Minden ami Válság

  • Gunnar Myrdal: Korunk kihívása: A Világszegénység

    Az ENSZ-ben dolgozó svéd közgazdász professzor 1970-ben írta a könyvet, így mai tanulmányozása történelmi távlatokat ad a szegénységnek. Hogyan változott a világban a szegénység, és milyen megoldásokat tartott fontosnak a szerző?

  • Isten erősödik

    Az ezotéria, a homeopátia, a jóslások, a szellem-hívés, és a többi, ma olyan, mint a középkorban a boszorkányság. Összefügg a bizonytalansággal, a zűrzavarral.

  • Utopisztikus ajánlások az EU-nak a migráció csökkentése érdekében

    Európa sorsa a következő tíz évben fog eldőlni az egész 21. századra: integrálódik, szétesik, vagy elsorvad. Ezeket a folyamatot gyorsítja fel a migráció. Ha sikerül ez idő alatt létrehozni a közös határőrizeti rendszert, a közös hadsereget, és a közös pénzügyi rendszert, jelentősen megnövekszik az integráció esélye, és stabilizáló lehet a világ egésze számára.

  • A migráció kezelésére tett rövid- és középtávú javaslatok

    Vannak, akik szerint a migráció Európa számára rossz, és vannak akik szerint jó. Pedig ez attól függ, hogy az Unió hogyan fogja kezelni a helyzetet. A felemelkedés és a bukás lehetőségét a jövő egyaránt tartalmazza. A migráció kezelésére tett rövid- és középtávú pragmatikus javaslatok következnek.

  • Öt térképen a Föld jelenkori népvándorlási útvonalai

    Európa számára jelenleg a saját problémája a legnagyobb, de ha körülnézünk a nagyvilágban, láthatjuk, hogy nem vagyunk egyedül a ’menekültválsággal’. A National Geographic összegyűjtötte és térképeken tette érthetőbbé, átláthatóbbá, hogy mi is történik a világban.

  • Elégedettség az EU-ban

    Az Eurostat publikálta a 2013-as év jóléti vizsgálatának eredményeit (az EU 28 országára). Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a GDP változása csak részben tükrözi a társadalmi fejlődést. Ezért a jólétnek, az élet minőségének más aspektusait vizsgálták.

  • Hogyan lesz vége a kapitalizmusnak?

    Wolfgang Streeck Hogyan lesz vége a kapitalizmusnak? című cikke az Eszmélet 2015/104 számában. Már sokan temették a kapitalizmust, de most már tényleg eljött az idő.

  • Bokros: Varázsló vagy bohóc? (A populizmusról)

    Görögország kapcsán a populizmust elemzi igen kiválóan. Mint mondja, egész Európában égető kérdés, mert a gazdasági fejlődés, a bevándorlás, a felsőoktatás, óriási kihívások elé állítja a regnáló kormányokat, és a válaszok akadozva jönnek.

  • James M. Armstrong: Paradigm Shift. (1993) olaj vásznon

    Alapvetés: a globalizációval az emberi társadalom több ezeréves ciklikus fejlődésének a végéhez érkeztünk. Ez a vég jelentheti a közösségi létforma szétesését, majd az emberi faj eltűnését, de jelentheti a lineáris társadalomfejlődés kezdetét is.

  • Akarunk mi demokráciát? - A helyzetről és a kiútról (7.)

    Mottó: A jelent be kell vallanunk! A helyzet: A demokrácia lelepleződött, és megbukott. Alapvetés: Azt a hatalomgyakorlási szisztémát visszahozni, ami a „demokrácia paravánja” mögött és leple alatt az országot a jelenlegi közállapotokig eljuttatta, több lenne, mint bűn. (Hogy a magukat demokratának vallók is értsék: a demokráciának – a hazugság politikai rendszerének – visszaállítási szándéka a megváltozott társadalmi viszonyok és a kérlelhetetlen tények ismeretében ma már esélytelen próbálkozásnak számít.)

  • A valóság és a demokratikus hatalom viszonya – a helyzetről és a kiútról (6.)

    Ami talán a tudomány „elefántcsonttornyaiból” is látható… A valóság és a demokratikus hatalom viszonya.

  • Pártok és a hazugság társadalma - a helyzetről és a kiútról (5.)

    A pártok működésére alapozott képviseleti demokráciát eredendően a társadalmi béke, mint első számú közjó biztosításának az igénye hozhatta létre. A társadalmi egyenlőtlenség azonos szintjén lévő egyének autentikus képviselőiként megjelenő pártok a politika színpadára lépve a szó fegyverével folytatták a korábbi fegyveres harcot a képviseltek érdekeinek érvényesítéséért, az állam - mint legfőbb érdekérvényesítő szervezet - feletti rendelkezési jog megszerzéséért.

  • A politikai döntések természetrajza a demokráciákban - a helyzetről és a kiútról (4.)

    Mottó: A jelent be kell vallani! Demokráciákban a politikai döntéseket a hatalom megszerzéséért folyó vetélkedésben, versenyben, küzdelemben vagy harcban (a megfelelő szó kiválasztandó) győztes pártok, pontosabban a pártokhoz valamilyen formában kötődő választott képviselők hozzák. Miként fest "a hatalomgyakorlás napi valósága" az úgynevezett polgári demokráciákban, és mik lehetnek a válaszok a mit, a miért és a hogyan kérdésekre a politikában, mint a létezésünket alapjaiban meghatározó legmagasabb szintű döntési folyamatban? Ebben az internetes bejegyzésnek talán terjedelmes írásban adom közre a fenti kérdésekkel kapcsolatos saját meglátásaimat, amivel az olvasó figyelmét is szeretném erre témára, az egyéni és közös sorsunkat alapvetően meghatározó politikai tevékenységre ráirányítani.

  • A nagy átverésről és hozadékairól -  a helyzetről és a kiútról (2.)

    Mottó: A jelent be kell vallani! A pozitív irányú változások befogadására kész társadalmunk a rendszerváltás (a nagy átverés) meghatározó aktusaként parlamenti választások útján tért át a többpárti demokráciára. A szabad választásokig hazánk nagyobbrészt a leváltott, kisebb részt az azt megelőző politikai rendszerek keretei között szocializálódott politikai és értelmiségi elit közreműködésével és irányításával, a társadalmi konszenzus békés útján jutott el. Az azóta lezajlott rendkívül gyors változások során társadalmi alrendszerek sokasága esett szét, és számtalan új alrendszer jött létre a gazdasági és a társadalmi szféra valamennyi területén.

  • Válságmagyarázatok

    Minden polgár arra vágyik, hogy néhány évvel a nemzetközi pénzügyi válság kitörését követően a kibontakozás, a „hogyan tovább?" kérdéseiről írjanak a szakértők. Hogy mi történt, azt ugyanis nagyjából tudjuk. Ezek már gazdaságtörténeti tények. De hogy miért történtek így, arról a vélemények még mindig megoszlanak. Az alábbi cikk Botos Katalin a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar professzorának legújabb tanulmánykötetből e kérdéskőrre vonatkozó fejezetét foglalja össze.

  • Európa harca a válság ellen: nemzetállami megoldások és Uniós kiútkeresés

    Megjelent a Kitekintő.hu legújabb digitálisan is elérhető tanulmánykötete "Európa harca a válság ellen: nemzetállami megoldások és Uniós kiútkeresés" címmel. "Ez nem a vége. Még csak nem is a vég kezdete. De talán a kezdet vége" - indítva Winston Churchill súlyos szavaival az elemzéseket...

  • A görögök tömegpusztító gépezete a saját politikai elitjük

    A görögöket mélyütésként érte, amikor megtudták, hogy az aláírt IMF megállapodást a politikusok, alig olvasták át, vagy ami még rosszabb bele se lapoztak. Jó kérdés, hogy a politikusokat tulajdonképpen minek is tartják el az állampolgárok?

  • Az illúziókról és az illuzionistákról - A helyzetről és a kiútról (1.)

    Az illúzió "a valóság helytelen értelmezésén, hamis látszaton, vagy önámításon alapuló érzéki csalódás" (Wikipédia) Az elmúlt 20 év demokratikus törvényhozását és kormányzását követően, a mára szinte végletekig megosztott társadalmunk a sokak által nagy reményekkel kísért rendszerváltás kínálta lehetőségeknek egyre inkább a negatív hatásait kénytelen elszenvedi, ahelyett, hogy a remélt előnyeit élvezné.Vajon miért?

  • Válságelemzés másként (10) - A társadalmi paradigmák válsága

    A XX. század és napjaink uralkodó eszméi és eszmerendszerei, az egymástól lényegesen eltérő „világlátások” és „társadalom magyarázatok” az úgynevezett társadalmi paradigmák, válságban vannak.

  • Válságelemzés másként (9) - A politikai hatalom szerepe a társadalmi válságok létrejöttében és azok állandósulásában

    Az évezredek óta ismétlődő társadalmi válságok gyökere, az egyéni és közösségi létet ciklikusan ellehetetlenítő rendszerhibák eredete kivétel nélkül a politikában, a politikai hatalom céljának és működési mechanizmusainak irracionalitásaiban keresendők.

  • Válságelemzés másként (8) -  A társadalmi bizalom válsága

    A politikai vezetők és az őket megválasztó vezetettek közötti bizalmi viszony a köztársaság alappillére, melynek megléte vagy hiánya az egyéni és a közösségi lét minőségének fokmérője is egyben.

  • Válságelemzés másként (7) - Az értékrendek  és a társadalmi hierarchia válsága

    A társadalom a döntéseinket követő cselekedeteink által válik nem ritkán a harc, a nyomor és a pusztulás poklává, az ember számára fizikailag és mentálisan is elviselhetetlen közeggé, és nyilvánvalóan csak a cselekedeteink tehetik jobbá és élhetőbbé, ha tetszik emberibbé.

  • Válságelemzés másként (6) - Az öncélú hatalomgyakorlás válsága

    A társadalom evolúciója nem ért véget a tőkés társadalom globálissá válásával és az öncélú hatalomgyakorlást álságos módon megvalósító demokráciákkal. A racionális és morális cselekvésre képes és kész ember számára a történelem igazából a közcélú hatalomgyakorlás társadalmi feltételeinek megteremtésével veheti majd kezdetét.

  • Válságelemzés másként (5) - A politikatudomány válsága

    A politikatudomány nem elégíti ki a tudománnyal, mint megismerő tevékenységgel szembe támasztott alapvető követelményeket sem, ezért tudománynak semmiképpen nem nevezhető. Az „iparág” művelőinek tevékenysége a valóság megismerése helyett leginkább az öncélú hatalmi törekvések kiszolgálására, a racionálisan és morálisan is védhetetlen társadalmi hierarchiák életbenntartására irányul.

  • Válságelemzés másként (4) - A politikai gondolkodás válsága

    A "demokráciánál nincs jobb" állításnak, a pártok közvetítésével megvalósuló politikai képviseleti formánál "nem lehet jobb" változata, a társadalomról való racionális és morális gondolkodás felelősségét elhárító, a kívánatos politikai cselekvést az öncélú hatalmi érdekeknek megfelelően lebénító legújabb kori dogma.

  • Válságelemzés másként (3) - A társadalom rendszerjegyei

    A végtelen kiterjedésű anyagi világnak a globális emberi társadalom az a parányi rendszere, melynek működési törvényeit, - az élettelen és élő természeti rendszerektől eltérően - egy racionális és morális lény szabadon alakíthatja.

  • Válságelemzés másként (1) - A társadalmi válságok rendszer- és döntéselméleti megközelítése

    A különböző válságok formájában évezredek óta újból és újból a kicsúcsosodó „társadalmi bajok” gyökere kivétel nélkül a politikában, az öncélú hatalomgyakorlás egymást váltogató, irracionális mechanizmusaiban keresendő. Ezeknek az irracionalitásoknak a feltárása, a „bajok” ok-okozati összefüggéseinek megismerése és széleskörű megismertetése nélkül esélyünk sem lehet a pozitív irányú változásra.

  • Az álmodozások és utópiák kora lejárt!

    Mielőtt az „öncélú hatalom” által sokadszorra is megvezettetve végleg a saját kardunkba dőlnénk, el kellene gondolkozni talán azon, hogy van-e más lehetőségünk?

  • Elpusztítjuk a világot

    Most van itt az idő, amikor cselekedni kell, és itt kell cselekedni, mondta Ahmed Djoghlaf, az ENSZ konvenció vezetője a biodiverzitással foglalkozó nagoyai konferencia megnyitóján. Ez a találkozó azon fáradozások része, amelyek arra az egyszerű tényre akarják felhívni a figyelmet: elpusztítjuk a világot. Ezt már Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának németországi vezetője fogalmazta meg.

  • A válság ellenére is közeledik az újabb energiabumm

    A világnak fel kell készülnie a következő energiabummra - jelentették ki a Montrealban találkozó iparági vezetők a héten. Eközben a hosszútávú előrejelzéseket, melyek szerint a kereslet rohamosan nőni fog, elhomályosítják a világgazdaság lassuló talpra állásával kapcsolatos aggodalmak.

  • Gondolatok a hűségről

    Válság van. Mostanság annyiszor hallani ezt. De én most egy más válságról szeretnék beszélni. Az értékek válságáról. Felgyorsult, szellemileg eltompult, modern világunk nemcsak gazdasági, hanem értékválságban is szenved.

  • Az átvert Európa

    2010. Május 26-án a Petrol-ban "Egy kellemetlen igazság" címen megjelent írás szerint a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency - IEA), szándékosan manipulálta a globális olajtermeléssel kapcsolatos adatokat és már a 90'-es évektől, jórészt amerikai nyomásra, az orránál fogva vezette az európai országok gazdasági vezetőit. Az ügynökség hamis megvilágításba állította a fenntartható energiaforrásokat, amik ezáltal versenyképtelenek lettek az olajjal szemben. Az IEA valójában nem tett mást, mint tovább halasztotta az átmenetet egy megújítható világba.

Subscribe to Válság