teljesen magával rántott, azt hiszem, valamiféle kezelésekre kéne járnom, terápiára, lehetőleg sokkra. Szerencsére még nem találták fel az ellenszerét, védőoltását, mifenéjét, így minden alfinista békességesen röhögheti magát vörösre, kivetkőzve emberi mivoltából, Alfi, a macska (bocsánat, A Macska) tappancsai előtt heverve. Persze Alfinak pontosan ez a terve, hogy amikor már öntudatlanul fekszünk, mivel az ő zsenialitása az utolsó csepp oxigént is kipréselte szánalmas kis agyunkból, jöjjön ő, és igája alá hajtson bennünket. Nem lesz az olyan rossz, ne tessék megijedni.

  • Otthon, édes otthon

    Minden adott ahhoz, hogy a Showtime remek új sorozata, a Homeland, a képernyők elé szögezze az összeesküvése-elméletek és a családi drámák kedvelőit egyaránt.

  • Ne engedj el...

    A Napok romjai című remekmű szerzőjének új könyve egy olyan alternatív valóságba kalauzol el minket, ahol a második világháború utáni robbanásszerű tudományos fejlődésnek köszönhetően a szervátültetés sürgető és nehezen megoldható kérdésére választ találtak.

  • 360 oldal idill, 60 oldal horror: A Highgate temető ikrei

    Audrey Niffenegger azon ritka írók közé tartozik, akiknek első könyvükkel sikerült az áttörés. A 2003-as Az időutazó felesége bestseller lett, nagy sikert aratott 2009-es filmváltozata is. A siker ellenére meglehetősen sokat kellett várni a második regényre: végül 2009-ben jelent meg A Highgate temető ikrei.

  • Zakatoló - Gyerekversek

    Állok a gyermekeim ajtajában, körbenézek, és csak annyit tudok mondani: Milyen igaz! Ahogyan Bartos Erika összes többi versecskéje is a Zakatoló című kötetében.

  • Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött...

    „Bármennyire is szeretett azonban idegenben vadászgatni, gondolatai rendszeresen visszaszálltak a Bakonyba és kőröshegyi birtokára. A magyarországi vadászatokról, erdeinkről és vadjainkról mindig megkapó szeretettel írt, akár honvágy gyötörte, akár csak összehasonlította az éppen bejárt vidékkel kis hazánkat” - írtam néhány hónapja ugyanezen oldal virtuális hasábjain, és most ismét örömmel idézem elő Széchenyi Zsigmond gróf, a nagy vadász alakját, a M-érték Kiadó legújabb kötete kapcsán. A gróf úr könyveinek kedvelői, a vadászat és az irodalom e remekbe szabott elegyeinek szerelmesei bizonyára örömmel teszik majd a polcra az antikváriumokból megszerzett eredeti kiadások, és az újonnan megjelenő életműsorozat példányai mellé az Ahogy elkezdődött… első kötetét – és várják nagy örömmel a másodikat.

  • Harmadik típusú szórakozás

    Két angol sci-fi őrült, egy meglehetősen nyers modorú, Paul névre hallgató földönkívüli és egy vallási fanatizmusából frissen kigyógyított félszemű lány rendhagyó kalandjai a nagy amerikai országúton. Íme, a nyár legőrültebb, legkockább vígjátéka.

  • Queen

    Phil Sutcliffe összefoglaló műve a “rock koronás királyai”-nak történetéről.

  • Oscar Wilde:  A canterville-i kísértet

    Oscar Wilde 1887-ben megjelent műve A Canterville-i kísértet a mai napig nagy népszerűségnek örvend, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy számos filmnek és drámai feldolgozásnak szolgált alapjául.

  • Tóth Krisztina: Vonalkód - tizenöt történet

    Tóth Krisztina elsősorban költő, a Vonalkód pedig az első novelláskötete, mint ahogy a címe is mutatja, tizenöt történetet tartalmaz, melyeknek alcímében mind megtalálható a vonal szó, illetve ennek a szónak valamely összetett szavas változata, mint például: Záróvonal, Élvonal, Színvonal, Bikinivonal, stb. A kötet érdekessége továbbá, hogy olyan történeteket tartalmaz, melyek meghatározóak voltak a szerző életében, ezáltal fontos szerepet tulajdonít nekik. A tizenöt történet a maga nevében/nemében mind egyedi és páratlan, én azonban kettőt ragadnék ki. Az egyik A kastély (Élvonal), a másik pedig Ez itt minek a helye? (Bikinivonal).

  • Gregory Hughes: A holdat az égről…

    A regény, melynek a szerző eredetileg a „Két város meséje” címet szánta, – ha az már nem lett volna foglalt – két főszereplője a tizenkét éves Robert „Bob” DeBillier, és húga, Marie Claire, aki tízéves, és indián nevén Wazhashnoonsként, vagyis Kis Patkányként tisztelik (bátyjának épp ezért ő már

  • Rendkívüli úriemberek a királynő szolgálatában – The League of Extraordinary Gentlemen

    Gondolom, sokan emlékeznek még a Szövetség című filmre, amelyet 2003-ban vetítettek a mozik Sir Sean Connery főszereplésével? Helyes, akkor felejtsük el is olyan gyorsan és alaposan, amennyire lehetséges! A szóban forgó alkotásnak ugyanis vajmi kevés erénye volt – ezek közül is a legfőbb az, hogy szélesebb közönségnek nyílt alkalma megismerni a film alapjául szolgáló képregényt. A két műben ugyanis csupán a címük meg az alapötlet közös, ami azonban a megvalósítást illeti, ég és föld a kettő. Így lépjünk is tovább a filmen, és koncentráljunk kizárólag a képregényre!

  • The Gentleman’s Style Book - Az úriember ruhatára

    A The Gentleman’s Style Book – A férfi ruhatára minden szerénytelenség nélkül nevezhető a magyar divatszakma és a divat szakirodalom, de a magyar férfiak öltözködési mérföldkövének is. Hazai szerző tollából még nem jelent meg olyan átfogó mű, amely időben és stílusban hasonló részletességgel dolgozta volna fel a férfi öltözködését.

  • Nő és férfi: egymás pokla

    Kopogó magassarkú, flegma tekintet. Imádat, hódítás. Egy nő, egy férfi. Így kezdődik...

  • Három nővérem

    Ez most egy kicsit több lesz, mint egy színházi kritika vagy élménybeszámoló, és egy kicsit kevesebb is. Ugyanis a legelején kezdem.

  • Férfikalap, szenvedély, fülledt meleg: Marguerite Duras

    „Egyetlen történet sem egyszerű, mert abban a pillanatban, hogy az ember elég közel hajol hozzá, ezer arcát kezdi mutatni a valóság.” Elek Judit

  • Susanna Clarke: A Hollókirály

    Vannak egykönyves írók, úgy a szép-, mint az úgynevezett kommersz irodalomban. Van író, akit csak egy alkotása miatt tartanak számon, van, aki ilyen-olyan okok folytán mindössze egy könyvvel tudta megajándékozni a világot, és van olyan is, aki egyetlen regénnyel ér el olyan színvonalat, hogy úgy érezzük, egy életműnyi élménnyel ajándékozott meg minket. Susanna Clarke, A Hollókirály írónője – bár őszintén remélem, hogy még jópár művel megörvendezteti népes rajongótáborát – eddigi, egyszem regényével olyasmit alkotott, amit egyes íróknak évtizedek és regényciklusok sora alatt sem sikerül.

  • Egy magyar öltöző valósága: A "Sóska, sültkrumpli" élmény

    A nagy társadalmi tükör egy cserepe ez, de nem görbe. Nagyon is egyenes, nincs benne semmi ferdeség. A magyar futball szurkolók hangja is eredeti felvétel, akár magunkra is ismerhetünk a hang kavalkádban.

  • Napóleon esete a sárkányokkal - Naomi Novik: Őfelsége sárkánya

    „A napóleoni háborúk egyik, méreteit tekintve jelentéktelen, ámde a teljes háborúsorozat függvényében nagyon is jelentős tengeri csatájára 1805 januárjában került sor két 36 ágyús fregatt, az angol Kevély és a francia Amitié között. Az angol győzelemmel végződő csata következtében az Amitié angol zsákmány lett. Fedélzetén a brit legénység egy különleges sárkánytojásra bukkant, amelyről később kiderült, hogy nem volt más, mint a kínai császár ajándéka Napóleon számára. A tojás egy héttel később még a tengeren kikelt, és a sárkányfióka a brit kapitányt, William Laurence-t választotta reptetőjéül, aki így a flottában betöltött posztját (és tulajdonképpen az akkori szabályok szerint mindenfajta társadalmi rangját és jóhírét is) elveszítette, és a Repülő Hadtest kötelékébe lépett sárkánya, Temeraire kapitányaként. A diplomáciai és hadi következményei ennek a sorsszerű eseménysorozatnak kihatással voltak a napóleoni háborúk további menetére…”

  • Elveszett Próféciák

    Divatban van a Világvége. Ez már csak így van olyan korokban, mikor a fin de siecle érzése áthatja az emberiséget. A középkori embernek ott voltak a Végről szóló prédikációk, a szerzetesek krónikái, a későbbi koroknak az önjelölt próféták és jövendőmondók (egyikük-másikuk népszerűsége, mint például Nostradamusé, a mai napig töretlen); nekünk pedig itt a 2012, Az út, és a tv-prédikátorok. (Nem vállalkoznék a feladatra, hogy eldöntsem, ki járt jobban vagy rosszabbul…)

  • Medencefejlődés és geológiai erőforrások

    A Geolitera kiadó gondozásában megjelent kötetet közvetve korunk talán legnagyobb kihívása, az emberiség nyersanyag- és energiaigényének növekedése hívta életre. Ezen kihívás legyőzésére a jövőben az alternatív és új energiaforrások felkutatására fog helyeződni a hangsúly.

  • Túl a tér-idő kapukon át: 2001. Űrodüsszeia

    1968 mérföldkőnek tekinthető a filmtörténetben. A tengerentúlon javában folynak az olyan sci- fi filmek előkészületei és bemutatói, mint a Majmok bolygója (Franklin J. Schaffner) vagy a 2001- Űrodüsszeia. Amíg a Kicsi kocsi kalandjai (Robert Stevenson) tornáztatja a nevetőizmokat, az Egri csillagok (Várkonyi Zoltán) emléket állít a heroikus küzdelmet vívó magyaroknak és Júlia Rómeója után epekedik (Franco Zeffirelli), addig Stanley Kubrick elkészíti élete talán legtökéletesebb művét, az Űrodüsszeiát. Sokak számára értelmezhetetlen a film záró akkordja: a csillagkapu utazás. Egyesek „pszichológiai tintapacához” hasonlítják, mások egy drogos képzelgéseinek tudják be, mégis ez a sci- fi a filmtörténet „Mona Lisa-ja”.

  • Szerelem és más drogok... vagy egyszerűen válasszuk csak a szerelmet?

    Ki gondolta volna, hogy a bájos tizenéves "neveletlen hercegnő" egyszer csak felcseperedik, és kamerák kereszttüzében mutogatja azt, amit Isten neki adott, vagy inkább a genetika növelte volna meg?

  • Stepfordi feleségek, New York-i szinglik és egyéb lidércnyomások

    Körülbelül öt éve olvastam először Ira Levin 1972-es szatirikus thrillerét, és a mű annak ellenére, hogy bő harminc évvel azelőtt íródott, szellemi knockoutként hatott rám. Napokig boldog kábulatban járkáltam, és fűnek-fának, boldognak-boldogtalannak (inkább a boldogtalanok voltak többségben), magyaráztam, hogy milyen mély szellemi és társadalmi mondanivaló lapul a látszólag átlagon aluli „horrorsztori” mögött, amelyben egy idilli connecticuti városkába férjével és gyermekeivel frissen beköltözött fiatalasszony rájön, hogy ijesztően tökéletes szomszédasszonyai valójában robotok, akikkel férjeik valódi, kevésbé alázatos és csinos feleségeiket helyettesítették, miután azokat eltették láb alól.

  • Titokzatos „küzdősport”: a francia rúdugrás

    2009 októberében debütált a pécsi nagyközönség előtt Mohácsi István pikáns komédiája, a Francia Rúdugrás. A nagy érdeklődésre való tekintettel, most a Pécsi Kamaraszínház is műsorára tűzte, hogy tovább folytatódhasson a szórakoztatás, a szexuálpszichológia bugyraiban való elmélyülés és a titok felfedése, hogy valójában mit is rejt a címben szereplő fogalom…

  • Az elektronikai termékek története - Annie Leonard új filmje

    Ma már ki ne használna laptopot, mobiltelefont, televíziót, vagy DVD-ket? Sőt, akár mindet! A mindennapi életünk részét képező termékek azonban jelentősen mérgező anyagok forrásai is.

  • Mr. Nobody kérdései

    A Mr. Nobody azon filmek közé tartozik, amit mindenkinek látni kellene. Az élet nagy kérdéseit feszegeti, minden elbagatellizálás nélkül: Miért vagyunk azok, akik? Miért születünk meg? Miért az adott családba, társadalomba, országba, közegbe születünk bele? Miért nézünk ki úgy, ahogy? Mik befolyásolják, hogy ki lesz belőlünk? Miért megy az idő pont mindig csak előre, miért nem mehet visszafelé? Mi lett volna, ha másképp döntünk? Miért van az emberekben félelem? Miért azt szerelmet választjuk? Véletlenek vannak vagy tudatos döntések? Azokat a „miért”-eket teszi fel kérdésként, amelyeket az életben a legtöbb ember megfogalmaz magának. A létezés fontos kérdése is elhangzik a narrációban: Ha én látlak Téged, de magamat nem, akkor Én létezem-e egyáltalán? Valóban érdekes kérdés, és tényleg: ha végiggondoljuk, mi alapján mondhatjuk ki, hogy valaki/valami létezik?

  • Egy asszony tragédiája – Boleyn Anna (opera)

    A Pécsi Nemzeti Színház 2010. február 26-i, Boleyn Anna Donizetti opera debütálása után a nagyközönség hatalmas sikerrel fogadta a darabot, ennek ráadásaként novemberben is megcsodálhatta azt.

  • Vujity Tvrtko: Búcsú a Pokoltól

    Vujity Tvrtko Búcsú a Pokoltól című könyvének megjelenése alkalmából tartott közönségtalálkozóra november 19-én 18 órakor került sor a Pécsett, a Cella Septichora Látogató Központban.

  • Rekviem egy álomért

    Október végén múlt tíz éve, hogy Darren Aronofsky filmje a Rekviem egy álomért a mozikba került.

  • Ljudmila Ulickaja: Vidám temetés

    Számomra ez a regény a szeretetről szól, de még véletlenül sem annak hollywoodi értelmében.

  • Cyber-Hamlet, vagy amit akartok

    A Könyvmolyképző Kiadó Twighlighter-sorozatában kiadott Rómeó és Júlia kötet után szinte már meg sem lepődik az ember az Agave Kiadó legújabb fogásán: a japán kultúra szerves részét alkotó képregények, azaz mangák formájában tárják a magyar nagyérdemű elé Shakespeare halhatatlan klasszikusait.

  • Vérfagyasztó: perverz történet kíváncsiságról és halálról

    Gabriela a gyermeki szemtelen kíváncsiság megtestesítője. Ez a kíváncsiság – egy gyermekkori esemény hatására - felnőttkorában is kíséri és kísérti bizarr, már-már perverz formát öltve. Többek között olyan kérdéseket kíván megfejteni, hogy beszélhet-e egy fej levágás után?

  • Párizs után szabadon: New York, szeretlek!

    Előfordul, hogy egy alkotást egy másik ihlet és a másodikként létrejött mű elválaszthatatlanra sikerül az ihletőtől. Valami ilyesmi történhetett a New York, szeretlek! esetében is. Nyilván elképzelhetetlen volt, hogy egy óriási sikerű, de leginkább különleges és azonnal szerethető film csupán Párizst örökítse meg, és ne készüljön valami hasonló a nagy amerikai álom kultúr-metropoliszáról.

  •  Az Álmok Fejedelme - Neil Gaiman munkássága

    Olvasó vagyok, könyvrajongó fajta. Bibliofil, ha művelt akarok lenni (esetleg felvágni a honosodott latin szavakkal, rosszabb napjaimon). Tudom, hogy a digitális kor gyermekeként ezt inkább szemlesütve rejtegetnem kellene, mintsem ország-világ előtt fennen hangoztatnom, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy előbb-utóbb valaki rezervátumba zárat, mint egy kihalófélben lévő faj egyedét.

  • A nagy cégek listáján: a biodiverzitás megmentése

    Vajon mennyire számít a fajok sokfélesége a pénz világában? Egy új jelentés a nagyvállalatok felelősségéről és a biodiverzitásról pont erre keresi a választ.

  • Ádám almái

    Kicsit vonakodva fogtam hozzá az Ádám almái című film megtekintéséhez: a cím már túlságosan is egyszerű szimbolikájával a jó és a rossz agyoncsépelt harca témát sugallta egyfajta egyházi körítéssel.

  • Tore Renberg: Szerettem másképp is

    Mi jut eszedbe Norvégiáról? Halászat? Tenger? Kikötők felett rikoltozó sirályhad? Vén, barázdált arcú, pipázó, ősz szakállú tengerészek? Sós és hideg levegő? Mit tudsz a szerelemről? Tudod arról az igaziról... ami felemel, ami megváltoztat, amiért tűzbe mennél, ami nélkül sose leszel teljes? Mit tudsz a barátságról? Arról, amelyik mindig segít, amelyik bástyául szolgál, amelyik kölcsönös véd és dac szövetség? Felejtsd el. Mindent felejts el. Most belehányunk a fjordba.

  • A gonoszság igazi arca - Nabokov: Nevetés a sötétben

    A színházak matiné műsorában mindig van egy jelenet, amikor a főgonosz settenkedik az áldozat mögött. Gyerekkorban nehéz megállni, hogy ne sikítsunk: "vigyázz el fog kapni, mögötted van!". Pedig minden gyerek tudja, hogy a gonosz olykor győz, és végig is nézi azt: tágra nyílt szemekkel.

Subscribe to Recenzió