Minden ami Futurológia

  • Gunnar Myrdal: Korunk kihívása: A Világszegénység

    Az ENSZ-ben dolgozó svéd közgazdász professzor 1970-ben írta a könyvet, így mai tanulmányozása történelmi távlatokat ad a szegénységnek. Hogyan változott a világban a szegénység, és milyen megoldásokat tartott fontosnak a szerző?

  • Indiai gyerekek az iskolában (Fotó: Devannath / Pixabay)

    A család válságával már több évtizede foglalkozik a szociológia, a pszichológia, és más társadalomtudományok. Ezek kezdetben csak a fejlett világgal kapcsolatban állapítottak meg vészjósló tendenciákat, ma már vizsgálatuk tárgyává teszik Indiát, Kínát, és Dél-Amerikát is. A kutatásokból egyelőre vegyes kép alakul ki. Minden esetre az kiderült, hogy még nincs itt a világvége. A családnak hosszú a története, és túlságosan mélyen gyökerezik ahhoz, hogy könnyedén megszűnjön létezni, de ha eltűnne, akkor sem hihető, hogy az emberiség halála következne. A nevelés csődjéről is hallani, az oktatásról pedig rettentő sirámokkal van tele a világsajtó: dörgedelmeket szórnak az analfabetizmusról, a gyerekkatonákról, a gyermekrabszolgaságról. Mintha a gyerekeknek nem lett volna a történelem során még sanyarúbb a sorsuk, mint ma. Annyira, hogy többségük meg sem érte az egy éves kort. Amíg a világ elér a Finn, és Svéd nevelési -, oktatási rendszerig, még számtalan gyerek lesz a kábítószer, a prostitúció, az éhezés, és az otthoni erőszak áldozatává. Csak türelmesen, empátiával lehet javítani ezen, mert bármilyen konfliktus esetén a gyerekek vagy a nők az első áldozatok.

  • Az energiafelhasználás jövője

    A jövőre vonatkoztatva csak valószínűségek léteznek. Minden jövőkép trendekre épül. A forradalmak, gyors és gyökeres változások a fel nem ismert trendekbe illeszkedő események.

  • Jövőkép Afrikáról

    Afrika jelenleg a legelvadultabb kontinens. A XVI. században a gazdaságilag, nyelvileg, fejlettségben rendkívül széttagolt hatalmas területet a rabszolgakereskedés, a progresszív erejét veszítő Iszlám, és a klasszikus gyarmatosítás tovább hátráltatta a fejlődésben.

  •  Jövőkép a szexuális kultúráról

    Túlnépesedés, népességfogyás, környezetszennyezés, globális felmelegedés, szingularitás, big data, mesterséges intelligencia, világgazdaság, nyersanyaghiány. Ezek a legfőbb hívószavak manapság a futurológusok számára. Pedig az individuális lét, az interperszonális kapcsolatok legalább olyan fontosak, mint mondjuk, az ivóvíz jövője.

  • A radioaktív hulladékok elhelyezése és egyéb futurológiai kérdések - 1. rész

    A jelenleg elfogadott nézetek szerint a radioaktív hulladékok végleges, egyben legbiztonságosabb elhelyezése, kizárólag olyan geológiai formációkban történhet, ahol mindaddig, amíg a deponált hulladék radioaktivitása meg nem szűnik, nem fenyegeti semmi. De, vajon mi "fenyegetheti" a mélybe helyezett hulladékokat? Nos, ezzel a kérdéssel komoly témához érkeztünk, ami a geotudomány egyik problémakörét már futurológusok bevonásával is próbálták megoldani.

  • Organikus épületetek változtathatják meg a jövő városainak képét

    Egy Los Angelesben tevékenykedő tervezőcsapat a DNS szerkezetéből merített inspirációt egy merőben újszerű egyben igen merész ökológiai városfejlesztési koncepció megvalósításához. A tervezők teljesen elhatárolódtak a klasszikusnak számító statikus építészeti megoldásoktól, a merev és éles formák helyett pedig puha, diffúz, a természethez közelebb álló épületstruktúrát képzeltek el.

  • Sétáló városok jöhetnek a 21. századra?

    Egy olyan világban, ahol az évszázados gazdasági és államigazgatási hagyományokon nyugvó helyhez kötöttséget, egyre inkább a mobilitás és a mobilizálhatóság szerepe veszi át, egyáltalán nem lehet meglepetés egy olyan terv megszületése, amely az állampolgár röghöz kötésének fundamentumát képező várost és annak teljes környezetét mozdítja ki a lába alól.

  • Adatáradat a biológiában – merre tovább?

    Előadónk, Kovács M. Gábor az SZTE TTK-n diplomázott biológusként, majd a PhD-fokozatot is itt nyerte el 2002-ben. Jelenleg az ELTE TTK Növényszervezettani Tanszékének docense. Mikorrhizával, gombarendszertannal, molekuláris ökológiával foglalkozik.

  • Hidrogén: a jövő energiaforrása?

    Az univerzumban a legmagasabb arányban előforduló elem a hidrogén. Így logikusnak tűnhet, hogy szélesebb körben is kiaknázza az ember ezt a forrást. Már több mint 100 éve használja a vegyipar, leginkább az ammóniagyártás és kőolaj-finomítás céljára, de más vegyipari területeken is alkalmazzák. Az utóbbi időszakban a hidrogénre, mint alternatív energiaforrásra tekint a világ.

Subscribe to Futurológia